„A történelmet a győztesek írják.” - Winston Churchill

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Lakatos Géza

lakatosk(1890-1967)

Katonatiszt, miniszterelnök. Harcolt az első világháborúban. Később vezérkari tiszt lett, tanított a Ludovika Akadémián, 1928 és 1934 között katonai attasé volt Prágában. Hazatértét követően vezérkari és csapatszolgálatot egyaránt ellátott. 1941-ben hadtestparancsnok lett, 1943-ban pedig a keleti fronton tartózkodó megszálló erők parancsnoka. 1944-ben egy ideig az 1. magyar hadsereg vezetője. 1944. augusztus 25-től október 16-ig miniszterelnök. Támogatta Horthy béketapogatózásait, de erélytelen politikája megkönnyítette Szálasi hatalomátvételét. 1944 végén a nyilasok letartóztatták. A háború után a szovjetek is internálták egy ideig. Később kivándorolt, Ausztráliában hunyt el.

 

Az SZTE Egyetemi Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményének engedélyével.

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább