(1890-1946)
Gyalogsági tiszt. 1939. május 1-től 1940. március 1-ig a Honvédség
Főparancsnokság fegyelmi és becsületügyi előadója, majd a Honvéd
Vezérkar fegyelmi és becsületügyi osztály vezetője. 1942. nov. 1-től
(szept. 30-ai ranggal) vezérőrnagy. 1942. nov. 15-től 1944. okt. 16-ig
az I. hadtest beosztott tábornoka, a nyilas hatalomátvétel után
parancsnoka, 1944. nov. 29-től „Budapest székesfőváros területén magyar
vonatkozásban teljhatalommal felruházva". A kiugrási kísérlet egyik
meghiúsítója, jelentős szerepe van abban, hogy a Budapesten lévő
honvédalakulatok nagyobb része nem tanúsít ellenállást a nyilasokat
hatalomra segítő németekkel szemben. 1944. nov. 1-től (szept. 1-jei
ranggal) altábornagy, 1945. febr. 1-től soron kívül vezérezredes.
A budapesti csata során szovjet hadifogságba kerül. Kiadják, 1946.
febr. 16-tól előzetes letartóztatásban van. A budapesti népbíróság
1946. aug. 28-29-én halálra és teljes vagyonelkobzásra ítéli. Háborús
bűnösként kivégzik, 1945. jún. 19-ei hatállyal lefokozzák és a
Honvédségből kicsapják.
