(1881-1954)
Német tábornagy. Híres arisztokrata családból származott. Harcolt az elsõ világháborúban, azt követően pedig a Reichswehr kötelékében szolgált. 1939 tavaszán nyugalomba vonult, de a lengyel hadjárat idején reaktiválták. Részt vett a franciaországi harcokban, ahol olyan beosztottai voltak, mint Hoth vagy Guderian. 1941-ben a balkáni hadjárat során beveszi Belgrádot, majd a Szovjetunió elleni támadás során Kijevet is. 1942-ben az 1. páncéloshadsereg parancsnoka, majd az A hadseregcsoport irányítója. Vezetésével a németek megkísérelték az előretörést a bakui olajmezőkig, de Groznij előtt üzemanyaghiány és a szovjet ellentámadások miatt kénytelenek voltak megtorpanni. Kleist egységeit ezután Sztálingrád felmentésére küldték. Ezt követően védekező harcokat folytattak, és bár 1943-ban Kleist megkapta tábornagyi kinevezését, 1944-ben Hitler visszahívta. 1945-ben amerikai fogságba esett, de kiadták a jugoszlávoknak, akik 15 év kényszermunkára ítélték. 1949-ben átadták a Szovjetuniónak. Hadifogságban halt meg a vlagyimirovkai táborban.
Az SZTE Egyetemi Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményének engedélyével.