Több évtizeddel az első Enigma-kód feltörése után Lengyelország kampányt indított azért, hogy ismerjék el a rejtjelírás megfejtésében tett erőfeszítéseit, amit Varsó szerint a britek miatt nem kellőképpen hangsúlyoznak ki.
A lengyel parlament kampányt indított „az igazság visszaállítása” érdekében, mondván a britek árnyékában teljesen megfeledkeztek arról, hogy lengyel férfiak és nők voltak azok, akik először feltörték a hírhedt Enigma-kódokat. Ennek egyik első lépéseként már a felsőház asztalán hever az a javaslat, amely törvényben ismerné el három lengyel matematikus, Marian Rejewski, Jerzy Rozycki és Henryk Zygalski érdemeit.
A történészek úgy gondolják, hogy második világháború alatt a szövetségesek számára a sikeres partraszállás előkészítése és végrehajtása során létfontosságú volt az Enigma-kód feltörése, és sokak szerint ennek segítségével sikerült két évvel korábban befejezni a háborút. A lengyelek azt sérelmezik, hogy Nagy-Britannia és személy szerint Alan Turing „ellopta tőlük a show-t”, az ő érdemeikről pedig teljesen megfeledkeztek az idők során. „Mind a népszerűsítő irodalom mind a hivatalos álláspont szerint a brit hírszerzésnek köszönhető az Enigma-kódok feltörése, miközben a lengyel tudósok erőfeszítéseit nem említik” – olvasható a törvénytervezetben.
Az Enigmát 1923-ban Arthur Scherbius német mérnök találta fel, aki sokáig házalt a titkosító megoldással, míg végül az a német hadsereg kezébe került. 1939-re a Wehrmacht szinte összes fegyverneme használta a kódolót, így annak desifrírozása nélkül nem volt esély a németek megállítására.
A harmincas években a lengyelek komoly előnnyel próbálták meg feltörni a kódot, hiszen titkosszolgálatuk már a húszas évektől vásárolta az akkor még kereskedelmi forgalomban is kapható változatokat. Először a lengyelek építettek kódtörő bombákat is, azaz olyan szerkezeteket, amelyek mechanikusan próbálgatták az adott kombinációkat. Lengyelország 1932-ben külön hivatalt állított fel, élén a már említett három neves, fiatal matematikussal: Marian Rejewskival, Henryk Zygalskival és Jerzy Różyckival.
A németek azonban 1938-ban továbbfejlesztették a szerkezetet, és a korábbi három helyett öt tárcsa került az Enigmába. A megnövekedett számú kombinációk miatt a lengyeleknek már nem volt kapacitásuk a kódok megfejtésére, így 1939-ben az angolokhoz és a franciákhoz fordultak. A megoldáson az angolok dolgoztak tovább, és a munka a Londonhoz közeli Bletchley Parkba került, ahol több mint 10 ezren foglalkoztak napi három műszakban a hasonló kódok megfejtésével. Ezt mutatta be a mozikba 2001-ben kerülő Enigma című film Kate Winslet és Dougray Scott főszereplésével; az alkotás azonnal kiverte a biztosítékot a lengyeleknél, mivel abban szerintük kevés szó esik róluk.
Az Alan Turing angol matematikus által vezetett csoport továbbfejleszette a lengyel bombákat, és azok számának megsokszorozásával végre lehetővé vált a kódok feltörése. Mindez azonban nem volt elég, hiszen a teljes üzenetek átírásához szükség volt a naponta változó kódok kódkönyveire is. Ezekhez sokszor filmbe illő körülmények közt jutottak hozzá az angolok: az egyiket például egy tengeralattjáróról kaparintották meg. Ezen a küldetésen vett részt James Bond szülőatyja, Ian Fleming is.
Ezután már nem volt megállás: a Turing-bombák naponta több mint háromezer kódolt üzenetet fejtettek meg. A háború után Winston Churchill elrendelte a gépek megsemmisítését, mert attól félt, hogy azok rossz kezekbe kerülhetnek. A Bletchley-ben történt eseményeket titkosították, így csak az 1970-es években derült fény az ott dolgozók munkájának fontosságára.
Forrás: Múlt-kor
