Augusztus 26-án, pénteken vitéz Szentgyörgyi Dezső – a kecskeméti repülőbázis névadója – halálának negyvenedik évfordulóján koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott a Honvédelmi Minisztérium és a repülőbázis Budapesten, a Farkasréti temetőben. Az ünnepségen az egykori pilóta özvegye és szintén pilóta fia is részt vett.
Miközben a díszőrség az egykori pilóta sírjához menetelt, az elöl haladó katonanő Szentgyörgyi Dezsőnek azt a fényképét hozta, amelyen számos kitüntetését viseli. Ő volt a második világháború legeredményesebb magyar pilótája 220 bevetéssel és 33 igazolt légi győzelemmel.
Szentgyörgyi Dezső 1945-ben amerikai hadifogságba esett, majd a fogság után, 1946–1949 között a MASZOVLET pilótája lett. Ekkor nősült meg, ekkor született fia, ifjabb Szentgyörgyi Dezső, aki hivatásul később a polgári repülést választotta. 1957-től a Malév pilótájaként dolgozott, 1971-ben bekövetkezett tragikus haláláig. Ekkor egy Iljusin Il–18V típusú repülővel leszállás közben a tengerbe zuhant, egy akkor még kevéssé ismert meteorológiai jelenség, az úgynevezett microburst (nagy erejű, kis kiterjedésű leáramló légáramlás) miatt. A gépen harmincegy utas tartózkodott, mindenki meghalt.
1990-ben, a kecskeméti repülőbázis névválasztásakor hivatalos javaslatként több név, köztük Szentgyörgyi Dezső repülőzászlós neve is felmerült. A választást a többség támogatta, és az illetékesek is jónak találták. A neves pilóta egykori harcostársai és családja jelenlétében így vette fel a nevét az alakulat.
Az augusztus 26-i koszorúzáson a bázis parancsnoka, Kilián Nándor dandártábornok a magyar repüléstörténet kiemelkedő alakjának nevezte Szentgyörgyi Dezsőt, akiről elmondható, hogy az érem mindkét oldalát ismerte: hiszen nemcsak repülte a harci gépeket, de szerelni is tudta őket.
Kilián tábornok ezt követően részletesen szólt Szentgyörgyi Dezső bevetéseiről, repült géptípusairól és légi győzelmeiről. Mint beszéde végén elmondta: ő volt minden idők legeredményesebb magyar pilótája. Nagysága abban mutatkozott meg, hogy nem akart hős lenni; a profizmusa, a szakmaszeretete és az egyénisége tette azzá.
Rácz Szabó Zoltán zászlós ezt követően elszavalta Pósa Zoltán A hazáért című versét, majd Szentgyörgyi Dezsőné, Tünde asszony meghatottan kívánt jó egészséget és tartalmas, sikerekben gazdag életet minden megjelentnek.
Az ünnepség végén az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis nevében Kilián Nándor dandártábornok, Zsámboki Tibor ezredes, a bázis parancsnokhelyettese, illetve Asztalos István alezredes, a Puma harcászati repülőszázad parancsnoka helyezték el koszorújukat az egykori pilóta síremlékénél. Ezután Maruzs Roland, a HM Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Hivatal igazgatóhelyettese, Sáfár Albert ezredes, a Corvin Alapítvány elnökségének tagja, majd végül ifjabb Szentgyörgyi Dezső koszorúzott.
Szentgyörgyi Dezső fia a koszorúzást követően a honvedelem.hu érdeklődésére elmondta: az elmúlt években több szakember fordult hozzá azzal a kérdéssel: miért olyan veszélyes az édesapja halálos balesetét okozó, úgynevezett microburst jelensége? Elmondása szerint ez egy olyan légörvény, amelyben a repülőgép igen jelentős mértékben veszít a sebességéből. Ő is járt már hasonlóan. Egy alkalommal 600 kilométeres óránkénti sebességről hirtelen 400-ra csökkent az általa vezetett gép sebessége, ami nála nem okozott bajt. Édesapja gépe azonban éppen leszálláshoz készült, vagyis egy lelassult gép szenvedett hasonló mértékű sebességcsökkenést, ami végzetesnek bizonyult. Ma már külön időjárás-figyelő radar ellenőrzi a repülőterek környékét a microburstből eredő katasztrófák elkerülésére, de akkoriban még nem volt ilyen. Édesapja ezzel együtt is helyesen ismerte fel a helyzetet, gyorsítani akarta a gépet, de az alacsony magasság és a rendelkezésre álló rendkívül rövid idő ehhez már nem volt elegendő.
Forrás: Honvédelem.hu
