Elhunyt az "Auschwitz fotósaként" ismert Wilhelm Brasse volt hivatásos fényképész a dél-lengyelországi Zywiecben kedden. A láger egykori foglya, aki a haláltábor vezetőinek parancsára több tízezer fotón örökítette meg fogolytársait, köztük Josef Mengele orvosi kísérleteinek alanyait, valamint a táborba látogató náci tiszteket, 95 éves volt.
Az osztrák-lengyel származású Brasse, akinek Katowicében volt fotóstúdiója, azért került a haláltáborba, mert osztrák származása ellenére megtagadta a német megszállókkal való együttműködést, sőt megpróbált Magyarországon keresztül külföldre szökni és csatlakozni a lengyel hadsereghez. Akkor fogták el, amikor 1940-ben megkísérelte átlépni a határt.
Miután a nácik megtudták, hogy Brasse hivatásos fényképész, beosztották a foglyok azonosításával, nyilvántartásba vételével foglalkozó munkaosztaghoz, ahol a kartotékokhoz készített fényképeket a deportáltakról. Itteni munkáját idővel mások, amatőr fotósok vették át, és Brasse más feladatot kapott, például Mengele hírhedt emberkísérleteinek dokumentálását vagy magas rangú náci tisztek auschwitzi látogatásainak megörökítését az utókor számára.
Brasse mintegy 40-50 ezer fotót készített, és ezek jó része fennmaradt, némelyike a haláltábor borzalmainak emblematikus fényképe lett, és a képek ma is az Auschwitz-múzeum fotógyűjteményének gerincét adják.
Az auschwitz-birkenaui megsemmisítő táborban becslések szerint összességében mintegy 200 ezer fotó készült, de ezek többsége megsemmisült. Brasse fotóinak többsége fennmaradt, bár jórészük összekeveredett mások fényképeivel, mert a készítők nevét nem rögzítették; sok fényképet maga Wilhelm Brasse azonosított a háború után.
A háború végén, a Vörös Hadsereg közeledtével a tábor vezetői parancsot adtak a fotók elpusztítására, de Brasse és többen mások megtagadták az utasítást, és sikerült is megmenteniük mintegy 40 ezer fényképet. A láger kiürítésekor a nácik a fotóst is magukkal vitték nyugatra, ahol végül az amerikaiak szabadították fel.
A háború után Wilhelm Brasse soha többé nem volt képes visszatérni eredeti hivatásához, mert - mint egy interjúban elmondta - örökké ott lebegett előtte a csonttá soványodott zsidó gyerekek, meztelen zsidó lányok képe, akikről ráadásul tudta, hogy miután lefényképezi őket, egyenesen a gázkamrába kerülnek.
Visszaemlékezéseiben Brasse azt mondta, hogy fogolyként nem volt lehetősége megtagadni a parancsot, és hogy tevékenységével nem ártott senkinek, a lefényképezett fogolytársaival tisztelettel bánt.
A második világháború után "Auschwitz fotósa" tevékenyen részt vett az emlékmúzeum létrehozásában, és éveken át tartott előadást a holokausztról fiataloknak, főleg németeknek. 2005-ben Irek Dobrowolski lengyel rendező dokumentumfilmet forgatott róla A portrékészítő címmel. Wilhelm Brasse halálának hírét Jaroslaw Mensfelt, az Auschwitz-Birkenau Múzeum szóvivője jelentette be kedden.
Forrás: Múlt-kor
