(1898-1982)
Gyalogsági tiszt. 1919-ben a Vörös Hadsereg, augusztustól a Nemzeti
Hadsereg tisztje. 1940. júl. 1-től átkerül vezérkari állománycsoportba.
1942. máj. 1-től a 2. vezérkar főnöki osztályon teljesít szolgálatot,
1942. aug. 1-től a 6. vezérkar főnöki osztály vezetője. 1942. okt. 1-től
vezérkari ezredes. 1943. aug. 1-től 1944. ápr. 15-ig a 2. vezérkar főnöki
osztály (kémelhárítás és hírszerzés) vezetője. Ápr. 17-én a
Magyarországra jött német hatóságok letartóztatják, majd átadják a magyar
hatóságoknak. 1944. okt. 11-12-én a Szombathelyi Ferenc és társai elleni
perben IV. rendű vádlott. A nyilas hatalomátvételt követően ismét
letartóztatják és nyugatra hurcolják. 1945. máj. 1-én szabadul, szept.
28-án hazatér, okt. 17-én a szovjet hatóságok letartóztatják. Budapesten
a szovjet Katonai Bíróság 15 évi „javító-nevelő munkatáborra" ítéli.
1955. nov. 20-án tér vissza Magyarországra, itthon 1956. szept. 25-ig
vizsgálati fogságban tartják. Hosszú évekig mint háziipari dolgozó keresi
meg kenyerét. 1992-ben a Magyar Köztársaság elnöke posztumusz
vezérezredessé nevezi ki.
