A bunkert a második világháború ideje alatt építették a kormányzó számára, hogy a nyári rezidenciának használt gödöllői kastély kertje alatt légitámadás esetén biztos menedéket találjon. A meglehetősen szűk, mindössze nyolcvanöt négyzetméteres föld alatti komplexumot nem csupán Horthy Miklós és szűkebb környezete védelmére építették, a korabeli tervek szerint katonai főhadiszállásként is szolgált volna végveszély esetén, ahonnan a kor csúcstechnikájával irányítani lehetett volna az országot.
Maga a bunker elkészült ugyan – dr. Csonka Pál műegyetemi professzor, mérnök tervei alapján – azonban a távíró és telefonhálózat üzembe helyezésére nem került sor, hiszen a háborúból való sikertelen kiugrási kísérlet után 1944. októberében Németországba internálták Horthyt.
„Nem csupán kommunikációs eszközök, de kényelmes berendezések is kerültek volna a bunkerbe” - mondta el a műemlékem.hu-nak Papházi János, a Gödöllői Királyi Kastély múzeumi osztályvezetője. „Hosszas kutatás után még a berendezés terveire is rátalált levéltárban a bunker teljes dokumentációjával együtt Kaján Marianna, a kastély muzeológusa.”
Nincs semmiféle írásos említése azonban azoknak az ábráknak, jeleknek, amelyek a bunker Horthy Miklós számára szánt helyiségében a falakon találhatók. Öt helyen bukkannak fel a furcsa falfestések, meglehetősen logikátlan elrendezéssel.
„Eddig még nem sikerült megállapítani, mi célt szolgálhattak ezek a festések. Múlt héten nálunk járt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa, hiszen ők segítenek a bunkerbe szánt kiállítás rendezésében, azonban ő is tanácstalan volt. Hasonlót sem láttunk még, valószínűnek tartjuk tehát, hogy valamiféle díszítésről lehetett szó” - mondta Papházi János.
Hogy mi szól ellene ennek a teóriának? A cikk folytatása és további képek a falképekről a műemlékem.hu magazinjában.
Forrás: Múlt-kor
