1945. április 30-án, a második világháború utolsó napjaiban a Harmadik Birodalom vezetője, Adolf Hitler feleségével, Eva Braunnal az oldalán öngyilkosságot követett el. A Führer fejbe lőtte magát, társa pedig egy ciánkapszula bevétele után hunyt el. Hitlernek az embereivel közölt utasítása - hogy mit is kezdjenek halála után a maradványaival -, valamint a szovjet politikai jelentések alapján a pletykák és összeesküvés-elméletek olykor a háború után is tartották magukat. A jelentésekben gyakran helyet kaptak olyan szóbeszédek, miszerint Adolf Hitler valójában nem halt meg, s egy másik kontinensen éli tovább mindennapjait. A pletykákon alapuló elméletekben olyannyira hittek, hogy egy külön aktát nyitottak az FBI-nál, amelyet csak 1973-ban zártak le.
A náci vezető halálát az Egyesült Államokban egyáltalán nem kezelték nyilvánvaló és megcáfolhatatlan tényként. A nyilvánosságra hozott FBI-dokumentumok szerint a legendásan gyanakvó J. Edgar Hoover vezette nyomozóiroda közel három évtizeden át tartott fenn dossziét Hitler feltételezett életben maradásáról és életének lehetséges helyszíneiről. A nyomozók 752 oldalnyi dokumentumot gyűjtöttek össze. Ezekben gondosan megvizsgálták azokat az eseteket, amelyek gyanúra adhattak okot Hitler életben maradásával kapcsolatban.
A Führer parancsa értelmében saját és felesége halála után maradványaikat el kellett hamvasztani. Emberei követték utasítását, amelyet a szemtanúk állításai is megerősítettek. Elmondásuk szerint Hitler kívánságát szó szerint teljesítették: kivitték a testeket a bunkeren kívülre, lelocsolták benzinnel és felgyújtották. A tűz ugyan nem tette teljesen hamuvá a maradványokat, de beazonosítani már nem sikerült őket.
Ez a beszámoló bizonyult végül a konspirációk melegágyának. A közvetlen bizonyítékok hiánya megnyitotta az összeesküvés-elméletek csapjait, amelyeket a szövetségi nyomozóiroda egytől egyig megvizsgált, semmit sem hagyva figyelmen kívül. A beérkező levelek és bizonyítékok tucatjai leginkább arról szóltak, hogy a Führer túlélte a háborút és a világ egy másik pontján él.
Miután J. Edgar Hoover FBI-igazgató néhány komolyabbnak tűnő informátorától úgy értesült, hogy Hitler és Eva Braun feltételezett öngyilkosságuk után még mindig élnek, vonaton utaznak vagy éppen egy csendes virginiai város kávézójában ücsörögnek, elszánta magát, hogy egyszer és mindenkorra levadássza a hírek szerint a Harmadik Birodalom felélesztésén igyekvő náci vezért.
A Lindbergh-bébi elrablása óta nem nyomoztak olyan alaposan és kitartóan az amerikai rendfenntartó erők, mint tette azt a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején az FBI Adolf Hitler esetében. A világhálón is közzétett több mint 700 oldalas szövetségi nyomozóhivatali akta bizonyítja: Hoovert nem győzték meg a Hitler 1945. április 30-ai öngyilkosságáról szóló, elsősorban a szovjetektől érkező jelentések.
A háború után egy chicagói forrás arról értekezett, hogy Hitler és Eva Braun Japánban, japánoknak öltözve bujkálnak. A Jelentés Hitler búvóhelyéről szóló dokumentumköteg első oldalain pedig az a meg nem erősített információ olvasható, amely szerint a Führer hat tisztviselőjével Argentínába szökött. A jelentés szerint Hitler tengeralattjáróval érkezett a dél-amerikai országba és valahol az Andok-hegység lábainál kötött ki.
A forrás szerint Hitler két és fél héttel Berlin eleste után érkezett Argentínába, ahol a „jól értesült”, névtelenséget kérő forrással találkozott. A Führert állítólag gyomorfekély és asztma kínozta, jellegzetes bajuszától megszabadult, felső ajkán pedig vágás volt látható. Az FBI ténylegesen is a forrás nyomába eredt, azonban a jelentés a következőképpen zárult: „Elegendő információ hiányában, úgy véljük, lehetetlen folytatni a további nyomozásokat Hitler lokalizálására.”
Egy 1947. május 8-i keltezésű levélben Hoover is megemlékezett Hitler dél-amerikai partraszállásáról. Az igazgató hozzátette: az amerikai hadsereg nem találta meg a náci vezető holttestét, s egyetlen olyan forrás sem ismert, amely egyértelműen megállapítaná, él-e még Hitler, így megvan annak az esélye, hogy a náci vezér mégse vetett véget saját kezével életének. Az Egyesült Államok hadserege pedig minden erejével azon van, hogy megtalálja Hitlert, aki nagy valószínűség szerint Spanyolországban bujkál – írja Hoover.
A több mint 700 oldalas akta – Hoover spanyolországi felvetése mellett – számos elmélettel van tele, amelyek mind arról szólnak, hogy Hitler a világ mely pontján bukkanhat fel. Egy ismeretlen, kézzel írt levélben például a következő áll: „Lefogadom egy millió dollárban egy fánk ellenében, hogy Adolf Hitler valódi tartózkodási helye New Yorkban van!”
Egy újabb „informátor” úgy véli, hogy Hitler Svájcban él. Egy másik, szintén kézzel írott levél szerzője arra hívja fel a figyelmet, hogy Hitler alakja jól kivehető egy a Times magazin által lehozott fotó hátterében. Egy másik forrás szerint a Harmadik Birodalom korábbi vezetője a Wisconsin állambeli Madison városban éli mindennapjait.
A Hitler túléléséről szóló híresztelések közel három évtizeden keresztül tartották magukat, s csak 1973-ban bizonyosodtak meg a Führer halála felől. Két törvényszéki tudós a világháború vége után 28 évvel úgy határozott, hogy egyszer s mindenkorra véget vet az alaptalan mendemondáknak. A fogorvosok a szovjet orvosi jelentéseket összehasonlították a Hitler fogazatáról készült röntgenképpel, a vizsgálatok során pedig megállapították, hogy a holttestek – amelyek a bunkeren kívül szenesedtek el – valóban Adolf Hitler és Eva Braun maradványai voltak.
Forrás: Múlt-kor
