Nem csak áldozatai, hanem elkövetői is voltak Ausztriában a náci bűnöknek - hangsúlyozta az osztrák szövetségi elnök kedden az Anschluss 75. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
Osztrákok is "masszívan" részt vettek nemzetiszocialista bűnök elkövetésében - mondta Heinz Fischer a Hofburgban megtartott központi megemlékezésen. A "fanatikusok, párttagok, az áramlattal úszók és a szándékosan félrenézők" nélkül nem épülhetett volna fel a totalitárius rezsim - jelentette ki. Egyúttal emlékeztetett azokra is, akik az ellenkezőjét cselekedték: elmenekültek, öngyilkosságot követtek el, vagy ellenállásba kezdtek.
Kedden 75 éve annak, hogy a náci Németország bekebelezte Ausztriát. Míg a második világháború után évtizedekig uralkodó felfogás szerint Ausztriában az országot Hitler első áldozatának tekintették, az 1990-es évektől a hivatalos Ausztria is egyre inkább elismerte, hogy az országnak a hitleri Harmadik Birodalomhoz csatolását sokan üdvözölték 1938-ban, és nagy számban voltak osztrákok is elkövetői a zsidóüldözéseknek.
Az áttörést ebből a szempontból a Waldheim-ügy hozta meg. Kurt Waldheim korábbi ENSZ-főtitkár 1986-ban jelöltként indult az osztrák elnökválasztáson, és a kampány alatt vált ismertté, hogy 1942 és 1944 között a Wehrmacht tisztje volt, és bár ő maga nem követett el háborús bűnöket, tudomása volt ilyen eseményekről. Franz Vranitzky akkori osztrák kancellár volt az első osztrák állami vezető, aki - egy 1991-es parlamenti beszédében - nyilvánosan szakított az "áldozat-elmélettel", és elismerte, hogy az osztrákok között nem csak áldozatai, de tettesei is voltak a fasizmusnak.
1938. március 12-e "a katasztrófa napja", "a szégyen napja" volt - jelentette ki kedden Heinz Fischer. Fischer a történelemmel való szembenézésre is figyelmeztetett az emléknapon. "Csak a megtisztított seb gyógyulhat be az újrafertőződés veszélye nélkül. A sebeknek ez a megtisztítása sokáig váratott magára" - mondta. Az osztrák kormány vezetői azt hangoztatták, hogy le kell vonni a történelem tanulságait a jelenre nézve. A reménytelenség jó táptalaja a jobboldali szélsőségességnek és "az egyszerű megoldásokat" kínáló, az emberek félelmeire alapozó politikai csoportosulásoknak - figyelmeztetett Werner Faymann kancellár (Osztrák Szociáldemokrata Párt).
Helyettese, Michael Spindelegger külügyminiszter (Osztrák Néppárt) közleményében azt hangsúlyozta: a politikának a holokauszt legkevesebb 66 ezer osztrák zsidó áldozatával szembeni történelmi és erkölcsi felelőssége, hogy legyen éber az egy "erős ember" utáni, újra és újra felbukkanó vágyakkal szemben.
Az osztrák kormánypártok nyilatkozatainak témája nem légből kapott. Egy múlt héten közölt felmérésben a megkérdezettek 61 százaléka mondta azt, hogy szeretne egy "erős embert" az ország élén tudni, és 42 százalék gondolta úgy, hogy "Hitler alatt nem volt minden rossz". 2008-ban egy másik felmérésen 20 százalék mondta azt: el tudja képzelni, hogy "egy erős vezető" álljon az ország élén, "akinek nem kell törődnie a választásokkal és a parlamenttel".
A mostani közvélemény-kutatáson véleményt nyilvánítók 54 százaléka úgy látja, hogy nem indulna esélytelenül a parlamentbe kerülésért egy náci párt, ha nem tiltanák az osztrák törvények. Egyúttal a lakosság 37 százaléka tartja túl enyhének a náci eszmék terjesztését tiltó törvényeket, 50 százalék éppen megfelelőnek és 13 százalék túl szigorúnak.
Forrás: Múlt-kor
