Filmfesztivállal, kiállítással és koncerttel hívja fel a figyelmet a holokauszt roma áldozataira az Auschwitz-rekviem elnevezésű európai kezdeményezés magyarországi programsorozata.
Az Auschwitz-rekviem egy holokauszt-túlélő szinti roma ötletéből Hollandiában született páneurópai kezdeményezés, amely az Európai Bizottság támogatásával a romák alig ismert szenvedéstörténetére kívánja ráirányítani a figyelmet - emlékeztetett Bársony Katalin, a magyarországi programokat szervező Romedia Alapítvány igazgatója az Auschwitz-rekviem szerdai sajtótájékoztatóján a budapesti brit nagykövetségen.
Jonathan Knott nagykövet köszöntőjében kiemelte, az Egyesült Királyságnak hosszú ideje kiemelt célja az emberi jogokról szóló programok támogatása, így a budapesti külképviseletnek is feladata, hogy felhívja a figyelmet a tolerancia, egymás elfogadásának fontosságára.
Kőszeg Áron, a Rekviem Dokumentumfilm Fesztivál szervezője felidézte, hogy október 26. és 28. között kilenc filmet vetítettek telt házzal az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A roma holokausztról és más népirtásokról szóló munkák közül egy-egy szerda este még látható a pécsi Apolló és a szegedi Belvárosi moziban.
Maga a programsorozat Roger Moreno Rathgeb Auschwitz-rekviem című zeneművéről kapta a nevét - mondta el Bársony Katalin. Mint hozzátette, a holland szinti zeneszerző a nácizmus összes áldozatának kívánt emléket állítani rekviemjével, amelyet a budapesti közönség november 6-án hallhat a Roma és Szinti Filharmonikus Zenekar, Rajk Judit, Szakács Ildikó, Megyesi Zoltán, Rácz István, valamint a Szent Efrém Férfikar előadásában, Riccardo M. Sahiti vezényletével a Művészetek Palotájában.
November 15-től 23-ig a budapesti Francia Intézet ad otthont a Rekviem Kiállításnak. Mint Lázár Eszter, a tárlat egyik szervezője közölte, az anyag egyik részét Otto Pankok szénrajzai adják, melyeken a német expresszionizmus neves alakja a romák szenvedéseit örökítette meg a harmincas-negyvenes években.
A másik kiállító művész, a holokauszt-túlélő Ceija Stojka mintegy harminc nagyméretű akvarellje, grafikája és szobra azt a szenvedést dolgozza fel, amely az osztrák festőt és családját érte a német koncentrációs táborokban.
Forrás: Múlt-kor