New York államban kerültek elő a náci ideológus, a nürnbergi perben halálra ítélt Alfred Rosenberg eddig elveszettnek hitt naplójának hiányzó részei - jelentette a Reuters.
A 400 oldalnyi naplótöredék új információkkal szolgál az Alfred Rosenberg és Hitler, illetve más magas rangú náci tisztviselők – például Heinrich Himmler és Herman Göring – között folyó eszmecserékkel kapcsolatban, és további részletek derülnek ki a szovjet területek német megszállásával összefüggésben, például a kelet-európai zsidók tömeges kivégzését illetően. A napló – amelyet jelenleg az Amerikai Holokauszt Múzeum vizsgál – beszámol a német hadvezetésben dúló belső harcokról, különösen a Rudolf Hess angliai repülését követő konfliktusokról, illetve az egész Európára kiterjedő náci műkincsrablásokról.
Alfred Rosenberg a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt tagja, s egyben egyik fő ideológusa, a náci fajelmélet fő teoretikusa volt. 1930-ban jelent meg a náci eszméket összefoglaló könyve Der Mythos des 20. Jahrhunderts (A 20. század mítosza) címen. Fajelméletében nemzeti, etnikai vagy vallási alapon magasabb rendű, uralkodásra termett és alacsonyabb rendű, szolgaságra képes emberfajtákat különböztetett meg, miközben a germán (árja) faj felsőbbrendűségét hirdette.
1933-1945 között a náci párt külügyi irodáját vezette, 1934-től pedig ellátta a fasiszta nevelési ügyek főfelügyelője tisztséget is. 1941-1945 között a Keleti Megszállt Területek birodalmi minisztereként megszervezte és irányította a tömeges deportálásokat, a haláltáborok működését. Az 1945. október-1946. október között lezajlott nürnbergi perben a Nemzetközi Katonai Törvényszék mint háborús főbűnöst elítélte a faji gyűlölet szításáért és sok millió ember kiirtásáért.
A perben bizonyítékként lefoglalt naplónak Nürnberg után nyoma veszett, de a történészek régóta gyanítják, hogy azt Robert Kempner nürnbergi ügyész vitte vissza az Egyesült Államokba. A harmincas években a nácik elől Amerikába menekülő Kempner csak a háború után tért vissza az öreg kontinensre; a napló egyes részeiről maga is beszámol emlékirataiban, és egy német történész közzé is tette ezeket 1956-ban. Az 1939-40. évekből származó feljegyzéseken kívül azonban a napló többi része soha nem került elő.
Kempner 1993-ban bekövetkező halála után hosszas jogi huzavona vette kezdetét a birtokában levő dokumentumok sorsa miatt. Gyermekei végül beleegyeztek abba, hogy az örökséget a holokauszt múzeum kapja, de amikor a hatóságok 1999-ben felkutatták volna a hatalmas mennyiségű gyűjteményt, kiderült, hogy több ezer oldalnak nyoma veszett. Az ügyben az FBI nyomozást indított, de továbbra sem leltek a hiányzó oldalak nyomaira. A kulcsot végül egy amerikai történész, Herbert Richardson naplója jelentette a szóban forgó naplórészletekhez, ám többet egyelőre nem lehet tudni a dokumentum sorsáról.
Forrás: Múlt-kor
