Második világháború

A moszkvai körzeti katonai bíróság hétfőn helybenhagyta az 1940-ben elkövetett katyni tömeggyilkosság ügyének lezárásáról 2004-ben hozott ítéletet - közölte Alekszandr Mincsanovszkij, a bíróság sajtótitkára. Anna Sztavickaja, a katyni erdőben és környékén legyilkolt lengyelek, többségükben katonatisztek családjait képviselő ügyvéd elmondta: korábban megfellebbezték az ügy lezárásáról szóló döntést, s ezt is megfellebbezik majd.

 

Az ügyvédnő hozzátette: a bíróság elismerte a tényt, hogy embereket lőttek agyon Katynban, s hogy az ügyvédi iroda által képviselt embereket a tömeggyilkosságok helyszínére vitték, viszont rámutatott, hogy az exhumálás nyomán nem azonosították az áldozatokat. Sztavickaja arra is emlékeztetett, hogy 1990-ben a harkovi bíróság bűnvádi eljárást indított az ügyben konkrét személyek - az egykori szovjet titkosrendőrség, az NKVD képviselői - ellen, később azonban a legfelső katonai ügyészség a sajtóban közölte, hogy az illetőket bűnösnek találták, de elhunytuk miatt az ügyet lezárták.

A Szmolenszk melletti katyni erdőben 1940-ben mintegy 4-5 ezer lengyel katonatisztet - többnyire az értelmiséghez tartozó, éppen mozgósított, s nyomban orosz hadifogságba került tartalékos tiszteket - gyilkoltak le. A tömegsírokat a Moszkva ellen vonuló nácik találták meg, de a Szovjetunió azt állította, hogy nincs köze az öldökléshez, s a németeket vádolta meg a rémtettel. Moszkva nevében Mihail Gorbacsov szovjet elnök csak 1990-ben ismerte be, hogy oroszok követték el a tömeggyilkosságot. Két évvel később Borisz Jelcin orosz elnök titkos iratokat adott át a lengyel vezetőknek, amelyekből az is kiderült, hogy az utasítást Sztálin adta.

Történészek szerint a hadifogságba esett több mint nyolcvanezer lengyel tartalékos tiszt, rendőr, határőr, továbbá ukrajnai és fehéroroszországi börtönökben fogva tartott civilek - jogászok, papok, kémkedéssel, szabotázzsal, kuláksággal vádolt lengyel állampolgárok - közül Sztálin parancsára legkevesebb 22 ezer embert öltek meg különböző helyszíneken. Az orosz kormány ugyan beismerte a történteket, de a mészárlást nem minősíti háborús bűnnek vagy népirtásnak, mert ez elkerülhetetlenné tette volna a még élő tettesek felelősségre vonását, amit a lengyel kormány követelt is. Ezen kívül Oroszország a megölteket nem minősíti a sztálini megtorlások áldozatainak, ami lehetetlenné teszi posztumusz rehabilitációjukat.

 

Forrás: Múlt-kor