Adolf Hitler családja

Nagyanyja Maria Anna Schicklgruber átlagos származású parasztlány volt, egy szegény parasztcsalád tizedik gyermekeként született. Anyját 26 éves korában vesztette el, ekkor kapta meg az örökségét is. 1837-ben, 42 évesen gyermeket szült: a keresztelő pap kérésére azonban megtagadta, hogy az apa nevét megadja. A gyermek így anyja nevét kapta: Alois Schicklgruber. A szülés után azonban nem sokkal apja gazdaságába költözött: itt töltött néhány évet a gyermekkel. Ekkor azonban újabb taggal bővült a gazdaság: náluk telepedett le Maria korábbi ismerőse, Johann Georg Heidler utazó molnár, és 1842-ben feleségül vette Mariát. Alois-ot öt évvel késöbb, 1846-ban a molnár bátyjának, Johann Nepomuk Heidlernek tanyájára, egy szerény, de igen virágzó kis farmra, Spitalba költöztették, míg ők maguk Klein-Mottenbe költöztek. (A történészek feltételezései szerint eredetileg a Nepomuknál szolgáló Maria a gazdától szülte meg gyermekét, de mivel Nepomuk nős volt, ezért sosem válalhatta.) Édesanyja azonban alig egy évvel ezután, 1847. január 7-én, tüdővészben elhunyt. Hitler származását sok életrajzíró megpróbálta kutatni. Egyikük, Werner Maser szerint azonban Heidler nem lehetett Alois biológiai apja, hiszen házasságukat követően nem indították meg a gyermek törvényesítését. Arról azonban a faluban is a szóbeszéd járta, hogy a gyermek biológiai apja Georg bátyja, Nepomuk lehetett. Bizonyítást azonban mindez nem nyert.

Alois

Alois (1837-1903) további sorsáról nem sok feljegyzés szól. Már kisgyerekként a helyi cipésznél lakott, majd 1850-től Bécsben tanult tovább cipészinasként. Öt évvel késöbb az osztrák állam köztisztviselőket toborzott a vidéki területek lakosságából. Alois tehát jelentkezett és fel is vették, félig katonai alkalmazásban, vámtisztviselőként dolgozott. Beosztása azonban nem végleges helyre kapcsolódott, számos helyre áthelyezték, így bizonyos időközönként el kellett hagynia addigi hivatali helyét. Alois folyamatosan továbbképzésekre járt, így 1875-ben már felügyelő lett. Munkáját a lehető legnagyobb körültekintéssel, pontosan végezte, hibát sohasem találtak nála. Magánélete azonban annál szokatlanabbul alakult: már 1860-ban nemzett egy törvénytelen gyermeket egy asszonytól, akit Thelka néven jegyeztek le. A flört és a gyermek sorsáról azonban elvesztek az adatok. 1873-ban, 36 évesen megnősült. Feleségül vette Anna Gasslt, egy felettesének jómódú, 50 éves lányát (Anna valószínüleg valamiféle betegségben szenvedett, és meddő is volt). A házasságnak valószínűleg anyagi és karrierbeli okai voltak. Alois ekkor még anyai családi nevét használta, 1876-ban, a jó állású tisztviselő azzal a kéréssel folyamodott a hatóságokhoz, hogy anyja férjének nevét vehesse fel. Keresztelési helyén, Döllersheimben a papnál bejelentette, hogy biológiai apja Johann Georg Heidler, anyja második férje volt, és most szeretné őt törvényesíteni. (Johann Georg Heidler ekkor már közel 20 éve halott volt.) Alois három rokonát is magával vitte tanúként. A pap tehát nem látta akadályát a bejegyzés módosításának, így a tisztviselő csakhamar új, immár törvényes nevet kapott. Az osztrák hatóságok 1877-ben hivatalosan is bejegyezték Alois új nevét a mistelbachi köztisztviselői testületnél. Valószínűleg ekkor módosult Heidler neve Hitlerré.

Valószínűleg a pénz volt tettének az indítóoka: anyja gazdaságának vezetője, Franz Schicklgruber, egy családi tanácskozást követően 230 guldent adott át Aloisnak erre a célra. Ennek köszönhetően azonban Nepomuk halála után hat hónappal megvásárolhatott egy olyan ingatlant, amelyet egyébként nem engedhetett volna meg magának
Törvénytelen származása azonban soha nem zavarta Aloist, hiszen emiatt soha életében nem szenvedett hátrányt, és születési helyén, az általa elért magas hivatal miatt, igen komoly megbecsülésnek örvendett. Csupán az iskoláztatásbeli hiányosságok szegték kedvét. (Amikor elérte a főinspektori szintet, nem volt már több előlépési lehetőség, épp az iskolai vizsgák hiányoságga miatt.)
Alois tehát családjában keresett vigasztalást. Mivel gyermeke nem születhetett, felesége mellett viszonyt kezdett Franciska Matzelbergerrel, házuk 19 éves szolgálójával, akinek csakhamar gyermeket is nemzett. Anna tudtára jutott a viszony, és 1880-ban, közös megegyezéssel külön költöztek. Matzelbergerrel azonban csak akkor köthetett házasságot, ha erre pápai diszpenzációt kap, mivel el kellett válnia egyházilag: erre azonban nem volt lehetőség.
Alois már 1876 óta alkalmazta egyik rokonuk gyermekét (Nepomuk unokáját), Klara Pölzl-t, akivel, Franciska mellett, szintén viszonya volt.

Ifjabb Alois

1882-ben megszületett Hitler első törvénytelen gyermeke Franciskától, Alois néven (Alois ekkor már Franciskával élt, miközben felesége rákban haldoklott. 1882. februárjában Anna meghalt, Alois pedig eltemettette. Immár özvegyként feleségül vehette Franciskát, és törvényesíthette gyermekét). Második felesége azonban Bécsben, egy kórházban szülte meg második gyermeküket, Angelát. Mivel tüdőembóliával betegeskedett, Ranshofenbe költöztek, de itt a beteg asszonynak segítségre volt szüksége, így korábbi szolgálójukat, Klarát vette maga mellé. Matzelberger azonban az ápolás ellenére 1884. augusztusában elhunyt. Alois ekkor Klarát akarta feleségül venni, de mivel hivatalosan a lány nagybátyja volt, ez egyházi tiltás alá esett. Hitler diszpenzációt szerzett (humanitárius okokra hivatkozott, mivel a lánynak Ő maradt az utolsó élő rokona). Természetesen azt elhallgatta, hogy Klara teherben van, mint ahogy az is tervei között szerepelt, hogy a lány a házvezetőnője marad, ha az engedélyt nem kapják meg. A helyiek véleményére nem adott. Az engedélyt megkapva, 1885. január 7-én feleségül vette Klarát, az esküvői ebédet egy vendéglőben költötték el néhány vendég jelenlétében, majd Alois azonnal munkába ment. Ez az érzéketlenség rányomta bélyegét a későbbi viszonyukra is.
1885. májusában megszületett első gyermekük, Gustav, majd egy évvel később Ida. 1887-ben Otto nevű gyermekük nem sokkal születése után meghalt, s még abban az évben egy diftériajárvány elvitte a két idősebb gyermeket is.