Az MI5 titkosítás alól feloldott aktái szerint az orosz származású Marina Lee világosszőke hajával, megnyerő alakjával és páratlan intelligenciájával szinte mindenhová képes volt bejutni, hogy információkat szerezzen.
Hitler 1940 tavaszán a svéd acél utánpótlási vonalának biztosítására szemelte ki Norvégiát, amelyet gyakorlatilag egyetlen nap alatt sikerült elfoglalnia. Az angolok és a franciák expedíciós erőket küldtek az országba, a brit csapatok visszafoglalták Narvik városát, de a hadművelet végül kudarcot vallott, mikor júniusban Franciaország összeomlása után kénytelenek voltak feladni a hídfőállásnak tekintett norvég területeket.
Az elhárítás adatai szerint Marina 1917-ben menekült el Oroszországból, miután a forradalom idején a bolsevikok megölték a szüleit. A fiatal művész Oslóban telepedett le, ahol egy balettintézetet működtetett. Miután a német katonai hírszerzésnek sikerült beszerveznie, 1940-ben Tromso városába küldték, ahol egyebek mellett az volt a dolga, hogy a szövetséges csapatok főhadiszállásáról megszerezze Norvégia felszabadítására kidolgozott terveket.
A brit haderő norvég kudarca a konzervatív kormány és Neville Chamberlain brit miniszterelnök távozásához vezetett, az új miniszterelnök Winston Churchill lett, aki kiemelkedő államférfiként vezette a tengelyhatalmak legyőzésére irányuló brit erőfeszítéseket.
A balerina szerepét csak a lebukott ügynökök vallomásaiból ismerhette meg a brit hírszerzés, és bár a háború után körözést is kiadtak ellene, Marina nem került elő. A háború után egy másik német ügynök azt állította, hogy veszélyes kém Moszkvában maradt, ahol szintén balettot tanított, ráadásul Sztálint is személyesen ismerte. Az MI5 1960-ban zárta le Marina aktáját. Ezekben az anyagokban a táncosnőt úgy jellemezték, mint aki "élvezte a játékot" és a hírszerzés azt feltételezte, hogy talán az oroszoknak is kémkedett.