(1893-1946) Jugoszláv tábornok, politikus. 1941-ben, a Jugoszlávia elleni német támadás idején a vezérkarnál szolgált. Miután legyőzték hazáját, Szerbiába ment, ahol létrehozott egy szerbbarát ellenállási szervezetet, az ún. csetnik mozgalmat. Kezdetben mind a szövetségesek, mind a szovjet kormány támogatását maga mögött tudhatta. 1941 őszén a korábban együttműködő csetnikek és kommunisták egymás ellen fordultak. Mihajlovic katonái támadást intéztek Tito kommunista csapatai ellen, de vereséget szenvedtek. Ezután a szövetségesek addigi támogatása is megszűnt számukra, mivel az alapvetően antikommunista beállítottságú csetnikek fontosabbnak érezték a Tito elleni harcot, mint a náci megszállókkal szembeni akciókat, sőt, utóbbiakkal kollaboráltak is. Mihajlovic volt 1942 és 1944 között a londoni jugoszláv emigráns kormány hadügyminisztere. A háború után a németekkel való együttműködés miatt háborús bűnösnek nyilvánították, és kivégezték.
Az SZTE Egyetemi Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményének engedélyével.
