Wilders levele ismét alkalmat szolgáltathat arra, hogy az észak-európai országban újrainduljon az akkori holland vezetésnek a zsidó népességhez fűződő kapcsolatáról szóló társadalmi párbeszéd. Az utolsó békebeli időben még 140 ezer zsidó élt Hollandiában, de a világháború során 100 ezer embert deportáltak és öltek meg. Jelenleg mindössze 30 ezer zsidó él a 17 milliós országban.
Az iszlám elleni kirohanásairól ismert, Izrael-barát Wilders szerdán levélben kérdezte Mark Rutte miniszterelnöktől, hogy nem akar-e bocsánatot kérni az ország zsidó lakosságától. Chris Breedveld kormányszóvivő elmondta: egyelőre tanulmányozzák az írást, s hamarosan érdemben is válaszolnak.
Geert Wilders a bíróságon
Egy nemrégiben megjelent könyvben Els Borst ex-miniszter úgy nyilatkozott, hogy a holland emigráns kormány válasza sokkal keményebb lett volna, ha a nácik katolikusokat vagy protestánsokat vagoníroztak volna be. Az egészségügyi tárca egykori irányítója szerint Pieter Sjoerds Gerbrandy hadügyminiszter és I. Vilma holland uralkodó többet is tehetett volna a kisebbség megmentése érdekében.
Borst – aki a kilencvenes években a kárpótlásokról szóló tárgyalások egyik résztvevője volt – kommentárjai sokkolták Wilderst. „Az a minimum, hogy a kormány bocsánatot kér” – jelentette ki. Véleményét osztja Gerrit Zalm egykori pénzügyminiszter is, aki Borsttal együtt szintén részt vett az akkori tárgyalásokon.
