(1891-1974)
Amerikai repülő tábornok. Harcolt az első világháborúban. 1940-ben az angliai csata idején megfigyelőként a Brit-szigeteken tartózkodott. 1942-ben megszervezte a 8. amerikai légi hadsereget, mely Nyugat-Európában tevékenykedett. 1943-ban az Északnyugat-Afrikában állomásozó szövetséges légierő parancsnoka. 1944-től a Németország bombázásáért felelős amerikai startégiai légierő vezetője. Arnold tábornokhoz hasonlóan a stratégiai bombázás híve volt, mely nagy károkat okozott a németeknek, de jelentős veszteségekkel is járt, melyek csak a nagy hatótávolságú vadászgépek megjelenésével csökkentek elfogadható szintre. Amerikai részről Spaatz írta alá a német megadásról szóló okmányt, de akkor már (1945 márciusa óta) a távol-keleti hadszíntéren irányította az amerikaiak stratégiai légierejét. Az õ parancsnoksága alatt álló gépek dobták le az atombombát Hiroshimára és Nagasakira. 1947-48-ban az újonnan létrehozott önálló légierő vezérkari főnöke volt.
Az SZTE Egyetemi Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményének engedélyével.
