„Embertartalékaink kiapadhatatlanok!" - Joszif Sztálin

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

A győzőkre és a legyőzöttekre is emlékeztek

Január 12-én múlt 70 éve, hogy a szovjet csapatok áttörték a Don-kanyari védőállásokban elhelyezett magyar vonalat, majd január 25-én felszabadították Voronyezst. A városba az évfordulón magyar kormányzati küldöttség utazott, hogy lerója kegyeletét a harcokban elesettek előtt. A Don-kanyarban szombaton egyszerre emlékeznek meg a győzőkről és a legyőzöttekről. Voronyezsben a 70 éve történt eseményről több mint háromszáz rendezvényen emlékeztek meg, majd az ünnepnap nagyszabású tűzijátékkal zárult.

38265

Voronyezst 1942. július 7. óta tartották megszállva a Szovjetunióba behatoló csapatok. A még élők emlékeznek arra is, hogy magyar katonák is részesei voltak a megszállásnak. A Gyelovoj kvartal című online üzleti lap rövid tudósítása szerint 26 német hadosztályt vertek szét annak idején a szovjet csapatok a Don-kanyarnál, a városért folytatott küzdelem áldozatainak pontos száma azonban mind a mai napig ismeretlen. A voronyezsi internetes sajtóbeszámolók nem említik a 2. magyar hadsereg pusztulását.

A 207 ezer fős magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki 1942-ben az orosz frontra. A magyar seregtestek nagyobb része júliusban és augusztusban jutott ki a Donhoz. 1943. január 12-én mínusz 30-35 fokos hidegben kezdődött meg a szovjet Vörös Hadsereg nagy erejű ellentámadása, amely január 16-ára három részre szakította a Jány Gusztáv vezérezredes irányította hadsereget, és az napok alatt szinte teljesen megsemmisült. A gyakorlatilag már nem létező 2. magyar hadsereg január 24-én "vált ki az arcvonalból".

Az életben maradt katonákat március 5-én hátravonták a Dnyeper nyugati partjára, hazaszállításuk pedig április 6-ától május 30-áig tartott. A doni veszteségekről pontos számok még ma sem állnak rendelkezésre. Egyes adatok szerint 93 ezer 500, más források szerint 120 ezer, illetve 148 ezer fő veszett oda. A fogságba kerültek pontos számát sem lehet megállapítani. Az oroszországi magyar hadisírok állami irányítás alatt zajló rendbetétele 1997-ben kezdődött el. Magyar részről a Honvédelmi Minisztérium katonai hagyományőrző és hadisírgondozó osztálya a Vojennije Memoriali nevű nemzetközi katonai emlékbizottsággal működik együtt. 2011-ben új keretszerződést írtak alá a kooperációról.

Az I. Magyar Központi Katonai Temetőt az 1943. január 12-i urivi áttörés térségében, Boldirjevka település mellett alakították ki. Az 1997. június 20-án felavatott sírkertben 8375 honvéd nyugszik. A Voronyezstől 20 kilométerre délre fekvő Rudkino településen 2003. május 28-án avatták fel a II. Magyar Központi Katonai Temetőt. Ez az egykori hadműveleti területen, illetve a felvonulási és visszavonulási körzetekben életüket vesztő katonák, munkaszolgálatosok végső nyughelye. A rudkinói sírkertben, a Don fennsíkján eddig 19 ezer 350 magyar honvéd földi maradványait temették újra. A temető területén eddig 1389 gránittáblát állítottak fel, amelyre 12 ezer 595 elhunyt magyar honvéd és munkaszolgálatos, illetve 49 ezer 343 eltűnt magyar katona nevét vésték fel.

A 70 éve történt tragédia megemlékezéseinek sorozata tavaly április 13-án, a 2. honvéd hadsereg frontra indulásának évfordulóján kezdődött. Hende Csaba honvédelmi miniszter jelenlétében újabb öt magyar honvéd földi maradványát temették újra a rudkinói temetőben. Idén január 12-én Kövér László házelnök megbízásából Papcsák Ferenc országgyűlési képviselő vezetésével magyar parlamenti küldöttség emlékezett meg az urivi áttörés 70. évfordulójáról. Egy hete Baranyi István, a Moszkvai Magyar Kulturális Központ igazgatója vezetésével és mások mellett Radnóti Zsuzsa dramaturg, a doni áttörés poklát átélő Örkény István író özvegye részvételével irodalmi küldöttség járt Voronyezsben, és ellátogatott a Don-kanyarhoz is.

Radnóti Zsuzsa megrázó időutazásként jellemezte a látogatást. Voronyezsi találkozóikról pedig így számolt be: "A magyarok és a voronyezsiek között valamiféle újfajta kapcsolat teremtődött, az ott élők másképp látják már a magyar megszállókat." A magyar királyi 2. honvéd hadsereg tragédiájáról és az elesettekről szombaton ökumenikus istentisztelet keretében emlékeznek meg Rudkinóban a magyar kormányzati küldöttség tagjai: Farkas Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és Poprády Géza, a Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkárai, valamint Keskeny Ernő miniszteri biztos, a Külügyminisztérium Kelet-európai és Közép-ázsiai főosztályának vezetője. A miniszteri biztos elmondta: a küldöttség lerója kegyeletét a Don-kanyarnál elesett szovjet katonák emlékművénél is.

Forrás: Múlt-kor

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább