(1880-1963)Svéd diplomata. Jogi diplomájanak megszerzése után külügyi szolgálatba lépett. Több országban volt nagykövet, 1923-24-ben bécsi állomáshelyéről a magyarországi követ tisztét is betöltötte. 1942-ben nevezték ki a Svéd Királyság állandó budapesti követévé. Bár személyesen nem vett részt az akciókban, de szervezőmunkájának és állhatatosságának köszönhető a svéd követség embermentő tevékenységének megszervezése és fenntartása a zsidó vészkorszak idején. Munkatársaival, például Wallenberggel és Angerrel együtt az ostrom idején is a fővárosban maradt, és tovább dolgozott. A háborút követően hamarosan nyugalomba vonult. Olaszországi otthonában hunyt el 1963-ban.
Az SZTE Egyetemi Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményének engedélyével.
