A brit katonai vezetés úgy gondolta, hogy sokkal hasznosabb, ha nem ölik meg Hitlert, mivel a Führer túl sok hibát követett el a második világháború második felében, s ezzel a szövetségesek malmára hajtotta a vizet - derült ki a korábban titkosított hírszerzési dokumentumokból.
A legfelső brit katonai vezetésben az után kezdett el megfogalmazódni ez az álláspont, hogy a londoni kormány két héttel a normandiai partraszállást követően megvitatta Hitler feltételezett búvóhelyének bombázását. Az 1944. június 6-án kezdődött, Overlord (hűbérúr) fedőnevet kapó hadművelet előtt a brit külső hírszerzés, az MI6 ráadásul azt a feladatot kapta, hogy állítson össze egy listát azokról a befolyásos német és francia vezetőkről, akiknek eltávolítása elengedhetetlen a D-Day sikeréhez. A Secret Service – a többi hírszerzési szervhez hasonlóan – azonban nem rajongott az ötletért.
Júniusban a párizsi brit nagykövet, Sir Alfred Duff Cooper arról számolt be, hogy egy francia ezredes információi szerint Hitler a franciaországi Perpignan városában bujkál. Az MI6 nem adott hitelt a szóbeszédnek és közölte, hogy a Führer főhadiszállásán tartózkodik. Lord Hastings Lionel Ismay, Churchill katonai tanácsadója – később a NATO első főtitkára – a miniszterelnöki hivatalnak címzett levelében úgy fogalmazott, a brit vezérkar konszenzusos véleménye szerint katonai szempontból inkább előnyös, ha életben hagyják Hitlert, mivel a náci vezér túl sok "bakit" követett el a második világháború második felében.
A Hitler hollétével kapcsolatos híreket Duff Cooper abszurdnak nevezte, bár hozzátette, hogy Hess története is az volt – utalva ezzel a Führer helyettese, Rudolf Hess titkos 1941-es skóciai landolására és békekötési ajánlatára. Egy másik levélben a szóbeszédet „különleges történetnek” nevező Sir Alec Cadogan külügyi államtitkár úgy fogalmazott, hogy „ha tudnák, merre van Hitler, biztosan megtámadnák. Inkább el kellene fogni, de az elég valószínűtlen”.
A normandiai partraszállás előtt kézhez kapott, német és francia vezetők nevét tartalmazó listán több magas rangú Gestapo-tisztviselő neve is megtalálható volt, illetve azoké a logisztikai szakembereké, akiket kulcsszereplőnek tartottak a német csapatmozgások szempontjából, de felbukkan Gerd von Rundstedt német tábornagy, valamint Erwin Rommel vezértábornagy neve és a francia Vichy-rezsim néhány korifeusa is.
Májusban azonban ejtették a tervet, mivel London tartott tőle, hogy a likvidálásokra válaszul a tengelyhatalmak a szövetséges hadifoglyokon fognak bosszút állni. A hadműveletet a lehető leghatározottabban elutasította Sir Stewart Menzies, az MI6 vezetője, mivel úgy látta, hogy a szóban forgó személyek megölése lényegében semmilyen hatással nem lett volna az ellenséges – amúgy jól működő és jól szervezett – hadigépezetre.
Forrás: Múlt-kor
