Iskolák, orvosi rendelők és közösségi programok is "várták" azokat a japán-amerikaiakat, akiket a coloradói internálótáborba gyűjtöttek össze a második világháború idején.
A második világháború idején ez volt Colorado állam tízedik legnagyobb városa, amely mára teljesen elnéptelenedett, s egyetlen árva épületen kívül mindent elbontottak. A hivatalosan Granada War Relocation Centernek nevezett táborban (vagy Camp Amache) összesen 7318 japán származású amerikai állampolgárt tartottak fogva, akiket az Egyesült Államok nyugati partjáról hurcoltak el.
A terület egyike volt azon tíz ilyen céllal létesített elkerített tábornak, amelynek létrehozásáról Franklin D. Roosevelt elnök döntött a Pearl Harbor-i események után. Minden egyes internált csupán egy táskányi személyes holmit vihetett magával a táborba, minden mástól meg kell szabadulnia. A Camp Amache egy alacsony dombon terült el, szögesdrót vette körül és nyolc, géppuskával felszerelt torony határolta.
A tábort egy világ választotta el a náci koncentrációs táboroktól, a tornyokat soha nem őrizték egyszerre, a fegyvereket pedig egyszer sem kellett használni. Az itt élők a körülményekhez képest normális életet éltek, iskolák és orvosi rendelők működtek, s különféle közösségi programokat szerveztek, sőt rendőrök vigyáztak a tábor békéjére, az egyenruhásokat pedig az internáltak közül választották ki.
Colorado kormányzója üdvözölte a japán-amerikaiak érkezését, ami akkoriban igen szokatlannak tetszett, mivel az 1941. december 7-i támadás után egyre nőtt a japánokkal szembeni bizalmatlanság. Eddig jeltelen tömegsírok se kerültek elő a tábor területéről, csak egy temető, amely azon japánok hősi áldozatvállalására emlékeztet, akik Európában harcolva estek el.
A denveri egyetem régészei 2005 óta folytatnak kutatásokat a területen, ahova idén nyáron ismét visszatérnek. A munka a felszín alatt és felett egyaránt folyik: a hagyományos ásatási munkálatok mellett földradaros vizsgálat is szerepel a tervben, de feldolgozzák az írásos és tárgyi forrásokat is.
Forrás: Múlt-kor
