A somme-i alagutak alkotta labirintus 28, tragikus halált halt hős földi maradványát rejtette. Az 1918-as fegyvernyugvást követően csak idén januárban kezdődhetett el a terület feltárása, azóta a francia-angol La Boiselle Study Group történészekkel karöltve kutatja szüntelenül az alagutak eleddig ismeretlen történetét.
A britek által Szent Lyuknak elkeresztelt, az 1916-os somme-i csata során stratégiai jelentőséggel bíró, összesen 6,5 kilométer hosszú alagútrendszer az észak-franciaországi alvó falu, La Boisselle alatt fut. 1914. szeptember 28-án itt állították meg a francia csapatok a németek előrenyomulását. Decemberben francia mérnökök irányításával kezdődtek meg a munkálatok - végül ez vezetett csata elhúzódásához. Később a British Tunnelling Companies küldött szakembereket az átjárók mélyítésére, akik nem egyszer 12 méter mélyen dolgoztak. A falut végül 1916. július 4-én sikerült visszafoglalni a németektől.
28 brit személy földi maradványa került elő az alagútban, ők mindannyian 1915 augusztusa és 1941 áprilisa között hunytak el. Az önkéntesekből álló „elitegységet” brit szénbányákból küldték a frontra, de már nem térhettek haza. Az itt-ott harminc méter mélyen ásott alagútban ételmaradványokat, graffitiket, sisakokat, és srapnelt találtak. A szinte érintetlen állapotban talált átjárókban szakemberek tucatjai fogtak ásót, s rejtették el a robbanószerkezeteket, miközben a németek néhány méterre ugyanezt tették.
A somme-i csatát 1916. július 1. és november 18. között vívták a nyugati fronton. Az első világháború egyik legnagyobb csatája során a két oldal veszteségei meghaladták a 1,5 millió főt. A britek már az első nap 19 ezer főt vesztettek, de a tisztek 60 százaléka is elesett. A brit és francia szövetséges csapatok a Somme folyó völgyében 19 km széles arcvonalon kísérelték meg áttörni a német vonalakat, amitől a szövetségesek azt remélték, hogy jelentős német erőket von el Verdun ostromától és ezzel lehetőséget teremt a francia veszteségek pótlására.
Forrás: Múlt-kor
