Jószáshelyi Purgly Magdolna, Horthy Miklós kormányzó későbbi felesége 1881. július 10-én született az Arad vármegyei Kürtösön. Jómódú katolikus középbirtokos családból származott. Édesanyja Vásárhelyi Ilona, édesapja, Purgly János a megye ismert politikusa, 1892 és 1896 között képviselőházi tag a Nemzeti Párt színeiben. Gyermekkoráról kevés ismerettel rendelkezünk. Szigorú katolikus nevelésben részesült, egész életében őszinte és mély vallásos életet élt, élete végéig rendszeresen járt lelkigyakorlatokra. Édesanyja gyermekkorában meghalt, apja őt két nővérével és fiútestvérével egyedül, szeretben nevelte. Mint minden vidéki tehetős nemesleány, természetesen őt sem kereső foglalkozásra, hanem társasági életben való jártasságra és anyaszerepre nevelték. Ennek megfelelően az aradi középiskolában tanult, elsajátította a német és a francia nyelvet, s az alapfokú zenei- és háztartási ismereteket. Annyi bizonyos, hogy kedvelt időtöltése családtagjainak parodizálása és a színház volt.
Életében döntő fordulatot Horthy Miklóssal kötött házassága hozott. Az ifjú sorhajóhadnaggyal, a délceg és reményteljes karrier előtt álló, világlátott tengerésztiszttel 1900-ben, egy családi összejövetelen ismerkedett meg. A férfit azonnal magával ragadta a lány szépsége. A szerelem 1901. július 22-én, Aradon különösen fényes külsőségek között érett házassággá. Frigyükből négy gyermek született.
Nincs nyoma annak, hogy Horthy Miklóssal asszonyának élete során bármilyen komoly személyes vagy politikai jellegű nézeteltérése lett volna: férjét és döntéseit mindenben elfogadta, igaz, gyermekei nevelésében neki volt döntő szava. Horthy Miklós tengerészeti majd az uralkodó szárnysegédjekénti beosztásai miatt korai házasságukat meghatározta a folyamatos költözés, gyermekei is ehhez szoktak hozzá. A társaságkedvelő asszony ugyanakkor élvezte a tengerésztiszt felségeknek kijáró élénk társadalmi életet: piknikezést, kaszinókat, színházi- és operaelőadásokat, bálokat.
Megszokta a változatos életet és némileg készületlenül érte, hogy férjét 1920 márciusában Magyarország kormányzójává választották: a vidéki nemesasszony-tengerészfeleség országos porondra lépett, Horthynét pedig egyre növekvő széleskörű társadalmi megbecsülés övezte és megillette őt a „Főméltóságú asszony” megszólítás. A kormányzói pár és családja a budavári palota nyugati szárnyában lakott, de az épületből csak 9 szobát használtak, a nyarak egy részét pedig a kenderesi Horthy-kúriában vagy a gödöllői királyi kastélyban töltötték. Kenderest különösen azért kedvelte a kormányzóné, mert itt kiélhette háziasszonyi hajlamait, továbbá a falu lakóival jóval közvetlenebb viszonyba kerülhetett, mint bármikor másutt.
A mondottak dacára élete második felében nem volt felhőtlenül boldog: egész további sorsát magánéleti csapások sora kísérte. Négy gyermekük közül a legidősebb, Magdolna 16 éves korában, 1918-ban skarlát áldozata lett. Másik lánygyermekük, az 1903-ban született Paulette tüdőbetegséggel terhelt életére 1940-ben tett pontot a halál. Az aggódó anyát lelki kihívás elé állította az is, hogy kisebbik fia, az 1906-ban született ifj. Horthy Miklós – akit a családban Nickynek becéztek – kétszer szenvedett súlyos sportbalesetet. Egyik lóbalesete során olyan komoly fejsérülést kapott, ami egész életére kiható hallás- és beszéd visszamaradottságot eredményezett.
Végül pedig elveszítette idősebb fiát, az akkor már családos, mindamellett kormányzó helyettesi szerepet betöltő Horthy Istvánt, aki 1942. augusztus 20-én a keleti fronton tisztázatlan körülmények között repülőgépével lezuhant. A megrázkódtatások és gyermekeinek korai elvesztése Horthynét rendkívül megviselték. Mindez magyarázatként szolgálhat arra, hogy menyével, Horthy Istvánné Edelsheim-Gyulai Ilona grófnővel már 1941-től, de 1942 augusztusa után különösen szoros és bizalmas viszonyba került: együtt laktak a királyi palotában, gyakorta együtt mutatkoztak, közösen jártak misére, tettek eleget protokollmeghívásoknak, közös hobbijukká vált a varrás és az elesettek segítése és özvegy Horthy Istvánné számára anyósa, „Magdamama” csaknem betöltötte az anyaszerepet is. Az idők folyamán közelebb került hozzá, mint fia, ifjabb Horthy Miklós, aki különféle diplomáciai és társadalmi funkciókat töltött be a korszak folyamán.
Szécsényi András cikkét a Múlt-kor 2012 őszi számában olvashatják
Forrás: Múlt-kor
