1943-ban egy India északi részén járőröző brit csapat több száz csontvázba botlott egy rejtélyes, 5000 méter feletti tónál. Eleinte úgy vélték, egy expedíciós japán kontingens akarta hátba támadni a szövetséges csapatokat Ázsiában, ám hamar kiderült, hogy sokkal régebbi maradványokról van szó.
A második világháború kellős közepén, 1942-ben az észak-indiai brit erők hátborzongató felfedezésről számoltak be a Himalájában. Több mint ötezer méterrel a tengerszint felett a befagyott Roopkund-tó körül több száz emberi csontváz hevert. Azon év nyarán a kínai határhoz közel fekvő tó felolvadt, s a jég fogságából még több maradvány került elő a vízben lebegve, illetve a parton feküdve.
A világháború forgatagában eleinte úgy gondolták, hogy japán katonák csontvázait találták meg a magashegységben; ők egy expedíció keretében akartak átkelni Indián, hogy meglepjék a szövetséges erőket Nyugat-Ázsiában - sikertelenül. A brit kormány rettegett egy esetleges japán szárazföldi invázió miatt, s gyorsan oknyomozókat küldtek ki a helyszínre. A vizsgálatok során rájöttek, hogy a csontvázak nem japán katonák maradványai, hanem jóval régebbi időkből valók. De vajon mi ölhette meg őket? Számtalan elmélet született a járványtól kezdve a földcsuszamláson át a rituális gyilkosságig. Hat évtizedig azonban senki sem tudott fényt deríteni a Csontváz-tó titkára.
2004-ben egy tudományos expedíció adta az első elfogadható magyarázatot a rejtélyes halálesetekre. A megoldás talányosabb lett, mint azt bárki is gondolta volna. A holttesteket i. sz. 850-re datálták, a DNS-vizsgálatok pedig azt mutatták, hogy két különböző embercsoporthoz tartoztak a holttestek: egy több száz fős, rokoni kapcsolatban álló családi törzshöz és egy kisebb létszámú csoporthoz. Gyűrűket, lándzsákat, bőrcipőket és bambuszbotokat találtak a közelben, a szakértők pedig arra következtettek, hogy egy csoport zarándok helyi hordárok segítségével vághatott át a völgyön 1160 évvel ezelőtt.
Az elemzések azt mutatták, hogy mindannyian hasonló módon hunytak el: a fejükre mért ütésektől. Azonban a koponyacsontokon látható apró, de mély repedések alapján úgy tűnik, nem fegyver, hanem valamilyen kerek tárgy okozhatta a sérüléseket. További furcsaság volt, hogy csak a fejnél, illetve a vállnál találtak ilyen sérüléseket, tehát felülről érkezhetett a veszedelem. A kutatók ebből már le tudták vonni a végkövetkeztetést: a több száz zarándok és a tucatnyi hordár életének egy hirtelen jött, hatalmas erejű jégeső vetett véget. A jégeső ritkán halálos, ám csapdába esve egy völgyben, mindenféle menedék nélkül a 9. századi utazóknak esélyük sem lehetett elmenekülni az égből jövő, teniszlabda méretű jégdarabok elől.
Forrás: Múlt-kor.hu
