A moszkvai körzeti katonai bíróság hétfőn helybenhagyta az 1940-ben
elkövetett katyni tömeggyilkosság ügyének lezárásáról 2004-ben hozott
ítéletet - közölte Alekszandr Mincsanovszkij, a bíróság sajtótitkára.
Anna Sztavickaja, a katyni erdőben és környékén legyilkolt lengyelek,
többségükben katonatisztek családjait képviselő ügyvéd elmondta:
korábban megfellebbezték az ügy lezárásáról szóló döntést, s ezt is
megfellebbezik majd.
Az ügyvédnő hozzátette: a bíróság elismerte a tényt,
hogy embereket lőttek agyon Katynban, s hogy az ügyvédi iroda által
képviselt embereket a tömeggyilkosságok helyszínére vitték, viszont
rámutatott, hogy az exhumálás nyomán nem azonosították az áldozatokat.
Sztavickaja arra is emlékeztetett, hogy 1990-ben a harkovi bíróság
bűnvádi eljárást indított az ügyben konkrét személyek - az egykori
szovjet titkosrendőrség, az NKVD képviselői - ellen, később azonban a
legfelső katonai ügyészség a sajtóban közölte, hogy az illetőket
bűnösnek találták, de elhunytuk miatt az ügyet lezárták.
A Szmolenszk melletti katyni erdőben 1940-ben mintegy 4-5 ezer lengyel
katonatisztet - többnyire az értelmiséghez tartozó, éppen mozgósított,
s nyomban orosz hadifogságba került tartalékos tiszteket - gyilkoltak
le. A tömegsírokat a Moszkva ellen vonuló nácik találták meg, de a
Szovjetunió azt állította, hogy nincs köze az öldökléshez, s a
németeket vádolta meg a rémtettel. Moszkva nevében Mihail Gorbacsov
szovjet elnök csak 1990-ben ismerte be, hogy oroszok követték el a
tömeggyilkosságot. Két évvel később Borisz Jelcin orosz elnök titkos
iratokat adott át a lengyel vezetőknek, amelyekből az is kiderült, hogy
az utasítást Sztálin adta.
Történészek szerint a hadifogságba esett több mint nyolcvanezer lengyel
tartalékos tiszt, rendőr, határőr, továbbá ukrajnai és
fehéroroszországi börtönökben fogva tartott civilek - jogászok, papok,
kémkedéssel, szabotázzsal, kuláksággal vádolt lengyel állampolgárok -
közül Sztálin parancsára legkevesebb 22 ezer embert öltek meg különböző
helyszíneken. Az orosz kormány ugyan beismerte a történteket, de a
mészárlást nem minősíti háborús bűnnek vagy népirtásnak, mert ez
elkerülhetetlenné tette volna a még élő tettesek felelősségre vonását,
amit a lengyel kormány követelt is. Ezen kívül Oroszország a megölteket
nem minősíti a sztálini megtorlások áldozatainak, ami lehetetlenné
teszi posztumusz rehabilitációjukat.