„Embertartalékaink kiapadhatatlanok!" - Joszif Sztálin

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Mégsem Hitler koponyáját találták meg Berlinben

Az oroszok 2000-ben mutatták be azt az 1946-ben kiásott koponyatöredéket, amely egész mostanáig azt igazolta, hogy a Führer a berlini bunkerben golyót röpített a fejébe. A csontdarabról a legújabb tesztek azonban kimutatták, hogy az egy fiatal nőé lehetett, így a kutatók szerint továbbra sem lehetünk biztosak abban, hogy mi történt Hitlerrel a második világháború végnapjaiban.
 
hitlerkoponya
 
Hitler életrajzaiban általában ugyanaz a verzió szerepel a Führer utolsó óráival kapcsolatban. Eszerint Eva Braunnal 1945. április 30-án öngyilkosságot követtek el: előbb bevették a ciánkapszulát, majd Adolf főbe lőtte magát. A szemtanúk szerint a két testet szőnyegekbe csavarva vitték fel a bunkerből, majd petróleummal lelocsolva, egy bombatölcsérben elégették azokat.

Hitler sorsáról azonban évtizedekig semmit sem lehetett tudni – derült ki a vizsgálatokat ismertető, tegnap este a History Channelen bemutatott, Hitler’s Escape című dokumentumfilmből. A műsor ismertette, hogy 1945-ben a szovjet hadsereg kémelhárítása, a Szmers ásta fel a bunker környékét, és zárt ajtók mögött végeztek boncolást az állítólag megtalált maradványokon. Sztálin azonban nem hitt ezekben, és 1946-ban egy második alakulatot küldtek Berlinbe, akik a most megvizsgált koponyadarabot fedezték fel. A helyszínen semmilyen maradványt nem hagytak: a bunkert 1947-ben felrobbantották és betemették.

Mindebből a külvilág semmit sem tudott, és Hitler maradványait a Szmers magdeburgi központjában őrizték. A testet a KGB 1970-ben égette el, és a hamvakat titokban egy folyóba szórták. Csak az állkapocs, a koponyatöredék, és Hitler kanapéja maradt meg, amelyet a hírszerzés egyik raktárában zártak el. A Szovjet Állami levéltár aztán 2000-ben rendezett kiállítást, ahol hatalmas szenzációt keltett a koponyatöredék, amelynek hitelességéről mindenki meg volt győződve. A szintén hitelesnek vélt állkapocs-darabot, amely 1945-ben Hitler fogorvosi leleteivel is egyezett, ekkor csak egy fotón lehetett megtekinteni.

A legújabb vizsgálatok során amerikai kutatók elemezték ezt a csontdarabot, és a tesztek sokaknak okoztak csalódást, hiszen ezek szerint az egy 40 év alatti, fiatal nőtől származhat. A filmben a Connecticuti Egyetem régésze és csontspecialistája, Nick Bellantoni beszélt arról, hogy már kezdettől sejtették: a vizsgálatok nem a szovjet tézist igazolják, hiszen a csont már ránézésre sem lehetett az 56 éves Hitleré. A kutató azzal kapcsolatban is szkeptikus, hogy a koponyatöredék az 1945-ben 33 éves Eva Brauntól származhat, hiszen arról korábban senki sem beszélt, hogy Braun lelőtte volna magát.

Bellantoni Moszkvában a csontdarab mellett Hitler egykori kanapéját is megvizsgálhatta, amelyen a Führer állítólag főbe lőtte magát. A szófából vett mintákat aztán a Connecticuti Egyetem alkalmazott genetikai tanszékén vizsgálták meg, ahol a tesztek nem jártak eredménnyel, mert a mintákban nagyon kevés használható DNS volt.

A bejelentéssel párhuzamosan így valószínűleg feléledhetnek azok a több évtizedes összeesküvés-elméletek, amelyek a háború vége után Hitler sorsával kapcsolatban születtek - vélik a műsor szerkesztői, akik azt is kiemelik: a csonttöredék valószínűleg a második világháború egyik ismeretlen áldozatától származhat.
 
Forrás: Múlt-kor

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább