Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket.
Közel egymillió németet érintő náci kolóniáról álmodtak Himmler
megbízottjai 1935-ben, amikor felfedezőútra indultak Brazília
őserdeinek mélyére - derül ki azokból a leletekből, amiket egy nemrég
megjelent könyv mutat be.
A nemrég felfedezett sírokról és más relikviákról most megjelent „The
Guayana-Projekt. A German Adventure on the Amazon” című könyv szerint a
keményvonalas nácik az őserdők világát is gyarmatosították volna. A
Jary folyó egyik szigetén Jens Glüssing, a mű szerzője fedezte fel a
helyiek által is „náci temetőnek” hívott területet. A kutatók a sírok
mellet több horogkeresztes jelzést is találtak, majd az ezután
következő, a Brazil Állami Levéltárban és Rio de Janeiro Nemzeti
Múzeumában végzett levéltári kutatások során fotók, újságcikkek és sok
más tárgy is előkerült az akkori eseményekkel kapcsolatban.
Ezek alapján biztosnak tűnik, hogy az expedíció egyik tagja Joseph
Greiner 1935-ben a náci kormányzat teljes anyagi támogatását élvezve
érkezett meg Brazíliába. A férfit két másik SS tiszt kísérte, akik
fajkutatással foglalkoztak, és feladatuk annak felbecslése lett volna,
hogy megállapítsák: mikor kezdődhet meg a terület benépesítése. A
Francia Guayanával határos régiót a náci kutatók egy tucatnyi segítővel
próbálták meg felfedezni, ahogy azt is felmérték, hogy mennyire
veszélyeztetné őket a közeli brit és holland gyarmati terület. Az
expedícióról részletes jelentéseket küldtek Berlinbe, abban a német
katonák lehetséges életkörülményeit részletezve. A fedősztori miatt a
helyi flóráról és faunáról is beszámoltak.
A csoportot Schulz Kampfhenkel vezette, aki a sárgalázban vagy
maláriában elhunyt Greinerrel ellentétben túlélte az akciót, és
hazatérve minden részletről beszámolt Heinrich Himmlernek. Szerinte a
világon két hatalmas terület várt a nácikra: Szibéria és Dél-Amerika.
Az előbbit azonban a kínaiak veszélyeztetik, így az északi faj számára
a dzsungel lehet a leginkább megfelelő környezet - vélte. A terület
akár egymillió német telepest is befogadhat, ám ezzel vigyázni kell,
hiszen ott nem lehet a németországi civilizáció normáinak megfelelően
élni. A beszámoló szerint nagyon vigyázni kell, hogy ellenálljanak az
amerikaiak befolyásának is.
Himmler hidegen fogadta a tervezetet: a javaslatot az SS hírszerzési
levéltárának mélyére süllyesztették. Kampfhenkel gyakorlata viszont
hasznosnak bizonyult: a náci hadigépezet légifotózási részlegének
vezetője lett. A háború után amerikai hadifogságba esett, majd
szabadulásától 1989-ben bekövetkezett haláláig Ausztriában élt, és
sosem tért vissza álmai földjére.
Azt már eddig is tudtuk hogy a világháború után nagyon sok náci háborús
bűnös menekült Dél-Amerikába a helyi fasiszta kormányzatok, és katonai
diktatúrák jóváhagyásával. Az 1978-ban készített Brazíliai fiúk című
film is ezt a témát dolgozta fel: az alkotásban Joseph Mengele egy
titkos rejtekhelyen szerette volna előállítani Hitler klónját.
85 éve másfélmillió német katona, két és félezer páncélos, kétezer repülőgép zúdult az egymilliós lengyel hadseregre, amely alig 150 páncélossal és 400 elavult repülőgéppel rendelkezett. 1939. szeptember 1-jén tört ki…
Adolf Hitler kezében ostorral, két fegyveres társaságában berontott a Bad Wiessee-i Hanselbauer szálloda 7-es számú szobájába. „Röhm, le vagy tartóztatva!” – ordította. Ernst Röhm, az SA (Sturmabteilung) nevű náci félkatonai szervezet…
81 éve, 1943. május 16-án ért véget a megszálló nácik elleni felkelés a varsói gettóban. A varsói gettófelkelés a legjelentősebb zsidó ellenállási akció volt a II. világháború idején, amely súlyos…
Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.
Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.
Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.