Egyelőre nincs nyoma annak, hogy Csatáry Lászlót 20 év börtönbüntetéssel sújtották volna Magyarországon, a Magyar Országos Levéltárban nincsenek iratok a vélelmezett perről - olvasható a keddi Népszabadságban.
A napilap felidézi, hogy az egykori kassai gettóparancsnok csaknem 16 ezer zsidó deportálásában működött közre, és ezért ott őt halálra ítélték. Balassa Zoltán kassai történész szerint azonban Magyarországon is született ellene verdikt - a férfit szerinte húsz év börtönbüntetéssel sújtották -, de ennek egyelőre nincs nyoma.
A Népszabadságot Csízi István, a Magyar Országos Levéltár megbízott főosztályvezetője arról tájékoztatta, hogy a levéltár csupán a másodfokú jogszolgáltatási szervek - tehát a Népbíróságok Országos Tanácsa és a Népfőügyészség - iratait őrzi, ezek között pedig nem található Csatáry László büntetőügyére vonatkozó irat.
A lappal a Pécsi Törvényszék elnöke korábban közölte, hogy a verdiktnek ott nincs nyoma, a Kúria sem tud ilyen ügyről, és a megyei levéltártól ugyanezt a tájékoztatást kapták. Csatáryt nem találták sem az egyes büntetőügyeket rögzítő lajstromkönyvben, sem az eljárás alá vontak nevét tartalmazó névmutatókönyvben.
A napilap forrásai jelezték: a legvalószínűbb az lehet, hogy itthon Csatáryval szemben nem hoztak ítéletet. Ezt valószínűsíti, hogy a gettóparancsnok a jelenlegi Magyarország területén kívül követte el a háborús bűncselekményeket. Az sem tűnik életszerűnek - fogalmaztak a Népszabadság informátorai -, hogy egy Veszprémben elfogott háborús bűnöst Pécsett ítéltek volna el. Ennek a korabeli szabályok szerint sincs ésszerű magyarázata. Ennek ellenére szakértők további kísérletet tesznek arra, hogy a vélelmezett ügy nyomára bukkanjanak.
Balassa Zoltán a közelmúltban szerezte azt az információt, amely szerint az emberiség elleni bűncselekménnyel gyanúsított Csatáry Lászlót 1945 júniusában Veszprémben letartóztatták, majd nem sokkal később Pécsen húsz évi börtönbüntetésre ítélték.
A napilap emlékeztet arra, hogy Csatáry nem várta meg a felelősségre vonást, hanem Kanadába távozott, ahol 1955-ben állampolgárságot is kapott. Később kiderült, hogy bevándorlásakor hamis adatokat szolgáltatott a náci megszálló erőkkel való együttműködéséről, és emiatt megfosztották az állampolgárságától. Ezt követően 1997-ben önként elhagyta az országot: konzuli jogsegély keretében visszatért Magyarországra. A ma már 97 éves férfi ellen a Simon Wiesenthal Központ 2011 őszén tett feljelentést, és ellene - bár a bűnösségét tagadja - büntetőeljárás folyik.
Forrás: Múlt-kor
