„Nem ígérhetek semmi mást csak vért, gürcölést, könnyeket és izzadságot.” - Winston Churchill

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Sztálin titokban kínoztatta a német diplomatákat a világháború után

Sztálin parancsára szovjet titkos ügynökök a második világháború után bosszúból több száz náci diplomatát raboltak el, akiket bebörtönöztek és megkínoztak – állítja egy új könyv.

A The Diplomatic Secrets of the Third Reich című új könyv szerzője a hírhedt moszkvai börtön, a Lubjanka archívumainak titkosítás alól való feloldása után jutott erre a következtetésre.

Alekszej Matvejevics Sidnyev hírszerző főnök Sztálin megbízásából esküdött bosszút azon német diplomaták ellen, akik Moszkva szerint elárultak és hátba támadták a Szovjetuniót. A Molotov-Ribbentrop paktumot – amely a keleti érdekszférák elkülönítése mellett a két fél egymás meg nem támadásáról rendelkezett – felrúgva Hitler 1941 júniusában lerohanta a Szovjetuniót. Sztálin úgy gondolta, hogy a háborúért egyértelműen azok a német diplomaták tehetők felelőssé, akik a náci vezetés alatt szolgáltak.

A könyvben W.S. Christoforow leírja, kik voltak azok a németek, akiket Sztálin be akart börtönözni. A lista élén Hitler külügyminisztere, Joachim von Ribbentrop állt, de őt a szövetségesek fogták el, majd ítélték el Nürnbergben. 1945. augusztusban Sidnyev már arról tájékoztatta Sztálint, hogy sikerült elfogni 374 diplomatát Németországban és más, a Vörös Hadsereg által megszállt európai országban.

Fritz Grobb bagdadi nagykövet, Carl Clodius romániai speciális megbízott, valamint a Bulgáriában szolgálatot teljesítő Herbert von Richthofen és Adolf-Heinz Beckerle több tucat katonai attaséval és diplomatával együtt került a vádlottak padjára; ők 25 évet kaptak. Az elraboltak fele visszatérhetett hazájába, de voltak, akik a Lubjankában, míg mások a munkatáborokban vesztették életüket.

Forrás: Múlt-kor

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább