(1887-1967)
Politikus, miniszterelnök. Az eredetileg jogász végzettségű Kállay 1920-tól töltött be különböző politikai tisztségeket, 1932 és 1935 között földművelésügyi miniszter is volt. Az angolbarát politikus Horthy bizalmasának számított. 1942 márciusában lett miniszterelnök. Fokozatosan feladta elődje, Bárdossy feltétlen németbarát vonalát, és titkos tárgyalásokat kezdeményezett az angolszász szövetségesekkel. Béketapogatózásai, ún. "hintapolitikája" eredménytelen maradt, az ország német megszállásának másnapján (1944. március 20-án) a török követségre menekül. November közepén távozik onnan; letartóztatják, később Mauthausenbe, majd Dachauba kerül. A háború végén Olaszországban szabadul ki a fogságból. 1953-ig ott is él, majd haláláig az Egyesült Államokban lakik, az emigráció prominens személyiségeként.
Az SZTE Egyetemi Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményének engedélyével.
