Véletlenül "robbantotta ki" a második világháborút az a hadnagy, akinek német különítményét egyedüliként nem tájékoztatták arról, hogy Adolf Hitler a brit és francia fenyegetés miatt szeptember 1-jére halasztotta Lengyelország megtámadását. A 24 önkéntes egy kulcsfontosságú vasútállomást készült elfoglalni. Az akció részsikert hozott, a németek visszavonultak.
A Hans-Albrecht Herzner hadnagy által vezetett Abwehr-különítmény feladata az volt, hogy elfoglalja a Bécs-Varsó vasútvonal kulcsfontosságú alagútjának a Jabłonków-hágónál található Mosty vasútállomását. Az egységet az Ebbinghaus zászlóalj embereiből állították össze és a német terveknek megfelelően 1939. augusztus 25-én éjjel lépte át a német-lengyel határt. Szinte azonnal elvesztették az összeköttetést a zászlóaljparancsnoksággal, így nem is tudhattak arról, hogy az általános német támadást (Fehér hadművelet) a brit és francia fenyegetés miatt szeptember 1-jére halasztották.
A halasztást Hitler szinte a 24. órában döntötte el, így annak híre nem jutott el a lengyel-szlovák határnál várakozó hadnagyhoz és körülbelül kéttucatnyi, civil ruhába öltözött önkénteséhez, akik Zaolzie német kisebbségéből kerültek ki. A Jabłonków-hágó a Nyugat-Kárpátok egyik legfontosabb közlekedési útvonala volt, 1938-ban a mai Csehország területéhez tartozó Zaolziével együtt a Második Lengyel Köztársaság (1918-1939) annektálta, így Lengyelország irányította a kulcsfontosságú vasúti összeköttetést a Kassa-Oderbergi Vasúton. A németek tudták, hogy ha nem foglalják el az alagutat, az a Wehrmacht dél-lengyelországi csapatmozgására is komoly kihatással lehet.
Hans-Albrecht Herzner embert próbáló feladat elé nézett; lényegében 24 (egy másik forrás szerint hetven) emberrel harcolt egy 38 milliós ország ellen. Az állomásig tartó úton ráadásul embereinek egy része odaveszett, de a támadás így is a meglepetés erejével hatott: Herzner 13 különítményesével elfoglalta az állomás épületét és foglyul ejtett néhány munkába igyekvő lengyelt. A gyors siker felett érzett öröm azonban hamar elpárolgott, amikor kiderült, hogy egy női határőr értesítette a lengyel hadsereg alakulatait a német rajtaütésről. Az Abwehr-különítmény végül nem érte el célját, a közelben állomásozó német 7. gyalogoshadosztály számára megnyíló út biztosítását.
A riasztásra gépfegyveres lengyel katonák lepték el az alagút két végét, s egy megfigyelő posztot is létesítettek. Heves tűzharc bontakozott ki a felek között, majd a németek észleltek, hogy a rajtaütés sikertelen volt, így szétszóródtak a közeli erdőkben. A németek visszavonulót fújtak, s – ugyan két emberük megsérült – sikerült Szlovákiába menniük.
A jabłonkówi incidenst eltérő módon ítélik meg a történészek. Franz Kurowski német író szerint a németeknek sikerült elfoglalniuk az alagutat és az állomást, ráadásul – közelebbről meg nem határozott egységből származó – kétezer lengyel foglyot is ejtettek. A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet (Instytut Pamięci Narodowej) történésze, Tomasz Chinciński ellenben azt állítja, hogy a németek ugyan valóban elfoglalták a mosty-i vasútállomást, de az alagutat már nem sikerült.
A hadsereg – mivel mégiscsak békeidőben történt az eset – kezdetben nem örült neki, de a 7. német gyalogoshadosztály parancsnoka, Eugen Ott által "őrültnek" tartott Hans-Albrecht Herzner hadnagyot végül Vaskereszttel tüntették ki. Aminek azonban már nem tudott sokáig örülni: állítólag 1942-ben motorbalesetet szenvedett, majd a rehabilitáció során végzett terápiás célzatú úszás közben vízbe fulladt.
Forrás: Múlt-kor
