Török, ausztrál és új-zélandi kutatók részvételével kezdődött meg két éve az a projekt, amely a Dardanellák ostroma során létesített első világháborús búvóhelyek feltérképezését szolgálja. A levéltári dokumentumok áttanulmányozása után a GPS-t is bevetette a nemzetközi kutatócsapat.
A Törökország, Ausztrália és Új-Zéland közreműködésével zajló nemzetközi projekt a Gelibolu (Gallipoli)-félsziget Történeti Nemzeti Park területén található óvóhelyeket térképezi fel az 1915-ös ostrom idejéből török, illetve ausztrál és új-zélandi források segítségével. A terepmunkát egészen a csata 2015-ös centenáriumig folytatják.
A három ország kormánya 2010-ben indította útjára a kutatást az ariburnu-i csatamezőn – emlékeztetett Mithat Atabay, az Onsekiz Mart Egyetem (ÇOMÜ) professzora. Szeptember 5-én kilenc ausztrál, hat török és egy új-zélandi kutató részvételével folytatódott az egy hónapon át tartó projekt.
Az idei kutatás elsősorban a Lone Pine-i, a Mehmet Çavuş-i, a cesarettepe-i és a keskinsırti csatamezőkre fókuszált. „Először a búvóhelyek helyét kellett meghatároznunk, majd DGSP segítségével a barikádokat és bunkereket is feltérképeztük. A török, illetve az ausztrál és új-zélandi levéltári dokumentumokkal a búvóhelyek pontos helyét is sikerült lokalizálni, miután a DGSP 15 centiméteres hibahatárral az összes részletet felfedte. Geofizikai metódusokkal is dolgoztunk a terepen, így találtunk számos alagutat és csatornát, s előkerült Tevfik béj ezredparancsnok sírja is" – számolt be a kutatás jelenlegi állásáról Atabay.
Gallipolinál 1915. április 25-én kezdődött meg az antant csapatok támadása, amelyek Isztambult akarták elérni, hogy vízi összeköttetést teremthessenek az oroszokkal. A törökök azonban beásták magukat és kilenchónapnyi harc után visszavonulásra kényszerítették az ellenséges erőket. Az antant erői 44 ezer katonát vesztettek a harcokban, míg a török fél ennek legalább a kétszeresét.
A csatának speciális utóélete van az egymással szemben álló felek történelmében. A szimbolikus ütközet fontos szerepet játszik Törökország múltjában, ezáltal jelenében is, mert innentől számítjuk Kemál Atatürk felemelkedését, aki később főszerepet játszott az új világi török állam megalapításában. Atatürk öröksége mindmáig alapjaiban határozza meg a török politikai életet.
Forrás: Múlt-kor
