A Budapesten zsidók ezreit megmentő Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából több, eddig még publikálatlan iratot adtak közre a Magyar Országos Levéltár anyagából. A frissen kiadott iratok a svéd üzletember vízumigényéről és 1944 előtti magyarországi kapcsolatairól és tevékenységeiről szólnak.
Raoul Wallenberg – üzleti ügyekben – 1944 előtt is járt Magyarországon. Három évvel ezelőtt, 2009-ben a MOL Archívumában már közölték Wallenberg 1943-as magyar vízumügyének bizonyos részleteit, most a teljes vízum-iratanyag mellett további, mindezidáig ismeretlen levéltári iratokat is közzétettek az üzletember Wallenberg magyarországi kapcsolatairól és tevékenységeiről.
A svéd gazdasági és politikai élet egyik igen befolyásos és tekintélyes családjából származó Raoul Gustaf Wallenberg külföldi tanulmányok és kereskedelmi gyakorlatok után lett 1941-ben egy svéd külkereskedelmi vállalat, a svéd Sven Salén és a magyar származású dr. Lauer Kálmán alapította Mellaneuropeiska Handels AB munkatársa, majd ügyvezető igazgatója.
Lauer Kálmán a magyarországi Hangya Szövetkezet stockholmi megbízottjai is volt egyben, és ekképpen 1941 őszén részben Wallenbergék látták el élelemmel az oslói magyar főkonzulátust is (a Külkereskedelmi Hivatal stockholmi kirendeltségén, valamint a stockholmi magyar követségen keresztül).
A Külkereskedelmi Hivatal stockholmi kirendeltségének közvetítésével Wallenberg már 1941-ben több magyarországi céggel is kapcsolatba került betonit és benzin exportjának ügyében. Úgy tűnik, hogy a Mellaneuropeiska Handels AB már ekkor jó referenciákkal rendelkezhetett a kirendeltségen.
Raoul Wallenberg második magyarországi útjára 1943 őszén került sor, az ezen utazásához igényelt vízum dokumentációja teljes egészében megmaradt stockholmi magyar követség iratanyagában (első magyarországi útjáról nem maradt fenn követségi irat). Wallenberg 1943. július 20-i keltezéssel töltötte ki a stockholmi magyar követség számára vízum-igénylőlapját és írta meg kísérőlevelét, de azokat csak később küldhette el, mert a követségen csak augusztus 23-án érkeztették a kérelmet. Magyarországi kapcsolataiként a Toledo Acél Rt-t, illetve a Weiss Manfréd konszernt (vezérigazgatója lovag Wahl Henrik) jelölte meg. A vízumkérelmen található fotó – amely fotóból ismereteink szerint ez az egy példány maradt meg – felhasználásával készült a Magyar Posta 2012-es Wallenberg-emlékbélyege.
Útjának célját – legalábbis részben – kifejtette az őt kiküldő cég a stockholmi magyar külkereskedelmi kirendeltségnek egy 1943. augusztus 31-én írt levélben és annak mellékletében. Eszerint Wallenberg a svéd Salén-konszern és a csepeli Magyar Kir. Nemzeti Szabadkikötő és Tengerhajózási Vállalat (igazgatója Bornemissza Félix) közötti export-tárgyalások végett, valamint egy svéd hajóépítő és hajószállítási részvénytársaság megalakítása ügyében utazott Budapestre tárgyalni.
Wallenberg vízumkérelmét szeptember 3-án írásban támogatta (és elbírálásának soronkívüliségét kérte) a Külkereskedelmi Hivatal stockholmi kirendeltsége, illetve – ugyanazon a nap – a svéd külügyminisztérium is (Ove Ramel, a minisztérium protokoll-főnöke személyében, aki névjegyét is mellékelte az ajánláshoz). Itt jegyezzük meg, hogy 1943-ban és 1944-ben a stockholmi magyar követséghez benyújtott vízumkérelmekhez gyakran csatoltak svéd külügyminisztériumi ajánlólevelet a kérelmezők.
Wallenberg útlevelét még szeptemberben láttamoztatták a követségen, vízuma átutazásra, illetve egyszeri beutazásra és 20 napi tartózkodásra szólt. A fennmaradt iratok szerint Wallenberg és a Mellaneuropeiska Handels AB 1944 első hónapjaiban is közvetlen kapcsolatban volt a stockholmi magyar követtel és a magyar külkereskedelmi kirendeltséggel.
Néhány hónappal később, 1944 nyarán már diplomataként érkezett Magyarországra Raoul Wallenberg. Kiválasztásában, követségi titkárrá történő kinevezésében döntő szerepe volt többek között Lauer Kálmánnak, Sven Salénnek és Wahl Henriknek is.
Balogh János Mátyás cikke és a források a Magyar Országos Levéltár Archívumában találhatóak
Forrás: Múlt-kor
