Heves vita dúl lengyel és orosz történészek között arról, hogy párhuzamba lehet-e állítani az 1940 tavaszán Katynban (Katiny) és más helyszíneken a szovjet belügyi rendőrség (NKVD) által kivégzett lengyel hadifoglyok, illetve az 1920-as, lengyel győzelemmel végződő lengyel-bolsevik háború járványok áldozatául esett orosz hadifoglyainak sorsát.
Varsóban kedden nemzetközi konferenciát rendeznek "Az 1920-as háború hadifoglyai - történelmi vita a jövőre gondolva" címmel. Nem szaktudósok szokásos eszmecseréje lesz ez, hanem komoly vita színtere - írta a Rzeczpospolita című lengyel lap. Meghívták a konferenciára a téma legnevesebb orosz szakértőjét, Gennagyij Matvejevet, a moszkvai Lomonoszov Egyetem professzorát, aki nemrég váratlanul jelentősen módosította álláspontját a kérdésben.
Mint Zbigniew Karpus, a toruni Mikolaj Kopernik Egyetem történész professzora a lengyel lapnak elmondta, 2004-ben az orosz kollégákkal együtt kiadtak egy terjedelmes könyvet "Vöröskatonák lengyel fogságban 1919-1922-ben. Dokumentum és forrásgyűjtemény" címmel. Több ezer dokumentum elemzése nyomán a két fél egyetértésre jutott abban, hogy a lengyel hadifogságban legfeljebb 16-18 ezer bolsevik hadifogoly veszítette életét. Matvejev professzor azonban újabban azt állítja, hogy számuk több mint 28 ezer volt. A lengyel történészek azt várják, hogy az orosz szakember magyarázza meg, miért módosította álláspontját - mondta Karpus.
"Akkori európai normák szerint mintegy 16-18 ezer orosz hadifogoly veszítette életét. Lengyelország összesen mintegy 105-115 ezer bolsevik hadifoglyot ejtett. Ezek egy része átállt a lengyelek oldalára, a hadifogoly-táborokban mintegy 80 ezren maradtak. Matvejev azonban egyszerre arra az álláspontra helyezkedett, hogy az orosz hadifoglyok száma sokkal nagyobb volt, elérte a 156 ezret. Ez komolytalan" - mondta a lengyel professzor.
Lengyel történészek gyanúja szerint Matvejev engedett a Kreml nyomásának. Az orosz propaganda egy ideje ugyanis igyekszik szembeállítani a lengyel hadifogságban meghalt bolsevik foglyok ügyét a katyni mészárlással. A Matvejev által újabban megadott 28 ezres szám néhány ezerrel meghaladja a Katynban és másutt kivégzett mintegy 22 ezer lengyel hadifogolyét.
A bolsevik hadifoglyok körüli vita 1990-ben kezdődött, amikor a Szovjetunió elismerte, hogy a katyni mészárlást Sztálin és az egykori szovjet felső vezetés utasítására az NKVD hajtotta végre (a bűntényt évtizedekig a náci németekre fogták). Mihail Gorbacsov szovjet elnök utasítást adott, hogy találjanak a lengyel-orosz vagy lengyel-szovjet kapcsolatok történetében egy olyan eseményt, amely kompromittálja a lengyeleket. Olyat, amit szembe lehet állítani a lengyel tisztek tömeges legyilkolásával, egy úgynevezett "ellen-Katynt" - írta a lap.
Először Moszkva lengyelek által történt felégetésére gondoltak a 17. század elején, de aztán úgy gondolták, hogy ez túlságosan régen történt. Akkor a szovjet történészek az 1920-ban lengyel táborokban elpusztult bolsevik hadifoglyok ügyét javasolták a Kremlnek. Azóta az orosz vezetők Katyn említésére automatikusan az 1920-as vöröskatonák sorsára emlékeztetnek.
"Ez az összehasonlítás megengedhetetlen. A lengyel hadifoglyokat 1940-ben hidegvérrel lemészárolták Sztálin és a szovjet felső vezetés többi tagjának utasítására. Az 1920-as bolsevik hadifoglyok viszont a hadifogoly-táborokban pusztító járványoknak estek áldozataiul. Lengyelországban senki se kívánta a halálukat" - mondta a Rzeczpospolitának Wojciech Roszkowski professzor, akadémikus.
Ha a bolsevik hadifoglyok sorsával valamit össze lehet hasonlítani, az az 1920-as háború bolsevik hadifogságba esett lengyel katonáinak sorsa lehet, amely szintén rettenetes volt - tette hozzá. Becslések szerint az orosz hadifogságban elpusztult lengyel katonák száma több ezer volt, és ehhez még hozzájárul az 5. szibériai hadosztály néhány ezer katonája, akik Krasznojarszknál adták meg magukat a Vörös Hadseregnek - mutatott rá a lengyel akadémikus.
Forrás: Múlt-kor
