A korábbi kutatások alapján úgy vélték: a feltételezett tömegsír egy 5000 négyzetméteres területen fekszik Cottbus közelében, Jamlitz településen, ahol annak idején - 1943 és 1945 között - a sachsenhauseni koncentrációs táborhoz tartozó külső tábor volt. Az 1945 elején felszámolt lágerben mintegy 10 ezer zsidót tartottak fogva. A foglyok közül sokan már a táborban meghaltak, sokakat pedig Auschwitzba deportáltak. A történészek szerint azonban 1342 beteg és mozgásképtelen fogoly a lágerben maradt, s őket a náci hadsereg, az SS február 2-án és 3-án, két helyszínen a legkegyetlenebb módon kivégezte. A brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány szerint a jamlitzi tömegsír 753, a nácik által meggyilkolt magyar és lengyel zsidó holttestét tartalmazza, s a legnagyobb, még feltáratlan tömegsír Németországban.
Az első tömegsírra építőmunkások 1971 májusában egy helyi kavicsbányában végzett munkálatok során bukkantak rá, s abban 589, többségében ugyancsak magyar zsidó földi maradványait találtak meg. A brandenburgi belügyminisztérium most arról értesített, hogy a több mint három hete tartó feltárás egyelőre nem járt eredménnyel, s a feltételezett helyen nem találták meg a meggyilkolt magyar és lengyel zsidók földi maradványait. Jörg Schönbohm brandenburgi belügyminiszter külön nyilatkozatban hangsúlyozta: a feltárási munkálatokat folytatják. A miniszter szerint az elmúlt hetek munkálatai során talált leletek arra engednek következtetni, hogy a tömegsír "közvetlen közelben" található. Ebből kiindulva a belügyminiszter a munkálatok folytatását alapvető történelmi, illetve humanitárius kötelességének nevezte.
Günter Morsch, a brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány igazgatója ugyancsak azt hangoztatta, hogy a munkálatokat folytatják. Szavai szerint az eddigi ásatások során talált leletek között olyan tárgyakat, egyebek között edényeket, illetve porcelánmaradványokat találtak, amelyek megerősítik, hogy a foglyok barakkjai a közvetlen közelben voltak. Morsch szerint ez is indokolja a kutatás folytatását.