70 éve volt az Ivo Dzsima-i csata

70 éve zajlott le a csendes-óceáni háború egyik legvéresebb és leghíresebb ütközete: az Ivo Dzsima-i csata. 1943 után ez volt az egyetlen nagyobb szárazföldi ütközet ahol az amerikaiak nagyobb veszteségeket szenvedtek el mint a japánok.

Japán előkészületek:

A japán parancsnok, Tadamichi Kuribayashi 1944 júniusában érkezett a szigetre hogy megszervezze a védelmet. Korábban a japán parancsnokok jelentős részét a védelemnek a part közelében alakították ki, Kuribayashi azonban inkább mélységi védelmet hozott létre. Több száz bunkert építetett a szigeten amelyeket több kilométernyi alagúttal lettek összekötve. Számos aknát is elhelyeztek a japánok a szigeten.

Amerikai előkészületek:

A sziget bombázása már 1944 nyarán megkezdődött. Ennek során számos japán repülőgépet lőttek le és hajót süllyesztettek el az amerikaiak. A védőkhöz kevés utánpótlás jutott el a légitámadások miatt.

1944 októberében az amerikai vezetés úgy dönt, elfoglalják a szigetet. A sziget jelentőssége főképp a két kész és egy félkész repterében rejlett.

A 3., a 4. és az 5. tengerészgyalogos hadosztály lett kijelölve a hadműveletre. Ők 60 000-en kb. háromszoros túlerőben voltak a japán védőkkel szemben. Az V. kétéltű hadtest (amely az előbb említett három tengerészgyalogos hadosztály katonáiból állt*) parancsnoka, Harry Schmidt tíznapos előkészítő bombázást kért a hadműveletben részt vevő haditengerészeti egységektől. Kérését a haditengerészet elutasította és csak három napig lövette a szigetet. Voltak akik úgy gondolták, hogy a csatában kisebb veszteségeket szenvedtek volna a partraszálló erők ha a hajók többet lövik a szigetet. A japánok egyébként olyan jól álcázták a bunkereiket, hogy az amerikai légifelderítés csak keveset vett észre közülük, így a hadihajók csak nagyon kis kárt tettek a japán létesítményekben.

*az angol wikipédia erről kicsit furán ír: leírja hogy a 3., 4. és 5. tengerészgyalogos hadosztály 30 000 katonája szállt partra és aztán azt hogy ők építették fel az V. kétéltű hadtestet. Nem tudom ez azt jelenti-e hogy a teljes hadosztályok voltak benne a hadtestben, vagy csak az a harmincezer katonájuk.

A partraszállás:

1945. február 19-én reggel 9 óra körül kezdődött meg a partraszállás. A támadás kezdetén a védők nem lőttek, sokan azt gondolták a támadók közül hogy mind meghaltak. Ahogy az a Dicsőség zászlaja című filmben is láthetó, a japánok csak akkor kezdtek el tüzelni amikor a támadók közül már sokan partot értek. A japánok profi módon elhelyezett állásaikból elképesztő mértékű golyózáport zúdítottak az amerikaiakra. A tengerészgyalogosok dolgát a vulkanikus talaj is nehezítette amelyben nehéz volt elrejtőzni az ellenséges tűz elől. Az amerikaiaknak sikerült megszilárdítaniuk a hídfőt, de jóval kisebb területeket foglaltak el az első nap folyamán mint ahogy a parancsnokok tervezték.

A Szuribacsi-hegy és az egyes számú reptér:

A sziget déli részén lévő magaslatot, a Szuribacsi-hegyet és az egyes számú repteret az amerikaiak az első nap tervezték elfoglalni. A repteret a partraszállás harmadik, a hegyet (bár azért hegynek nem nevezhető földrajzi szempontból - 200 méter magas sincs) az ötödik napján. A Szuribacsi-hegyen történő zászlókitűzésről Joe Rosenthal által készített kép az egyik leghíresebb második világháborús fénykép lett.

Kamikaze támadások:

Az Ivo Dzsima-i csata nem csak szárazföldön folyt, hanem tengeren és levegőben is. Március 21-én japán repülőgépek támadták az amerikai hajókat. Voltak amelyek bombáztak és voltak kamikazék is. A USS Bismarck Sea kísérő repülőgép-hordozót két kamikaze találta el és el is süllyedt. A USS Saratoga repülőgép-hordozót több bomba és kamikaze is eltalálta, súlyosan megrongálódott. A USS Lunga Point kísérő repülőgép-hordozó kisebb mértékben megrongálódott.

A kettes és a hármas repülőtér:

A repülőterek (az egyes is, annál nem írtam) a Motojama-fennsíkon épültek. Ez a terep sziklás volt ami nehezítette a harckocsik bevetését. Ez is lassította a támadók előrenyomulását. A központi repülőteret csak 26-ára foglalják el. A hármas számú reptér március elsején kerül amerikai kézbe.

A sziget maradék része:

A repterek elfoglalása után is maradt teendője az amerikaiaknak: a sziget északi részén még volt néhány japánok ellenőrizte magaslat, amely veszélyt jelentett. Ezek egyike volt a 362-es domb, amelyet a tengerészgyalogosoknak egy éjszakai támadás során sikerült elfoglalniuk. Éjszakai támadásokat egyébként a japánok is intéztek az amerikaiak ellen. A 362-es domb eleste után indult egy nagyobb japán ellentámadás is, amelynek célja a Szuribacsi-hegy visszafoglalása volt, ám nem járt sikerrel. Március 16-ára elérték a parancsnoki erődöt is, amit később felrobbantottak. A japánok március 25-én indítottak még egy ellentámadást. A szigetet március 26-án biztonságosnak minősítették.

Filmek a csatáról:

Az Ivo Dzsima-i harcokról már a negyvenes években is készültek filmek. De a sok film közül a leghíresebbek talán Clint Eastwood két filmje: a Levelek Ivo Dszimáról és a Dicsőség zászlaja. A Levelek Ivo Dzsimáról japán, a Dicsőség zászlaja amerikai szemszögből mutatja be a csatát.