Lezártnak minősítette az orosz legfelső bíróság a lengyel tisztek
1940-ben, Katyn mellett történt lemészárlásának ügyét csütörtökön,
helybenhagyva ezzel a moszkvai területi bíróság tavaly októberi
döntését, és elutasítva tíz áldozat hozzátartozóinak fellebbezését.
Anna Sztavickaja, a felperesek jogi képviselője közölte: ügyfelei a
strasbourgi európai emberi jogi bírósághoz fordulhatnak, ahová már
további két katyni áldozat ügye eljutott. Az ügyvéd értetlenségének
adott hangot amiatt, hogy az ítélet gyakorlatilag azt mondja ki: akiket
nem azonosítottak, azokat nem lőtték agyon. Hangsúlyozta, hogy a
felperesek nem a tettesek megbüntetését követelték, hanem a nyomozás
újrafelvételét és az áldozatok elismerését áldozatként.
A legfelső bíróság katonai kollégiuma ítélete indoklásában rámutatott:
az úgynevezett katyni bűnügy iratai szerint 1940-ben több ezer lengyel
katonát lőttek agyon, akiket az NKVD - a belügyminisztériumnak
megfelelő akkori szervezet - táboraiban tartottak fogva. Az áldozatokat
azonban nem azonosították az exhumálásnál, amelyben részt vettek a
lengyel Vörös Kereszt munkatársai is. Mindössze 22 személyt
azonosítottak, de ezek között nincsenek a felperesek hozzátartozói, s
ezért nem állapítható meg, hogy a felperesek rokonaiknak halálát
bűncselekmény okozta. A bíróság szerint ezért nem minősíthetők
áldozatnak a felperesek hozzátartozói.
A bíró azt is jelezte, hogy az ügyben számos irat államtitkot képez,
ezért titkosított, így más államok képviselői ezeket nem
tanulmányozhatják, mert ez kárt okozhat az Oroszországi Föderáció
érdekeinek. Túl ezen, az 1940-ben történt események megítélésében az
1926-os szovjet büntető törvénykönyvből kell kiindulni, amely az ilyen
cselekmények elévülési idejét 10 évben állapítja meg - mutatott rá a
bíró, de hangsúlyozta, az ügyet nem ezért zárták le, hanem a szóba
jöhető tettesek elhunyta miatt.
Az első tömegsírt már 1943-ban megtalálták, amikor a terület német
megszállás alatt volt, de akkor a szovjet hatóságok a nácikat vádolták
a tömeggyilkossággal, s ezt az álláspontot képviselték 1989-ig, amikor
is beismerték a történteket. A katyni mészárlásról az első dokumentumok
1992-ben kerültek elő az 1. számú dossziéból, amelyhez kizárólag a
Szovjetunió Kommunista Pártjának mindenkori főtitkára férhetett hozzá.
Az iratokból kiviláglik, hogy a volt Szovjetunió területén, különböző
helyeken több mint 20 ezer lengyel katonát és tisztet öltek meg, akiket
a Molotov-Ribbentrop paktumban megosztott Lengyelország orosz
fennhatóság alá került területeiről hurcoltak el.