(1894-1964)
Szovjet tábornok. Konyev, Rokosszovszkij és Vlaszov társaságában a honvédő háború során feltűnt új tiszti generáció tagja volt. 1941-ben Kijev egyik védője, az ott elszenvedett kudarcért többek között őt is felelőssé tették, jórészt alaptalanul. A sztálingrádi csata során az 1. gárdahadsereg irányítója. 1942 és 1943 között a délnyugati front helyettes parancsnokaként szolgált. Később harcolt a Don-medencében, Varsónál, Kelet-Pomerániában és Berlinben is.
Az SZTE Egyetemi Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményének engedélyével.