Azzal, hogy nem engedett Adolf Hitler követeléseinek, Lengyelország részben felelős volt a második világháború kirobbantásáért - állítja az orosz védelmi minisztérium egyik történésze. Szergej Kovaljov ezredes a minisztérium honlapján közölt cikkében visszafogottnak nevezte az akkori német követeléseket.
A szerző szerint Lengyelország nagyhatalmi törekvésektől vezérelve
utasította el Danzig (a mai Gdansk) visszaadását, és hibát követett el
azzal is, hogy nem engedélyezte egy területen kívüli autópálya és vasút
építését a kelet-poroszországi Königsberg és Németország között. "Mindenki,
aki pártatlanul tanulmányozta a második világháború történetét, tudja:
azzal kezdődött, hogy Lengyelország nem engedett a német követeléseknek" - írta Kovaljov.
"Ami kevésbé ismert, az az, hogy mit akart Hitler Varsótól. A német követelések teljesen visszafogottak voltak" - állítja Kovaljov, a tárca mellett működő, az Északnyugat-Oroszország katonai történelmét kutató osztály vezetője. A szerző szerint Lengyelország nagyhatalmi törekvésektől vezérelve utasította el Danzig (a mai Gdansk) szabad város visszaadását, amely az első világháború után került lengyel ellenőrzés alá. Kovaljov Lengyelország szemére veti azt is, hogy nem engedélyezte területen kívüli utak építését Königsberg és Németország között.
"A történelmi igazság nevében le kell szögezni, hogy a fasiszta agresszióval szembeni ellensúly megteremtésének kudarca nagyrészt "kis" európai országok felelőssége" - írta Kovaljov. A szerző szerint többek között azért nem jött létre 1939-ben kölcsönös segítségnyújtási paktum a Szovjetunió, Franciaország és Nagy-Britannia között, mert Lengyelország nem járult hozzá, hogy náci agresszió esetén a szovjet csapatok a területére lépjenek.
"Ami kevésbé ismert, az az, hogy mit akart Hitler Varsótól. A német követelések teljesen visszafogottak voltak" - állítja Kovaljov, a tárca mellett működő, az Északnyugat-Oroszország katonai történelmét kutató osztály vezetője. A szerző szerint Lengyelország nagyhatalmi törekvésektől vezérelve utasította el Danzig (a mai Gdansk) szabad város visszaadását, amely az első világháború után került lengyel ellenőrzés alá. Kovaljov Lengyelország szemére veti azt is, hogy nem engedélyezte területen kívüli utak építését Königsberg és Németország között.
"A történelmi igazság nevében le kell szögezni, hogy a fasiszta agresszióval szembeni ellensúly megteremtésének kudarca nagyrészt "kis" európai országok felelőssége" - írta Kovaljov. A szerző szerint többek között azért nem jött létre 1939-ben kölcsönös segítségnyújtási paktum a Szovjetunió, Franciaország és Nagy-Britannia között, mert Lengyelország nem járult hozzá, hogy náci agresszió esetén a szovjet csapatok a területére lépjenek.
Alekszandr Drobisevszkij, az orosz védelmi minisztérium szóvivője
mérsékelni igyekezett a 18 oldalas tanulmány jelentőségét, tekintettel
az egy ideje amúgy sem felhőtlen orosz-lengyel viszonyra. "A
honlapnak ez a rovata a katonai történettudomány és kutatás területére
vonatkozó különböző cikkeket, akár ellenmondásos téziseket tartalmaz.
Ezek a cikkek nem tekinthetők a minisztérium hivatalos álláspontjának" - mondta a szóvivő az Interfax hírügynökségnek.
Lengyelország csütörtökön magyarázatot követelt az írás miatt. Piotr Paszkowski lengyel külügyi szóvivő kijelentette: időnként megjelennek egzotikus történelemmagyarázatok Oroszországban. "Ezúttal azonban ez a védelmi minisztérium hivatalos honlapján történt, és magyarázatért be fogjuk kéretni az orosz nagykövetet" - szögezte le. "Feltételezzük, hogy ilyen nézetek semmiképpen sem képviselik az orosz történelemszemlélet fő irányvonalát" - így Paszkowski.
Kovaljov cikkében védelmébe vette az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktumot, amely közvetlenül a második világháború kitörése előtt felosztotta Lengyelországot és a három balti államot a Szovjetunió és a náci Németország között. Moszkva csak 1941-ben csatlakozott a nyugati szövetségesekhez, miután Németország megtámadta.
Lengyelország csütörtökön magyarázatot követelt az írás miatt. Piotr Paszkowski lengyel külügyi szóvivő kijelentette: időnként megjelennek egzotikus történelemmagyarázatok Oroszországban. "Ezúttal azonban ez a védelmi minisztérium hivatalos honlapján történt, és magyarázatért be fogjuk kéretni az orosz nagykövetet" - szögezte le. "Feltételezzük, hogy ilyen nézetek semmiképpen sem képviselik az orosz történelemszemlélet fő irányvonalát" - így Paszkowski.
Kovaljov cikkében védelmébe vette az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktumot, amely közvetlenül a második világháború kitörése előtt felosztotta Lengyelországot és a három balti államot a Szovjetunió és a náci Németország között. Moszkva csak 1941-ben csatlakozott a nyugati szövetségesekhez, miután Németország megtámadta.
Forrás: Múlt-kor
