Bár a könyv a világ legtöbb országában tiltott olvasmánynak számít, a legtöbb helyen mégis hihetetlenül népszerű. Újbóli kiadása óta bestsellernek számít Horvátországban is, és Törökországban csak 2005-ben 100 ezer példányt adtak el belőle. Oroszországban a könyvet 1992 után jelentethették meg újra, és azóta már a harmadik kiadás terjed az olvasók között. Németországban a könyv kiadásának joga Bajorország tartomány kezében van, akik 2015-ig, Hitler halálának 70. évfordulójáig nem tervezik annak tudományos kommentárokkal ellátott megjelentetését sem.
Meglepő módon a mű Indiában is népszerű lett, ahol csak az elmúlt fél évben, csak Új-Delhiben 10 ezer példányt adtak el belőle – állítják a vezető könyvesboltok, akik szerint a mű évről évre egyre népszerűbb. Egyes vélemények szerint ez annak köszönhető, hogy a fiatalok szerint a mű egyfajta önmegvalósítási tanácsadás, és egyfajta üzleti stratégiai terv lehet a kezdő vezetők számára, akik mostanában egyre többször idéznek a szélsőséges könyvből. Szerintük a Harcom egy olyan emberről szól, akinek volt egy világképe, amelynek megvalósításához tervet dolgozott ki, majd azt sikeresen végre is hajtotta. A kiadók örvendeznek a sikernek: a Mein Kampfot tavaly legalább kétszer kellett újranyomni, mert a korábbi példányok elfogytak belőle.
Jelenleg hét indiai könyvkiadó foglalkozik Hitler művének terjesztésével, és bevallásuk szerint egyikük sem érez morális kötelezettségeket a könyv kapcsán. Az első kiadás 2003-ban jelent meg a boltokban: a 2000 kötet szinte azonnal elfogyott belőle. Tavalyig már évente 15 ezer példányt adtak el. Az országban nincsenek szerzői jogi gondok sem: Indiában minden mű, amely 25 évnél régebbi, kikerül a hasonló védelmek alól, így bárki megjelentetheti azokat.
A vezető indiai akadémikusok szerint a jelenség nem meglepő, hiszen India és Hitler Harmadik Birodalma egyaránt komoly hatást gyakorolt egymásra: elég, ha a szvasztikára, az ősi hindu szimbólumra, vagy Csandra Bose Indiai Nemzeti Hadseregére, amely a Führerrel szövetkezett volna az angolok ellen, vagy épp Gandhi és Hitler rejtélyes levelezésére gondolunk. Dr. J. Kuruvachira professzor viszont árnyalja a képet: szerinte a történeti háttér mögött a könyv sikerének aktuálpolitikai okai is vannak.