1944.01.01. - A Szovjetunióban a
Kosciuszko-hadosztály bázisán megalakítják az 1. lengyel hadsereget.
Parancsnoka: Zygmunt Berling tábornok.
1944.01.04. - Volhíniában a Belorusz Front eléri a Szovjetunió és a Lengyel Főkormányzóság 1939-1941 közötti határát.
1944.01.06. - A Kárpátok védelmére mozgósítják az 1. magyar hadsereget.
1944.01.08. - Megkezdődik a veronai per a Fasiszta Nagytanács azon tagjai ellen, akik 1943.07.24/25. éjszaka Mussolini ellen szavaztak. Több vádlottat 12-én kivégeznek, köztük a Duce vejét, Galeazzo Ciano gróf volt külügyminisztert.
1944.01.12. - A brit kormány Barcza György volt londoni követ útján inti a magyar kormányt, hogy ne szálljon szembe a szovjet haderővel, mert a németekkel azonos elbánásban részesül.
1944.01.14. - A szovjet Volhovi Front Novgorod térségében támadást indít.
1944.01. 16. - Nagy-Britannia átadja a Szovjetuniónak az elsőséget a Romániának szóló fegyverszüneti feltételek kidolgozásában.
1944.01.20. - Szovjet csapatok foglalják vissza Novgorodot.
1944.01.22. - Amerikai csapatok szállnak partra az itáliai Anziónál és Nettunónál.
1944.01.24. - A 2. Ukrán Front, 26-án az 1. Ukrán Front támadást indít a Dnyeper mentén tartott kanyevi német hídfő ellen.
1944.01.27. - A Balti, Leningrádi és Volhovi Front megtöri a német Észak Hadseregcsoport Leningrád körüli ostromgyűrűjét 1944.01. folyamán. Finn és román titkos kapcsolatfelvétel történik a Szovjetunióval, bolgár kapcsolatfelvétel a nyugati szövetségesekkel a háborúból történő kiválásról.
1944.02.02. - Szovjet csapatok foglalják el Luckot és Rovnót.
1944.02.04. - Japán csapatok offenzívát kezdenek Burmában India irányába.
1944.02.14. - A második front irányítására megalakul a Szövetséges Expedíciós Haderő Főhadiszállása (Supreme Headquarters Allied Expeditionary Forces, SHAEF).
1944.02.16. - A Litván Ellenállás Legfelsőbb Bizottsága ideiglenes kormánnyá nyilvánítja magát és kimondja Litvánia függetlenségét (újjáalakulását). A németek elől a kormány illegalitásba vonul, a később bevonuló szovjet csapatok ellen még évekig partizánharcot folytat.
1944.02.17. - Amerikai csapatok szállnak partra az Eniwetok-szigeten. Négy nap alatt befejezik a sziget, ezzel a Marshall-szigetek elfoglalását.
1944.02.17/18. - Éjjel az amerikai haditengerészeti légierő lerombolja a Truk-szigeti japán támaszpontot.
1944.02.20. - Megkezdődnek a rendszeres amerikai légitámadások Németország ellen.
1944.02. 23. - A Szovjetunióban megkezdik a kollaborációval vádolt csecsenek és ingusok kitelepítését.
1944.02.26. - Bethlen István az Országgyűlés Véderő Bizottságában javasolja Dél-Erdély katonai birtokba vételét egy román kiugrás lehetősége miatt a Déli-Kárpátok hágóinak lezárására.
1944.02.26-28. - Hitler és Antonescu tárgyalásain szóba kerül a román csapatok esetleges részvétele Magyarország német megszállásában.
1944.02.28. - Hitler utasítást ad Magyarország megszállása terveinek véglegesítésére.
1944.02.29. - Az OKW kiadja a részletes utasításokat Magyarország megszállására a Délkelet Főparancsnokságnak, illetve részletes tájékoztatást ad a Luftwaffe vezérkara, az SS vezérkara és az Abwehr II. osztálya számára. Megkezdik a kijelölt német csapatok összevonását.
1944.03.03. - Kaliforniában első ízben dobnak le (töltet nélküli) atombombát.
1944.03.04. - Az 1. Ukrán Front támadást indít Podólia és Bukovina irányába a német Dél Hadseregcsoport ellen. A támadáshoz másnap csatlakozik a 2. Ukrán Front.
1944.03.07. - Bécsben pontosítják a Budapest megszállását elősegítő "Trójai faló" akciót.
1944.03.08. - A Szovjetunióban megkezdik a kollaborációval vádolt balkárok kitelepítését.
1944.03.10. - A 2. Ukrán Front elfoglalja Umanyt. Hazai földön megalakul a Görögország Nemzeti Felszabadítása Politikai Bizottsága.
1944.03.11. - Döntés születik Magyarország megszállásának időpontjáról.
1944.03.12. - Hitler aláírja a hadműveleti utasítást Magyarország megszállásának végrehajtására.
1944.03.13. - Bajnóczy József vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese magyarázatot kér Fütterer altábornagy budapesti német légügyi attasétól a magyar határ mentén tapasztalható német csapatösszevonásokról. Budapesten korlátozzák az autóbuszforgalmat.
1944.03.15. - Magyarországon újraszabályozzák a légiriasztási jelzéseket. Londonban Károlyi Mihály gróf vezetésével megalakul az Angliai Magyar Tanács. A 3. Ukrán Front megkezdi az átkelést a Déli-Bugon.
1944.03.18. - Horthy kormányzóval, Szombathelyi Ferenc vezérezredes vezérkarfőnökkel és Ghiczy Jenő külügyminiszterrel Hitler és Ribbentrop német külügyminiszter közli a megszállás tényét a klessheimi tárgyalásokon. Hitler 17 órakor elrendeli a megszálló csapatok elindítását, 21 órakor a megszállás "evolúciós" jellegű végrehajtását.
1944.03.18/19. - Éjszakától német csapatok szállják meg Magyarországot ("Margarethe").
1944.03.19. - Hitler Magyarország teljhatalmú birodalmi biztosává nevezi ki Edmund Veesenmayert. Szombathelyi a hazafelé tartó vonatról parancsot ad le a bevonuló németek barátságos fogadására. Farkas Ferenc altábornagy riadóztatja a VI. (debreceni), Veress Lajos altábornagy a IX. (kolozsvári) hadtestet. A Tisza vonalát lezáró németek a folyót nem lépik át, de Debrecent repülőerőkkel megszállják. Kisebb összetűzésekre kerül sor német és magyar csapatok között az újvidéki Duna-hídnál és néhány helyen, így a budaörsi repülőtéren, Győrött, Sopronban, Székesfehérvárott. A belügyminiszter gyülekezési tilalmat rendel el (03.31-én feloldják).
1944.03.20. - Adolf Eichmann utasítást ad zsidó tanács megalakítására. A Stern Samu elnökletével megalakult Magyar Zsidók Központi Tanácsát 04.22-én kormányrendelet törvényesíti. A londoni Petőfi Rádió áttér a napi adásokra (hetiről).
1944.03.22. - A kormányzó Sztójay Döme szolgálaton kívüli altábornagy, volt berlini követet kormányalakítással bízza meg. A sátoraljaújhelyi börtön politikai foglyai fellázadnak és kitörnek.
1944.03.23. - Az 1. magyar hadsereg befejezi a felvonulást az Északkeleti-Kárpátokba, határvédelemre.
1944.03.24. - Az 1. Ukrán Front csapatai elfoglalják Kamienec-Podolszkot.
1944.03.25. - A brit-amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottsága elrendeli a stratégiai bombázások azonnali kiterjesztését Magyarországra.
1944.03.26. - Horthy fogadja von Weichs tábornagyot, a megszálló német csapatok főparancsnokát. A német csapatok megszüntetik a magyar laktanyák zárlatát és a tiszai záróvonalat. A 2. Ukrán Front a Pruth folyónál eléri az 1940-1941 közötti román-szovjet határt.
1944.03.28. - Betiltják a Szociáldemokrata Pártot, a Kisgazdapártot és más politikai pártokat, illetve szervezeteket. A Hitler vezetésével tartott értekezleten megegyeznek a Honvédség lefegyverzés helyetti harcbevetéséről a keleti fronton. A 3. Ukrán Front elfoglalja Nyikolajevet.
1944.03.29. - Magyarországon elrendelik a zsidók számára a sárga Dávid-csillag viselését, illetve tovább korlátozzák jogaikat. Betiltják a külföldi rádióadások hallgatását (a német adók kivételével). Előbbi 04.5-én, utóbbi 04.2-án lép hatályba. Előbbivel megkezdődik az ún. zsidórendeletek kiadása. Szovjet csapatok foglalják el Csernovicet.
1944.04.01. - Magyarországon munkaszolgálatra hívják be a katonai szolgálatra alkalmatlan férfiak három évfolyamát. Az 1. magyar hadsereg a német Észak-Ukrajna Hadseregcsoport alárendeltségébe lép, és megkezdődik átcsoportosítása Galíciába.
1944.04.03. - Megkezdődik Magyarország angol-amerikai rendszeres légibombázása. Az első támadás Budapest déli részét (Csepel, Pestszenterzsébet) éri.
1944.04.04. - Megszűnik a Magyar Megszálló Erők Parancsnoksága, a VIII. hadtestparancsnokság Magyar Megszálló Csoport Parancsnoksággá, 05.1-én II. tartalék hadtestparancsnoksággá alakul.
1944.04.05. - A kormány légoltalmi kormánybiztosság felállításáról dönt, elrendeli Budapest (légoltalmi) kiürítését, valamint hadműveleti területté nyilvánítja Erdélyt és Kárpátalját.
1944.04.07. - Budapesten megalakul a Légoltalmi Kormánybiztosság. A Baky László belügyi államtitkár elnökletével lezajlott magyar-német értekezlet nyomán Magyarországon elrendelik a zsidók gettókba költöztetését (28-án lép hatályba), valamint vagyonuk összeírását és zár alá vételét (16-án lép érvénybe).
1944.04.08. - A galíciai Delatyn térségében az 1. magyar hadsereg felveszi a harcérintkezést az 1. Ukrán Fronttal. Az 1. Ukrán Front az Északkeleti-Kárpátokban eléri Szlovákia határát. A 4. Ukrán Front támadást indít a Krím-félszigeten.
1944.04.08/09. - Éjszaka a brit légierő megkezdi a Duna magyarországi szakaszának elaknásítását.
1944.04.10. - A 3. Ukrán Front visszafoglalja Odesszát. A 2. Ukrán Front megkezdi az átkelést a Szeret folyón.
1944.04.13. - Amerikai légitámadás éri Budapestet, Ferihegyet, Győrt és Szigetszentmiklóst.
1944.04.14. - Államközi egyezmény születik a német népcsoporthoz tartozó magyar állampolgárok SS-be történő kötelező sorozására, 17 éves kortól. Az addigi egyezményektől eltérően meghagyják az önkéntesek magyar állampolgárságát. Szovjet csapatok foglalják el Tarnopolt.
1944.04.15. - A belügyminiszter betilt 4 pártot (Független Magyar Szocialista Párt, Független Magyar Polgári Párt, Polgári Szabadságpárt, Nemzeti Tábor-Magyar Szociáis Népmozgalom). A Bácskában megalakul a 18. SS önkéntes páncélgránátos hadosztály, az első magyarországi felállítású és legénységű SS-alakulat (Horst Wessel).
1944.04.15. - Megkezdődik a vidéki magyar zsidók kényszerlakhelyekre való összegyűjtése.
1944.04. közepén - Megalakul a Magyar Front.
1944.04.17. - Az 1. magyar hadsereg támadást indít Galíciában. A japán hadsereg offenzívát indít Dél-Kínában.
1944.04.22. - A királyi Olaszországban egységkormány alakul, elnöke továbbra is Pietro Badoglio.
1944.04.24. - Serédi Jusztinián római katolikus hercegprímás levélben, Ravasz László, a református püspöki kar elnöke személyesen tiltakozik Horthy kormányzónál a zsidóüldözés ellen.
1944.04.26. - A magyar minisztertanács elfogadja a 04.7-i "gettó-rendeletet".
1944.04.29. - Magyarországon teljes sajtócenzúrát vezetnek be. 1944.04.30. - Az 1. magyar hadsereg védelembe megy át Galíciában.
1944.05.01. - Magyarországon megalakul a 22. SS lovashadosztály (Ungarn, majd Maria Theresia).
1944.05.03. - A polgári repülést a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe utalják.
1944.05.04-05. - Bécsben német-magyar megegyezés születik a zsidók deportálásának rendjéről.
1944.05.09. - A 4. Ukrán Front visszafoglalja Szevasztopolt.
1944.05.10. - Jóváhagyják a Szabolcs-hadrendet. Ravasz László személyesen tiltakozik Sztójay miniszterelnöknél a deportálások miatt. Serédi Jusztinián hercegprímás második levele Horthyhoz a zsidók érdekében.
1944.05.11. - A szövetséges 15. hadseregcsoport támadást indít az itáliai Gusztáv-vonal áttörésére.
1944.05.12. - A szovjet hadsereg befejezi a Krím-félsziget visszafoglalását.
1944.05.15. - Megkezdődik a magyarországi (vidéki) zsidóság deportálása. A budapesti Apostoli Nunciatúra (vatikáni követség) tiltakozó jegyzéket juttat el a magyar kormányhoz.
1944.05.16. - A Szovjetunióban őrzött hadifoglyok magyar alakulat szervezését és németek elleni harcbavetését kérik. A kérést Sztálin elutasítja.
1944.05.17. - A Weiss Manfréd Műveket 25 évre átadják az SS-nek, az SS és a tulajdonosok közti megegyezés alapján.
1944.05.18. - Monte Cassinónál a brit-lengyel haderő áttöri a (1943.11. vége óta tartott) Gusztáv-vonalat. Brit-szovjet egyezményt írnak alá a hadműveleti zónák elhatárolásáról a Balkánon: Görögország és Jugoszlávia brit, Románia és Bulgária szovjet övezet. A Szovjetunióban megkezdődik a kollaborációval vádolt krími tatárok kitelepítése.
1944.05.23. - A kormányzó gazdasági csúcsminiszterré nevezi ki Imrédy Bélát. Német gépesített és légiszállítású egységek Drvarban kis híján elfogják Titót.
1944.06. elején - A Magyar Front kiáltványban szólít fel a németek elleni harcra.
1944.06.02. - Az angol-amerikai légierő áttér az olasz és a szovjet támaszpontok közötti ún. ingabombázásokra. Magyarországon megkezdik a közlekedési csomópontok szisztematikus rombolását. Támadás éri Debrecent, Miskolcot, Püspökladányt, Szegedet és Szolnokot. A Francia Nemzeti Felszabadítási Bizottság ideiglenes kormánnyá alakul. Elnöke Charles de Gaulle. XII. Pius pápa tiltakozik a magyarországi zsidóüldözés ellen.
1944.06.04. - Brit-amerikai-francia csapatok vonulnak be Rómába. Titót Olaszországba evakuálják, majd Vis szigetére telepítik vissza.
1944.06.06. - Magyarországon az 1944:VIII.tc. hatályba lépésével egy évvel meghosszabbítják a Képviselőház mandátumát. Normandiai partraszállásukkal a nyugati szövetségesek megnyitják a második frontot.
1944.06.08. - Megkezdődnek a német robotrepülőgép-támadások (V-1) London ellen.
1944.06.09. - Lemond III. Viktor Emánuel olasz király és Umberto trónörököst "a királyság helytartója" címmel államfői hatalommal ruházza fel. Ugyancsak lemond Badoglio marsall miniszterelnök, Ivanoe Bonomi alakít kormányt.
1944.06.09. - Észak-Olaszországban megalakul a Mussolini hatalma és a németek ellen harcoló Szabadság Önkéntesei Hadtest. Parancsnoka Raffaele Cadorna tábornok.
1944.06.10. - A németek megtorlásként lerombolják a franciaországi Oradur-sur-Glane falut, lakosságát felkoncolják. A Leningrádi Front támadást indít Finnország irányába.
1944.06.12. - A kelet-lengyelországi frontra útbaindítják az 1. magyar lovashadosztályt, a Honvédség addig féltve őrzött elitalakulatát. Az angolszász légierő megkezdi a magyarországi olajlétesítmények szisztematikus lerombolását.
1944.06.12-13. - Az első tömeges robotrepülőgép-támadások (V-1) London ellen.
1944.06.13-14. - Herkulesfürdőn a román királyi udvar képviselői, a hadsereg néhány vezetője és kommunista vezetők megállapodnak Románia átállításának menetéről. A koordinálásra Katonai Bizottság alakul.
1944.06.15. - Ravasz László református püspök együttes fellépésre tesz javaslatot Serédi Jusztinián hercegprímásnak a zsidók megmentésére. Magyarországon megkezdik az ún. "zsidókönyvek" megsemmisítését. Amerikai csapatok szállnak partra Saipannál.
1944.06.16. - Rendelet a budapesti zsidók sárga csillaggal megjelölt házakba való költöztetéséről.
1944.06.17. - Izland a 05.22-i népszavazás alapján kikiáltja függetlenségét (Dániától). Szabad francia csapatok szállnak partra Elba szigetén. Elfoglalását 19-re befejezik.
1944.06.19. - A szovjet Karéliai Front áttöri a finn Mannerheim-vonalat.
1944.06.19-20. - A Fülöp-szigeteknél az amerikai haditengerészeti légierő két repülőgép- anyahajó elsüllyesztésével és közel 500 repülőgép lelövésével visszafordítja a támadó japán flottát.
1944.06.20. - A Leningrádi Front elfoglalja Viipurit (Viborgot).
1944.06.21. - A minisztertanács összevonja és katonai szervezetté nyilvánítja a Rendőrséget és a Csendőrséget. A protestáns egyházak közös memorandumot adnak át Sztójay Döme miniszterelnöknek, amelyben tiltakoznak a deportálások ellen. Sztójay a memorandumot nem veszi át.
1944.06.23. - Az 1. Balti, a 2. és 3. Belorusz Front offenzívát (Bagratyion) indít Belorussziában a német Közép Hadseregcsoport ellen.
1944.06.24. - Budapesten befejezik a zsidók gettóba költöztetését. A minisztertanács a deportálások lehetséges nemzetközi következményeivel foglalkozik.
1944.06.26. - Horthy a Koronatanácsban a deportálások leállítását kéri a kormánytól. Roosevelt amerikai elnök a svéd követségen keresztül Budapestre juttatott jegyzékében fegyveres megtorlást helyez kilátásba, ha nem függesztik fel a deportálásokat.
1944.06.27. - Szovjet támadás indul az 1. magyar hadsereg ellen Galíciában. Az 1. magyar hadseregnél együttműködési megállapodást kötnek a szovjetek és a németek ellen egyaránt harcoló ukrán nemzeti partizánhadsereggel (UPA). Angolszász csapatok foglalják el Cherbourgot.
1944.06.28. - A 2. Belorusz Front elfoglalja Mogiljovot.
1944.06.29. - Serédi Jusztinián hercegprímás pásztorlevelet szerkeszt a deportálások ellen. Az Igazságügyminisztérium a pásztorlevelet lefoglaltatja.,
1944.06.30. - Az USA megszakítja a diplomáciai viszonyt Finnországgal.
1944.07.01. - A Lengyelországban harcoló Parasztzászlóaljak beolvad a Honi Hadseregbe (AK). 44 ország részvételéve megkezdődik a 23-áig tartó Bretton Woods-i konferencia.
1944.07.02. - A legnagyobb amerikai légitámadás Magyarország (Budapest, Győr, Kassa, Mócs és Szőny) ellen.
1944.07.03. - A szovjet csapatok visszafoglalják Minszket.
1944.07.04. - Magyarországon korlátozzák a polgári személygépjármű-forgalmat.
1944.07.05. - Az 1. páncéloshadosztályt Horthy kormányzó Budapestre rendeli a fővárosba hozott csendőralakulatok eltávolítására.
1944.07.06. - Horthy kormányzó megtiltja a budapesti zsidók deportálását, illetve általában a deportálások folytatását.
1944.07.08. - A csendőralakulatok elhagyják Budapestet.
1944.07.09. - A németek befejezik a vidéki magyar zsidók deportálását. A német csapatok feladják Caent.
1944.07.11. - A szovjet csapatok befejezik a 4. német hadsereg felszámolását a minszki katlanban.
1944.07.13. - Az 1. Ukrán Front megindítja a lemberg-sandomierzi offenzívát. Az 1. Balti Front elfoglalja Vilniust.
1944.07.14. - A német Eichmann-kommandó kísérletet tesz a kistarcsai táborban összegyűjtött zsidók deportálására. A transzportot magyar csendőrök Hatvanból visszafordítják.
1944.07.16. - Az 1. Ukrán Front 3. gárda-harckocsihadserege Koltovnál áttöri a galíciai német-magyar frontot.
1944.07.17. - Az amerikai légierő először veti be a napalmbombát (a normandiai hadműveletekben).
1944.07.18. - Az 1. Belorusz Front bekapcsolódik az 1. Ukrán Front támadásába. Lemond Tojo japán miniszterelnök. Hirohito császár Koiso tábornokot bízza meg kormányalakítással.
1944.07.20. - Sikertelen merénylet Hitler ellen. Az 1. Belorusz Front megkezdi az átkelést a Nyugati-Bugon.
1944.07.21. - Amerikai csapatok szállnak partra Guam szigetén. A Lengyel Munkáspárt megalakítja a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottságot, egyesíti a lengyel területen harcoló Népi Hadsereget (Armija Ludowa) a Szovjetunióból érkező 1. lengyel hadsereggel. Az így megalakuló, szovjet alárendeltségből lengyelbe átkerülő Lengyel Fegyveres Erők (Wojsko Polskie) parancsnoka Zygmunt Berling tábornok.
1944.07.23. - Az 1. Ukrán Front 18. hadserege a Kolomea-Dnyeszter sávban támadást indít az 1. magyar hadsereg ellen. Még aznap elfoglalja Ottiniát, ezzel rést üt a védelmen.
1944.07.24. - Az 1. Belorusz Front elfoglalja Lublint.
1944.07.25. - A 18. szovjet hadsereg elfoglalja Nadwornát. Németországban elrendelik a totális mozgósítást. Saint Lo-tól nyugatra amerikai offenzíva kezdődik.
1944.07.26. - Az 1. magyar hadsereg megkezdi a visszavonulást a Kárpátok előterében kiépített Hunyadi-állásba. A Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság egyezményt köt a Szovjetunióval, amelyben elismerik a Szovjetunió diktálta lengyel-szovjet határt. Az 1. Belorusz Front Radomnál eléri a Visztulát.
1944.07.27. - Az 1. Ukrán Front elfoglalja Lemberget és Stanislaut.
1944.07.28. - Az 1. magyar hadsereg parancsnokságát visszavonják Galíciából (Husztra települ át). Az 1. Belorusz Front elfoglalja Bresztet, az 1. Ukrán Front Przemyslt.
1944.07.29. - Az 1. Ukrán Front Sandomierz körzetében átkel a Visztulán.
1944.07.30. - Amerikai csapatok szállnak partra Új-Guineán.
1944.07.31. - Az 1. Balti Front eléri a Rigai-öbölt, s kettévágja a Baltikumban a német csapatokat.
1944.08.01. - Az amerikai csapatok Avranchesnél kitörnek Normandiából. A lengyel Honi Hadsereg kirobbantja a varsói felkelést. Lemond Ryti finn köztársasági elnök. Utóda Mannerheim marsall.
1944.08.02. - A Szovjetunió elismeri a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottságot. Törökország megszakítja a diplomáciai viszonyt Németországgal.
1944.08.04. - Az 1. Ukrán Front hídfőt foglal a Visztulán Baranownál.
1944.08.05. - Az 1. Ukrán Front balszárnyából megalakítják a 4. Ukrán Frontot, az Északkeleti-Kárpátokon keresztül a Magyarországra és Szlovákiába való betörés végrehajtására.
1944.08.06. - Az amerikai csapatok beveszik Bresztet.
1944.08.07. - Megszűnik a gazdasági csúcsminisztérium, Imrédy Béla kiválik a kormányból. A német csapatok ellentámadást indítanak a Normandiából kitört amerikai erők elvágására az inváziós főerőktől.
1944.08.10. - Amerikai csapatok vonulnak be Nantes-ba. Az amerikai csapatok befejezik a Guam-sziget elfoglalását.
1944.08.11. - Nagy-Britannia az Európai Konzultatív Tanácsban kezdeményezi a Magyarországnak szóló fegyverszüneti feltételek kidolgozását, az alábbi főbb pontokkal: a magyar fegyveres erők és közigazgatás visszavonása az 1937.12.31-i határok mögé, a kapcsolatok megszakítása Németországgal és szövetségeseivel, a magyar területen tartózkodó német erők leszerelése és internálása, a magyar haderő leszerelése és hadianyagainak átadása a szövetségeseknek, a hadifoglyok, az internáltak, a politikai és faji alapon elítéltek szabadon bocsátása, a szövetségesek szabad mozgásának biztosítása és ellátása, Szövetséges Ellenőrző Bizottság fogadása. Felkelés robban ki Firenzében. Brit-amerikai csapatok 22-én bevonulnak a városba.
1944.08.15. - Az USA csatlakozik az 08.11-i brit javaslathoz, azzal, hogy a magyar fegyverszüneti ajánlatot attól a politikai csoporttól kívánatos elfogadni, amely háborúba léptette az országot, s hogy a brit-amerikai álláspontot egyeztetni kell a Szovjetunióval is. Amerikai-francia csapatok szállnak partra Dél-Franciaországban.
1944.08.17. - Megalakul a Póthadsereg Parancsnokság, parancsnoka Beregfy Károly vezérezredes. Német felkérés nyomán a magyar kormány határozatot hoz, hogy a jugoszláv partizánok ellen Horvátország területén magyar csapatok is bevethetők. Mannerheim finn elnök felmondja a Németország felé fennálló finn kötelezettségeket. Brit csapatok foglalják el Falaise-t, a német ellentámadás Normandia irányába elakad.
1944.08.18. - Horthy kormányzó elismeri a Nemzetközi Vöröskereszt illetékességét a Magyarországon lévő 1939-es lengyel menekültekre. Az 1. Ukrán Front elfoglalja Sandomierzet.
1944.08.19. - Chamboisnál az amerikai és a kanadai csapatok találkoznak, ezzel bekerítik az ellentámadó német erőket és megnyitják az utat a Szajna-medence felé (Falaise-i zsák). Kitör a párizsi felkelés. A felkelők katonai vezetője Henry Raoul-Tanguy ezredes.
1944.08.20. - A 2. és a 3. Ukrán Front megindítja a jasi-kisinyovi hadműveletet.
1944.08.21. - Összeül a 09.28-ig brit, amerikai, szovjet, 09.29-től brit, amerikai, kínai összetételben ülésező Dumbarton Oaks-i konferencia.
1944.08.22. - Amerikai csapatok foglalják el Toulont.
1944.08.23. - Bukarestben a királypárti katonai csoport I. Mihály király irányításával megdönti Ion Antonescu marsall, miniszterelnök, conducator (államvezető) hatalmát. Románia átáll a szövetségesek oldalára. Constantin Sanatescu vezérezredes alakít kormányt. A katonai-fasiszta (sic!) diktatúra felszámolását bejelentő királyi deklaráció egyben felszólítja a román hadsereget Észak-Erdély elfoglalására. A Román Nagyvezérkar újonnan kinevezett főnöke, Gheorghe Mihail hadosztálytábornok parancsot ad a román hadseregnek a német hadsereg kiverésére Románia terülétéről, és elrendeli az 1940.08.30-i második bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt területek elfoglalását. Kolozsvárott megalakul az Erdélyi Magyar Tanács. Vezetői gróf Teleki Béla és báró Bánffy Dániel.
1944.08.24. - A magyar Koronatanács elrendeli a határvédelmi erők megerősítését, és teljes határzárat rendel el a magyar-román határon. A Honvéd Vezérkar mozgósítja a Fővezérséget, a pótalakulatokat, a IX. (kolozsvári) hadtestet és a Székely Határvédelmi Erőket. A belügyminiszter betilt minden politikai pártot és pártpolitikai tevékenységet. Edmund Veesenmayer, a Nagynémet Birodalom magyarországi tejhatalmú követe kétszer is fogadja Szálasi Ferencet, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom vezetőjét. A román hadvezetés távozásra szólítja fel a német katonai szerveket a romániai helységekből. Hajnali 04 órakor a román hadsereg Bukarestben és több helyen megtámadja a német csapatokat. A német légierő 10 órától bombázza Bukarestet. Kirobban az ellenségeskedés a német és a román haderő között. Bécsben Horia Sima vezetésével németbarát román ellenkormány alakul. Leclerc tábornok 2. francia páncéloshadosztálya áttör Párizs irányába.
1944.08.25. - Horthy kormányzó lemondatja Sztójay Döme miniszterelnököt, és Lakatos Géza vezérezredest kéri fel kormányalakításra. A minisztertanács foglalkozik egy dél- erdélyi támadás gondolatával, majd elnapolja ülését. Előzőleg a hajnalban Németországból hazaérkezett Vörös János vezérezredes, vezérkarfőnök elnökletével tartott vezérkari értekezlet állást foglal a védelmi rendszer kiterjesztésének szükségességéről a Déli-Kárpátokra. Heinrich Himmler SS birodalmi vezető elrendeli Otto Winkelmann SS- Obergruppenführernek, a magyarországi SS és rendőri erők parancsnokának, hogy a rendelkezésre álló erőkkel szállja meg a Déli-Kárpátok hágóit, egyben utal arra, hogy a magyar-román háborút elkerülendő magyar csapatok nem indíthatnak katonai akciót Románia ellen. E naptól a román haderő betöréseket hajt végre a Székelyföldre és a Dél-Alföldre. Románia hadat üzen Németországnak. Párizs városparancsnoka, Dietrich von Choltitz tábornok harc nélkül átadja a várost. Stockholmban szovjet-finn fegyverszüneti tárgyalások kezdődnek. Himmler megtiltja a további deportálásokat.
1944.08.26. - Az előző nap elnapolt ülését folytató magyar minisztertanács arra a német kérdésre, hogy Magyarország bekapcsolódik-e egy Dél-Erdély felé indítandó német támadásba, igennel válaszol, annak kikötésével, hogy az együtt történik német csapatokkal, nem jár együtt a magyar haderő szétforgácsolásával, s az csak a résztvevő magyar csapatok (német) felfegyverzése és felvonulásának befejezése után indul meg. A 2. Ukrán Front jobbszárnya az Úz és a Csobányos völgyében, valamint az Ojtozi- szorosban átlépi Magyarország határát, és felveszi a harcérintkezést a székely határőrséggel. Bukarestben befejeződnek a harcok. Bulgária egyidejű semlegességi nyilatkozatot juttat el Moszkvába és Berlinbe.
1944.08.27. - A szovjet csapatok elfoglalják Sósmezőt, az első magyar községet (az Ojtozi-szorosban). Ugyancsak elfoglalják Úzvölgy-fűrésztelepet, időben még Sósmező előtt. A szovjet csapatok elfoglalják Foksányt és Galacot.
1944.08.28. - Horthy kormányzó táviratilag megbízza báró Bakach-Bessenyey György volt berni magyar követet, hogy a magyar fegyverszüneti szándék fogadtatásának kitapogatására lépjen kapcsolatba az angolszász szövetségesekkel. Horthy kormányzó fogadja Szálasi Ferenc pártvezetőt. A kolozsvári IX. hadtestparancsnokságból feláll a 2. magyar hadsereg-parancsnokság.
1944.08.29. - Lakatos Géza szolgálaton kívüli vezérezredes vezetésével új kormány lép hivatalba. Kirobban a Szlovák Nemzeti Felkelés. Josef Tiso elnök hívására a német hadsereg megszállja Szlovákiát
1944.08.30. - Kétnapos tárgyalásokra Budapestre érkezik Heinz Guderian vezérezredes, a német szárazföldi csapatok főparancsnokságának (OKH) megbízott vezérkari főnöke. Szálasi Ferenc nyilas-hungarista pártvezetőt fogadja Edmund Veesenmayer német követ. Sanatescu román miniszterelnök ultimátumot intéz Magyarországhoz, amelyben a második bécsi döntéssel visszacsatolt területek kiürítésére szólít fel. Román bombatámadás éri Nagyváradot, Szászrégent, Debrecent, Kecskemétet és Ceglédet. Szovjet csapatok foglalják el Ploiestit. A Szovjetunió jegyzékben követeli Bulgáriától, hogy tiltsa meg német csapatok átvonulását és tartózkodását területén, egyben elutasítja a 26-i bolgár semlegességi nyilatkozatot.
1944.08.31. - A 2. Ukrán Front balszárnya bevonul Bukarestbe. Amerikai-francia csapatok foglalják el Marseille-t.
1944.09.01. - A Legfelső Honvédelmi Tanács elrendeli az aktív határvédelmet Észak- Erdélyben. Az amerikai Külügyminisztérium leszögezi, hogy a fegyverszünet megkötését követően a magyar politikai vezetés nem maradhat hatalmon, a Habsburg-ház nem térhet vissza a hatalomba Magyarországon, s hogy az országban reformokat kell kezdeményezni. A 3. Ukrán Front Gyurgyevónál, másnap Dobrudzsában eléri a dunai bolgár határt. Eisenhower amerikai tábornok átveszi a nyugati hadszíntér főparancsnokságát Montgomery brit tábornagytól.
1944.09.02. - Az amerikai Külügyminisztérium nyilatkozatot ad ki, hogy Magyarországnak megadási és fegyverszüneti kérelmével mindhárom fő szövetségeshez egyaránt kell fordulnia. A francia (másnap az amerikai) csapatok elérik Lyont. Finnország elfogadja az előzetes fegyverszüneti feltételeket, és megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Németországgal.
1944.09.03. - A brit csapatok bevonulnak Brüsszelbe. Felkelés robban ki Antwerpenben.
1944.09.04. - A minisztertanács döntést hoz támadás indításáról másnap hajnalban Dél- Erdélyben. Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke memorandumában leszögezi, hogy Németország elvesztette a háborút, bármikor összeomolhat, így Magyarország megmentése érdekében a Honvédségnek hamarabb kell birtokba vennie a Déli- Kárpátok hágóit, mint a szovjet csapatoknak. Brit csapatok foglalják el Antwerpent. Megszűnnek a hadműveletek a finn-szovjet fronton. Muraviev bolgár miniszterelnök megszakítja a diplomáciai viszonyt Németországgal.
1944.09.05. - A kormány bevezeti a Honvédségben a rögtönítélő bíráskodást. A Minisztertanács határozatot hoz Nemzetőrség felállításáról. A 2. magyar hadsereg Kolozsvár térségéből támadást indít. Még aznap elfoglalja Tordát. A 2. Ukrán Front centruma Dél-Erdély irányába fordul a Havasalföldről. A 3. Ukrán Front eléri a román-szerb határt. A Szovjetunió hadat üzen Bulgáriának.
1944.09.06. - A 2. magyar hadsereg eléri a Kis-Küküllőt. Amerikai csapatok foglalják el Liege-t. Bulgáriában felkelés robban ki (10-ére győz).
1944.09.07. - A magyar kormány felfüggeszti a választott önkormányzatok működését. A Koronatanács ultimátumot intéz az OKW-hez, hogy küldjön 24 órán belül öt páncélos hadosztályt az erdélyi hadműveletekhez, ellenkező esetben Magyarország kénytelen lesz fegyverszünetet kérni.
1944.09.07. - A Koronatanács megállapítja egy esetleges fegyverszünet magyar részről támasztandó feltételeit: a szövetséges csapatok csak hadászati fontosságú pontokat szálljanak meg, a megszállásban román és csehszlovák csapatok ne vegyenek részt, a magyar biztonsági szervek (Rendőrség, Csendőrség) vegyenek részt a rendfenntartásban, a német csapatok akadálytalanul hagyhassák el az országot. Románia hadat üzen Magyarországnak. A 2. Ukrán Front főerői átlépik a Déli-Kárpátokat.
1944.09.08. - Megérkezik a német válasz az előző napi ultimátumra: négy hadosztállyal (ebből egy páncélos) tudnak azonnali segítséget nyújtani, a német csapatok úgy védik Magyarországot, mint saját területüket, de letörnek minden, belső felfordulásra utaló kísérletet. A magyar minisztertanács a háború folytatása mellett dönt. A 2. hadsereg támadását parancsnoka, Veress Lajos vezérezredes a Maros-vonalon leállítja a Déli-Kárpátokon átkelt szovjet csapatok közeledése miatt. A 3. Ukrán Front átlépi a román-bolgár határt. A 4. Ukrán Front támadó hadműveletbe kezd az Északkeleti-Kárpátokban. Az 1. Ukrán Front megindítja duklai támadó hadműveletét. Megkezdődnek a német V-2 rakétatámadások London ellen.
1944.09.09. - Bulgáriában a Hazafias Front alakít kormányt. Miniszterelnök: Kimon Georgiev.
1944.09.10. - A titkos tanácsosok ülése Vörös János vezérezredes, vezérkarfőnök tájékoztatóját követően úgy dönt, hogy másnapra hívják össze a minisztertanácsot, s ott kormányzói akaratként jelentsék be fegyverszünet kérését. Jelen van többek között Lakatos Géza miniszterelnök, Csatay Lajos honvédelmi és Hennyey Gusztáv külügyminiszter, illetve gróf Bethlen István és gróf Károlyi Gyula volt miniszterelnökök. Megkezdődik Székelyföld kiürítése. Bulgária hadat üzen Németországnak. Dijonnál egyesül a délről támadó 6. és az északról támadó 12. szövetséges hadseregcsoport, ezzel kialakul az összefüggő nyugati arcvonal. Amerikai csapatok foglalják el Luxembourg várost.
1944.09.11. - A minisztertanácsban Horthy Miklós kormányzó bejelenti: fegyverszünetet kér. A kormány lemond, mire a kormányzó visszavonja elhatározását. A minisztertanács (aznapi második) ülésén Lakatos Géza miniszterelnök bejelenti, hogy a kormányzó elállt a fegyverszünet kérésének szándékától. Felkérik Vörös János vezérezredes vezérkarfőnököt, hogy utazzon a német főhadiszállásra, s ott érje el a megígért katonai segítség megadását. Churchill brit miniszterelnök és Roosevelt amerikai elnök részvételével megkezdődik a (19-ig tartó) második quebeci értekezlet. Az amerikai csapatok elérik a német határt Triernél.
1944.09.12. - Vörös Jánost főhadiszállásán fogadja Hitler. Vörös kéri a már Magyarországra érkezett német páncéloscsapatok átirányítását Budapest térségéből a frontra, nagy mennyiségű fegyver és lőszer átadását a Honvédség részére, illetve a magyar katonai vezetés biztosítását a magyarországi hadműveletekben. Hitler megígéri a kérések teljesítését, a vezetés kivételével. Hozzájárul a Budapest térségében állomásozó 23. páncéloshadosztály frontra küldéséhez, s nagyerejű offenzívát helyez kilátásba a magyar térségben 1945 elejére. Nagy-Britannia, az USA és a Szovjetunió egyezményt ír alá Németország és (külön) Berlin három megszállási övezetre osztásáról, az 1937.12.31-i német határokon belül. Moszkvában aláírják a szövetséges hatalmak és Románia fegyverszüneti szerződését. Bécsben Alexandar Cankov németbarát emigráns "bolgár nemzeti kormányt" alakít.
1944.09.13. - A IV. magyar hadtest (19-től 3. hadsereg) Arad térségében támadást indít. Még aznap elfoglalja Aradot.
1944.09.13. - Szálasi Ferenc pártvezető kinevezi Kovarcz Emilt a hungarista erők főparancsnokává, és megbízza a hatalomátvétel előkészítésével. Kovarcz Emilt, aki a 22. SS lovashadosztály pasaréti elhelyezési körletében rendezi be főhadiszállását, ebben segíti Rajniss Ferenc, a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetsége vezetője és Mosonyi Gábor, a hungarista erők fegyverzetellátási felelőse. Tevékenységük még kiterjed a (hungarista) Rend és Védelem fegyveres pártszolgálatra és az Antibolsevista Fiatalok Táborára. Kovarcz Emil kapcsolatba lép Otto Winkelmann SS-Obergruppenführerrel, a magyarországi SS és rendőri erők parancsnokával.
1944.09.14. - A szovjet csapatok kombinált szárazföldi-tengeri offenzívát kezdenek a Baltikumban. Az 1. Belorusz Front bevonul a Varsó melletti Pragába, de a Visztulát elérve leállítja támadását.
1944.09.15. - A 3. Ukrán Front csapatai bevonulnak Szófiába. Amerikai csapatok, átkelve a Marne folyón, elfoglalják Nancy-t.
1944.09.16. - Báró Bánffy Dániel, az Erdélyi Párt egyik vezetője az erdélyi magyarság nevében emlékiratban kéri a kormányzótól az azonnali fegyverszünetet. Szálasi Ferenc tárgyal a katonai helyzetről Hans von Greiffenberg gyalogsági tábornok német katonai attaséval, a Wermacht magyarországi meghatalmazott tábornokával. Az 1. lengyel hadsereg átkel a Visztulán (23-ára a németek felszámolják a hídfőt).
1944.09.17. - Hollandiában brit-amerikai-lengyel csapatok megindítják a II. világháború legnagyobb ejtőrnyős hadműveletével kombinált offenzívájukat (Market Garden). A bolgár csapatok bekapcsolódnak a 3. Ukrán Front hadműveleteibe.
1944.09.18. - Horthy kormányzó (utólag szovjet részről letagadott) üzenetet kap a Szovjetunió tárgyalási készségéről a fegyverszünetről (Makarov-levél).
1944.09.19. - A IV. hadtest törzséből megalakul a 3. magyar hadsereg-parancsnokság, alárendeltségében a VII. hadtesttel és a IV. hadtestparancsnokság feladatát átvevő VIII. hadtesttel. Aláírják a szövetséges hatalmak és Finnország fegyverszüneti szerződését.
1944.09.20. - A Magyar Front memorandumot intéz a kormányzóhoz a fegyverszünetről. Finnország megszakítja a diplomáciai viszonyt Magyarországgal. Az 1. Ukrán Front a Duklai-hágóban Szlovákia területére lép. Tallinban deklarálják Észtország függetlenségét (újjáalakulását).
1944.09.21. - A Lakatos-kormány bemutatkozik az országgyűlésben. A 3. magyar hadsereg kiüríti Aradot. A német szárazföldi csapatok főparancsnoksága Magyarország területén megerődített vonalak kiépítését rendeli el. Tito Moszkvába utazik. 29-én egyezményt ír alá a szovjet csapatok jugoszláviai harctevékenységéről.
1944.09.22. - A kormányzó megbízásából Náday István vezérezredes a nyugati szövetségesek itáliai főhadiszállására repül, hogy tájékozódjon a fegyverszünet feltételeiről. Ott azonban csak mint önként hadifogságot választó tábornokot fogadják. Szálasi az általános helyzetről és személyi kérdésekről tárgyal Otto Winkelmannal. Az OKH engedélyezi az 1. magyar hadsereg visszavonulását az Északkeleti-Kárpátokban kiépített Árpád-vonalba. Szovjet csapatok foglalják el Tallint.
1944.09.24. - A kormányzónál tartott bizalmas értekezleten döntés születik fegyverszüneti delegáció kiküldéséről Moszkvába. Jelen van ifj. Horthy Miklós, Ambrózy Gyula, a kabinetiroda főnöke, Vattay Antal altábornagy, a Kormányzó Katonai Irodájának főnöke, báró Bánffy Dániel (Erdélyi Párt) és gróf Zichy Ladomér kettős birtokos (akinek a magyar-szlovák határt átszelő birtokán át távozik majd a delegáció).
1944.09.25. - A Honvédelmi Minisztérium Nemzetőrség felállítását rendeli el (lásd 12.3.). Veszprémben megalakul a 101. vadászrepülő-ezred. Magyarország egész területét német hadműveleti területté nyilvánítják, az OKH (szárazföldi csapatok főparancsnoksága) rendelkezése alatt. Az 1. magyar hadsereg a galíciai Hunyadi-állásból, illetve a magyar határon kiépített Szent László-állásból megkezdi a visszavonulást az Árpád-vonalba (Wintersport). Hitler elrendeli a Volkssturm (Népi Rohamosztag) felfegyverzését.
1944.09.26. - Hitler vezetésével (10.2-ig tartó) megbeszélés-sorozat kezdődik a magyarországi helyzetről. Megegyezés születik, hogy csak magyar kiugrási kísérlet esetén hajtanak végre fegyveres akciót, s hogy ez esetben Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom vezére legyen a legfőbb magyar vezető. Veesenmayer teljhatalmú német követet, akinek javaslatát elfogadva történik a döntés, felelőssé teszik Szálasi biztonságáért. Veesenmayer közli Szálasival Hitler döntését, tárgyal vele a hatalom átvételéről és kormánya összetételéről. Megkezdik a budapesti hatalomátvétel katonai előkészítését. Bulgária megszakítja a diplomáciai viszonyt Magyarországgal. Arnheimnél elakad a Market Garden hadművelet.
1944.09.28. - Elindul Moszkvába a Faragho Gábor vezérezredes, a Csendőrség főfelügyelője vezette fegyverszüneti delegáció. Tagja gróf Teleki Géza és Szent-Iványi Domokos miniszterelnökségi tanácsos. A küldöttség 10.1-én érkezik Moszkvába. A 3. Ukrán Front, a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg és a 2. bolgár hadsereg megindítja a belgrádi hadműveletet.
1944.01.04. - Volhíniában a Belorusz Front eléri a Szovjetunió és a Lengyel Főkormányzóság 1939-1941 közötti határát.
1944.01.06. - A Kárpátok védelmére mozgósítják az 1. magyar hadsereget.
1944.01.08. - Megkezdődik a veronai per a Fasiszta Nagytanács azon tagjai ellen, akik 1943.07.24/25. éjszaka Mussolini ellen szavaztak. Több vádlottat 12-én kivégeznek, köztük a Duce vejét, Galeazzo Ciano gróf volt külügyminisztert.
1944.01.12. - A brit kormány Barcza György volt londoni követ útján inti a magyar kormányt, hogy ne szálljon szembe a szovjet haderővel, mert a németekkel azonos elbánásban részesül.
1944.01.14. - A szovjet Volhovi Front Novgorod térségében támadást indít.
1944.01. 16. - Nagy-Britannia átadja a Szovjetuniónak az elsőséget a Romániának szóló fegyverszüneti feltételek kidolgozásában.
1944.01.20. - Szovjet csapatok foglalják vissza Novgorodot.
1944.01.22. - Amerikai csapatok szállnak partra az itáliai Anziónál és Nettunónál.
1944.01.24. - A 2. Ukrán Front, 26-án az 1. Ukrán Front támadást indít a Dnyeper mentén tartott kanyevi német hídfő ellen.
1944.01.27. - A Balti, Leningrádi és Volhovi Front megtöri a német Észak Hadseregcsoport Leningrád körüli ostromgyűrűjét 1944.01. folyamán. Finn és román titkos kapcsolatfelvétel történik a Szovjetunióval, bolgár kapcsolatfelvétel a nyugati szövetségesekkel a háborúból történő kiválásról.
1944.02.02. - Szovjet csapatok foglalják el Luckot és Rovnót.
1944.02.04. - Japán csapatok offenzívát kezdenek Burmában India irányába.
1944.02.14. - A második front irányítására megalakul a Szövetséges Expedíciós Haderő Főhadiszállása (Supreme Headquarters Allied Expeditionary Forces, SHAEF).
1944.02.16. - A Litván Ellenállás Legfelsőbb Bizottsága ideiglenes kormánnyá nyilvánítja magát és kimondja Litvánia függetlenségét (újjáalakulását). A németek elől a kormány illegalitásba vonul, a később bevonuló szovjet csapatok ellen még évekig partizánharcot folytat.
1944.02.17. - Amerikai csapatok szállnak partra az Eniwetok-szigeten. Négy nap alatt befejezik a sziget, ezzel a Marshall-szigetek elfoglalását.
1944.02.17/18. - Éjjel az amerikai haditengerészeti légierő lerombolja a Truk-szigeti japán támaszpontot.
1944.02.20. - Megkezdődnek a rendszeres amerikai légitámadások Németország ellen.
1944.02. 23. - A Szovjetunióban megkezdik a kollaborációval vádolt csecsenek és ingusok kitelepítését.
1944.02.26. - Bethlen István az Országgyűlés Véderő Bizottságában javasolja Dél-Erdély katonai birtokba vételét egy román kiugrás lehetősége miatt a Déli-Kárpátok hágóinak lezárására.
1944.02.26-28. - Hitler és Antonescu tárgyalásain szóba kerül a román csapatok esetleges részvétele Magyarország német megszállásában.
1944.02.28. - Hitler utasítást ad Magyarország megszállása terveinek véglegesítésére.
1944.02.29. - Az OKW kiadja a részletes utasításokat Magyarország megszállására a Délkelet Főparancsnokságnak, illetve részletes tájékoztatást ad a Luftwaffe vezérkara, az SS vezérkara és az Abwehr II. osztálya számára. Megkezdik a kijelölt német csapatok összevonását.
1944.03.03. - Kaliforniában első ízben dobnak le (töltet nélküli) atombombát.
1944.03.04. - Az 1. Ukrán Front támadást indít Podólia és Bukovina irányába a német Dél Hadseregcsoport ellen. A támadáshoz másnap csatlakozik a 2. Ukrán Front.
1944.03.07. - Bécsben pontosítják a Budapest megszállását elősegítő "Trójai faló" akciót.
1944.03.08. - A Szovjetunióban megkezdik a kollaborációval vádolt balkárok kitelepítését.
1944.03.10. - A 2. Ukrán Front elfoglalja Umanyt. Hazai földön megalakul a Görögország Nemzeti Felszabadítása Politikai Bizottsága.
1944.03.11. - Döntés születik Magyarország megszállásának időpontjáról.
1944.03.12. - Hitler aláírja a hadműveleti utasítást Magyarország megszállásának végrehajtására.
1944.03.13. - Bajnóczy József vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese magyarázatot kér Fütterer altábornagy budapesti német légügyi attasétól a magyar határ mentén tapasztalható német csapatösszevonásokról. Budapesten korlátozzák az autóbuszforgalmat.
1944.03.15. - Magyarországon újraszabályozzák a légiriasztási jelzéseket. Londonban Károlyi Mihály gróf vezetésével megalakul az Angliai Magyar Tanács. A 3. Ukrán Front megkezdi az átkelést a Déli-Bugon.
1944.03.18. - Horthy kormányzóval, Szombathelyi Ferenc vezérezredes vezérkarfőnökkel és Ghiczy Jenő külügyminiszterrel Hitler és Ribbentrop német külügyminiszter közli a megszállás tényét a klessheimi tárgyalásokon. Hitler 17 órakor elrendeli a megszálló csapatok elindítását, 21 órakor a megszállás "evolúciós" jellegű végrehajtását.
1944.03.18/19. - Éjszakától német csapatok szállják meg Magyarországot ("Margarethe").
1944.03.19. - Hitler Magyarország teljhatalmú birodalmi biztosává nevezi ki Edmund Veesenmayert. Szombathelyi a hazafelé tartó vonatról parancsot ad le a bevonuló németek barátságos fogadására. Farkas Ferenc altábornagy riadóztatja a VI. (debreceni), Veress Lajos altábornagy a IX. (kolozsvári) hadtestet. A Tisza vonalát lezáró németek a folyót nem lépik át, de Debrecent repülőerőkkel megszállják. Kisebb összetűzésekre kerül sor német és magyar csapatok között az újvidéki Duna-hídnál és néhány helyen, így a budaörsi repülőtéren, Győrött, Sopronban, Székesfehérvárott. A belügyminiszter gyülekezési tilalmat rendel el (03.31-én feloldják).
1944.03.20. - Adolf Eichmann utasítást ad zsidó tanács megalakítására. A Stern Samu elnökletével megalakult Magyar Zsidók Központi Tanácsát 04.22-én kormányrendelet törvényesíti. A londoni Petőfi Rádió áttér a napi adásokra (hetiről).
1944.03.22. - A kormányzó Sztójay Döme szolgálaton kívüli altábornagy, volt berlini követet kormányalakítással bízza meg. A sátoraljaújhelyi börtön politikai foglyai fellázadnak és kitörnek.
1944.03.23. - Az 1. magyar hadsereg befejezi a felvonulást az Északkeleti-Kárpátokba, határvédelemre.
1944.03.24. - Az 1. Ukrán Front csapatai elfoglalják Kamienec-Podolszkot.
1944.03.25. - A brit-amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottsága elrendeli a stratégiai bombázások azonnali kiterjesztését Magyarországra.
1944.03.26. - Horthy fogadja von Weichs tábornagyot, a megszálló német csapatok főparancsnokát. A német csapatok megszüntetik a magyar laktanyák zárlatát és a tiszai záróvonalat. A 2. Ukrán Front a Pruth folyónál eléri az 1940-1941 közötti román-szovjet határt.
1944.03.28. - Betiltják a Szociáldemokrata Pártot, a Kisgazdapártot és más politikai pártokat, illetve szervezeteket. A Hitler vezetésével tartott értekezleten megegyeznek a Honvédség lefegyverzés helyetti harcbevetéséről a keleti fronton. A 3. Ukrán Front elfoglalja Nyikolajevet.
1944.03.29. - Magyarországon elrendelik a zsidók számára a sárga Dávid-csillag viselését, illetve tovább korlátozzák jogaikat. Betiltják a külföldi rádióadások hallgatását (a német adók kivételével). Előbbi 04.5-én, utóbbi 04.2-án lép hatályba. Előbbivel megkezdődik az ún. zsidórendeletek kiadása. Szovjet csapatok foglalják el Csernovicet.
1944.04.01. - Magyarországon munkaszolgálatra hívják be a katonai szolgálatra alkalmatlan férfiak három évfolyamát. Az 1. magyar hadsereg a német Észak-Ukrajna Hadseregcsoport alárendeltségébe lép, és megkezdődik átcsoportosítása Galíciába.
1944.04.03. - Megkezdődik Magyarország angol-amerikai rendszeres légibombázása. Az első támadás Budapest déli részét (Csepel, Pestszenterzsébet) éri.
1944.04.04. - Megszűnik a Magyar Megszálló Erők Parancsnoksága, a VIII. hadtestparancsnokság Magyar Megszálló Csoport Parancsnoksággá, 05.1-én II. tartalék hadtestparancsnoksággá alakul.
1944.04.05. - A kormány légoltalmi kormánybiztosság felállításáról dönt, elrendeli Budapest (légoltalmi) kiürítését, valamint hadműveleti területté nyilvánítja Erdélyt és Kárpátalját.
1944.04.07. - Budapesten megalakul a Légoltalmi Kormánybiztosság. A Baky László belügyi államtitkár elnökletével lezajlott magyar-német értekezlet nyomán Magyarországon elrendelik a zsidók gettókba költöztetését (28-án lép hatályba), valamint vagyonuk összeírását és zár alá vételét (16-án lép érvénybe).
1944.04.08. - A galíciai Delatyn térségében az 1. magyar hadsereg felveszi a harcérintkezést az 1. Ukrán Fronttal. Az 1. Ukrán Front az Északkeleti-Kárpátokban eléri Szlovákia határát. A 4. Ukrán Front támadást indít a Krím-félszigeten.
1944.04.08/09. - Éjszaka a brit légierő megkezdi a Duna magyarországi szakaszának elaknásítását.
1944.04.10. - A 3. Ukrán Front visszafoglalja Odesszát. A 2. Ukrán Front megkezdi az átkelést a Szeret folyón.
1944.04.13. - Amerikai légitámadás éri Budapestet, Ferihegyet, Győrt és Szigetszentmiklóst.
1944.04.14. - Államközi egyezmény születik a német népcsoporthoz tartozó magyar állampolgárok SS-be történő kötelező sorozására, 17 éves kortól. Az addigi egyezményektől eltérően meghagyják az önkéntesek magyar állampolgárságát. Szovjet csapatok foglalják el Tarnopolt.
1944.04.15. - A belügyminiszter betilt 4 pártot (Független Magyar Szocialista Párt, Független Magyar Polgári Párt, Polgári Szabadságpárt, Nemzeti Tábor-Magyar Szociáis Népmozgalom). A Bácskában megalakul a 18. SS önkéntes páncélgránátos hadosztály, az első magyarországi felállítású és legénységű SS-alakulat (Horst Wessel).
1944.04.15. - Megkezdődik a vidéki magyar zsidók kényszerlakhelyekre való összegyűjtése.
1944.04. közepén - Megalakul a Magyar Front.
1944.04.17. - Az 1. magyar hadsereg támadást indít Galíciában. A japán hadsereg offenzívát indít Dél-Kínában.
1944.04.22. - A királyi Olaszországban egységkormány alakul, elnöke továbbra is Pietro Badoglio.
1944.04.24. - Serédi Jusztinián római katolikus hercegprímás levélben, Ravasz László, a református püspöki kar elnöke személyesen tiltakozik Horthy kormányzónál a zsidóüldözés ellen.
1944.04.26. - A magyar minisztertanács elfogadja a 04.7-i "gettó-rendeletet".
1944.04.29. - Magyarországon teljes sajtócenzúrát vezetnek be. 1944.04.30. - Az 1. magyar hadsereg védelembe megy át Galíciában.
1944.05.01. - Magyarországon megalakul a 22. SS lovashadosztály (Ungarn, majd Maria Theresia).
1944.05.03. - A polgári repülést a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe utalják.
1944.05.04-05. - Bécsben német-magyar megegyezés születik a zsidók deportálásának rendjéről.
1944.05.09. - A 4. Ukrán Front visszafoglalja Szevasztopolt.
1944.05.10. - Jóváhagyják a Szabolcs-hadrendet. Ravasz László személyesen tiltakozik Sztójay miniszterelnöknél a deportálások miatt. Serédi Jusztinián hercegprímás második levele Horthyhoz a zsidók érdekében.
1944.05.11. - A szövetséges 15. hadseregcsoport támadást indít az itáliai Gusztáv-vonal áttörésére.
1944.05.12. - A szovjet hadsereg befejezi a Krím-félsziget visszafoglalását.
1944.05.15. - Megkezdődik a magyarországi (vidéki) zsidóság deportálása. A budapesti Apostoli Nunciatúra (vatikáni követség) tiltakozó jegyzéket juttat el a magyar kormányhoz.
1944.05.16. - A Szovjetunióban őrzött hadifoglyok magyar alakulat szervezését és németek elleni harcbavetését kérik. A kérést Sztálin elutasítja.
1944.05.17. - A Weiss Manfréd Műveket 25 évre átadják az SS-nek, az SS és a tulajdonosok közti megegyezés alapján.
1944.05.18. - Monte Cassinónál a brit-lengyel haderő áttöri a (1943.11. vége óta tartott) Gusztáv-vonalat. Brit-szovjet egyezményt írnak alá a hadműveleti zónák elhatárolásáról a Balkánon: Görögország és Jugoszlávia brit, Románia és Bulgária szovjet övezet. A Szovjetunióban megkezdődik a kollaborációval vádolt krími tatárok kitelepítése.
1944.05.23. - A kormányzó gazdasági csúcsminiszterré nevezi ki Imrédy Bélát. Német gépesített és légiszállítású egységek Drvarban kis híján elfogják Titót.
1944.06. elején - A Magyar Front kiáltványban szólít fel a németek elleni harcra.
1944.06.02. - Az angol-amerikai légierő áttér az olasz és a szovjet támaszpontok közötti ún. ingabombázásokra. Magyarországon megkezdik a közlekedési csomópontok szisztematikus rombolását. Támadás éri Debrecent, Miskolcot, Püspökladányt, Szegedet és Szolnokot. A Francia Nemzeti Felszabadítási Bizottság ideiglenes kormánnyá alakul. Elnöke Charles de Gaulle. XII. Pius pápa tiltakozik a magyarországi zsidóüldözés ellen.
1944.06.04. - Brit-amerikai-francia csapatok vonulnak be Rómába. Titót Olaszországba evakuálják, majd Vis szigetére telepítik vissza.
1944.06.06. - Magyarországon az 1944:VIII.tc. hatályba lépésével egy évvel meghosszabbítják a Képviselőház mandátumát. Normandiai partraszállásukkal a nyugati szövetségesek megnyitják a második frontot.
1944.06.08. - Megkezdődnek a német robotrepülőgép-támadások (V-1) London ellen.
1944.06.09. - Lemond III. Viktor Emánuel olasz király és Umberto trónörököst "a királyság helytartója" címmel államfői hatalommal ruházza fel. Ugyancsak lemond Badoglio marsall miniszterelnök, Ivanoe Bonomi alakít kormányt.
1944.06.09. - Észak-Olaszországban megalakul a Mussolini hatalma és a németek ellen harcoló Szabadság Önkéntesei Hadtest. Parancsnoka Raffaele Cadorna tábornok.
1944.06.10. - A németek megtorlásként lerombolják a franciaországi Oradur-sur-Glane falut, lakosságát felkoncolják. A Leningrádi Front támadást indít Finnország irányába.
1944.06.12. - A kelet-lengyelországi frontra útbaindítják az 1. magyar lovashadosztályt, a Honvédség addig féltve őrzött elitalakulatát. Az angolszász légierő megkezdi a magyarországi olajlétesítmények szisztematikus lerombolását.
1944.06.12-13. - Az első tömeges robotrepülőgép-támadások (V-1) London ellen.
1944.06.13-14. - Herkulesfürdőn a román királyi udvar képviselői, a hadsereg néhány vezetője és kommunista vezetők megállapodnak Románia átállításának menetéről. A koordinálásra Katonai Bizottság alakul.
1944.06.15. - Ravasz László református püspök együttes fellépésre tesz javaslatot Serédi Jusztinián hercegprímásnak a zsidók megmentésére. Magyarországon megkezdik az ún. "zsidókönyvek" megsemmisítését. Amerikai csapatok szállnak partra Saipannál.
1944.06.16. - Rendelet a budapesti zsidók sárga csillaggal megjelölt házakba való költöztetéséről.
1944.06.17. - Izland a 05.22-i népszavazás alapján kikiáltja függetlenségét (Dániától). Szabad francia csapatok szállnak partra Elba szigetén. Elfoglalását 19-re befejezik.
1944.06.19. - A szovjet Karéliai Front áttöri a finn Mannerheim-vonalat.
1944.06.19-20. - A Fülöp-szigeteknél az amerikai haditengerészeti légierő két repülőgép- anyahajó elsüllyesztésével és közel 500 repülőgép lelövésével visszafordítja a támadó japán flottát.
1944.06.20. - A Leningrádi Front elfoglalja Viipurit (Viborgot).
1944.06.21. - A minisztertanács összevonja és katonai szervezetté nyilvánítja a Rendőrséget és a Csendőrséget. A protestáns egyházak közös memorandumot adnak át Sztójay Döme miniszterelnöknek, amelyben tiltakoznak a deportálások ellen. Sztójay a memorandumot nem veszi át.
1944.06.23. - Az 1. Balti, a 2. és 3. Belorusz Front offenzívát (Bagratyion) indít Belorussziában a német Közép Hadseregcsoport ellen.
1944.06.24. - Budapesten befejezik a zsidók gettóba költöztetését. A minisztertanács a deportálások lehetséges nemzetközi következményeivel foglalkozik.
1944.06.26. - Horthy a Koronatanácsban a deportálások leállítását kéri a kormánytól. Roosevelt amerikai elnök a svéd követségen keresztül Budapestre juttatott jegyzékében fegyveres megtorlást helyez kilátásba, ha nem függesztik fel a deportálásokat.
1944.06.27. - Szovjet támadás indul az 1. magyar hadsereg ellen Galíciában. Az 1. magyar hadseregnél együttműködési megállapodást kötnek a szovjetek és a németek ellen egyaránt harcoló ukrán nemzeti partizánhadsereggel (UPA). Angolszász csapatok foglalják el Cherbourgot.
1944.06.28. - A 2. Belorusz Front elfoglalja Mogiljovot.
1944.06.29. - Serédi Jusztinián hercegprímás pásztorlevelet szerkeszt a deportálások ellen. Az Igazságügyminisztérium a pásztorlevelet lefoglaltatja.,
1944.06.30. - Az USA megszakítja a diplomáciai viszonyt Finnországgal.
1944.07.01. - A Lengyelországban harcoló Parasztzászlóaljak beolvad a Honi Hadseregbe (AK). 44 ország részvételéve megkezdődik a 23-áig tartó Bretton Woods-i konferencia.
1944.07.02. - A legnagyobb amerikai légitámadás Magyarország (Budapest, Győr, Kassa, Mócs és Szőny) ellen.
1944.07.03. - A szovjet csapatok visszafoglalják Minszket.
1944.07.04. - Magyarországon korlátozzák a polgári személygépjármű-forgalmat.
1944.07.05. - Az 1. páncéloshadosztályt Horthy kormányzó Budapestre rendeli a fővárosba hozott csendőralakulatok eltávolítására.
1944.07.06. - Horthy kormányzó megtiltja a budapesti zsidók deportálását, illetve általában a deportálások folytatását.
1944.07.08. - A csendőralakulatok elhagyják Budapestet.
1944.07.09. - A németek befejezik a vidéki magyar zsidók deportálását. A német csapatok feladják Caent.
1944.07.11. - A szovjet csapatok befejezik a 4. német hadsereg felszámolását a minszki katlanban.
1944.07.13. - Az 1. Ukrán Front megindítja a lemberg-sandomierzi offenzívát. Az 1. Balti Front elfoglalja Vilniust.
1944.07.14. - A német Eichmann-kommandó kísérletet tesz a kistarcsai táborban összegyűjtött zsidók deportálására. A transzportot magyar csendőrök Hatvanból visszafordítják.
1944.07.16. - Az 1. Ukrán Front 3. gárda-harckocsihadserege Koltovnál áttöri a galíciai német-magyar frontot.
1944.07.17. - Az amerikai légierő először veti be a napalmbombát (a normandiai hadműveletekben).
1944.07.18. - Az 1. Belorusz Front bekapcsolódik az 1. Ukrán Front támadásába. Lemond Tojo japán miniszterelnök. Hirohito császár Koiso tábornokot bízza meg kormányalakítással.
1944.07.20. - Sikertelen merénylet Hitler ellen. Az 1. Belorusz Front megkezdi az átkelést a Nyugati-Bugon.
1944.07.21. - Amerikai csapatok szállnak partra Guam szigetén. A Lengyel Munkáspárt megalakítja a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottságot, egyesíti a lengyel területen harcoló Népi Hadsereget (Armija Ludowa) a Szovjetunióból érkező 1. lengyel hadsereggel. Az így megalakuló, szovjet alárendeltségből lengyelbe átkerülő Lengyel Fegyveres Erők (Wojsko Polskie) parancsnoka Zygmunt Berling tábornok.
1944.07.23. - Az 1. Ukrán Front 18. hadserege a Kolomea-Dnyeszter sávban támadást indít az 1. magyar hadsereg ellen. Még aznap elfoglalja Ottiniát, ezzel rést üt a védelmen.
1944.07.24. - Az 1. Belorusz Front elfoglalja Lublint.
1944.07.25. - A 18. szovjet hadsereg elfoglalja Nadwornát. Németországban elrendelik a totális mozgósítást. Saint Lo-tól nyugatra amerikai offenzíva kezdődik.
1944.07.26. - Az 1. magyar hadsereg megkezdi a visszavonulást a Kárpátok előterében kiépített Hunyadi-állásba. A Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság egyezményt köt a Szovjetunióval, amelyben elismerik a Szovjetunió diktálta lengyel-szovjet határt. Az 1. Belorusz Front Radomnál eléri a Visztulát.
1944.07.27. - Az 1. Ukrán Front elfoglalja Lemberget és Stanislaut.
1944.07.28. - Az 1. magyar hadsereg parancsnokságát visszavonják Galíciából (Husztra települ át). Az 1. Belorusz Front elfoglalja Bresztet, az 1. Ukrán Front Przemyslt.
1944.07.29. - Az 1. Ukrán Front Sandomierz körzetében átkel a Visztulán.
1944.07.30. - Amerikai csapatok szállnak partra Új-Guineán.
1944.07.31. - Az 1. Balti Front eléri a Rigai-öbölt, s kettévágja a Baltikumban a német csapatokat.
1944.08.01. - Az amerikai csapatok Avranchesnél kitörnek Normandiából. A lengyel Honi Hadsereg kirobbantja a varsói felkelést. Lemond Ryti finn köztársasági elnök. Utóda Mannerheim marsall.
1944.08.02. - A Szovjetunió elismeri a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottságot. Törökország megszakítja a diplomáciai viszonyt Németországgal.
1944.08.04. - Az 1. Ukrán Front hídfőt foglal a Visztulán Baranownál.
1944.08.05. - Az 1. Ukrán Front balszárnyából megalakítják a 4. Ukrán Frontot, az Északkeleti-Kárpátokon keresztül a Magyarországra és Szlovákiába való betörés végrehajtására.
1944.08.06. - Az amerikai csapatok beveszik Bresztet.
1944.08.07. - Megszűnik a gazdasági csúcsminisztérium, Imrédy Béla kiválik a kormányból. A német csapatok ellentámadást indítanak a Normandiából kitört amerikai erők elvágására az inváziós főerőktől.
1944.08.10. - Amerikai csapatok vonulnak be Nantes-ba. Az amerikai csapatok befejezik a Guam-sziget elfoglalását.
1944.08.11. - Nagy-Britannia az Európai Konzultatív Tanácsban kezdeményezi a Magyarországnak szóló fegyverszüneti feltételek kidolgozását, az alábbi főbb pontokkal: a magyar fegyveres erők és közigazgatás visszavonása az 1937.12.31-i határok mögé, a kapcsolatok megszakítása Németországgal és szövetségeseivel, a magyar területen tartózkodó német erők leszerelése és internálása, a magyar haderő leszerelése és hadianyagainak átadása a szövetségeseknek, a hadifoglyok, az internáltak, a politikai és faji alapon elítéltek szabadon bocsátása, a szövetségesek szabad mozgásának biztosítása és ellátása, Szövetséges Ellenőrző Bizottság fogadása. Felkelés robban ki Firenzében. Brit-amerikai csapatok 22-én bevonulnak a városba.
1944.08.15. - Az USA csatlakozik az 08.11-i brit javaslathoz, azzal, hogy a magyar fegyverszüneti ajánlatot attól a politikai csoporttól kívánatos elfogadni, amely háborúba léptette az országot, s hogy a brit-amerikai álláspontot egyeztetni kell a Szovjetunióval is. Amerikai-francia csapatok szállnak partra Dél-Franciaországban.
1944.08.17. - Megalakul a Póthadsereg Parancsnokság, parancsnoka Beregfy Károly vezérezredes. Német felkérés nyomán a magyar kormány határozatot hoz, hogy a jugoszláv partizánok ellen Horvátország területén magyar csapatok is bevethetők. Mannerheim finn elnök felmondja a Németország felé fennálló finn kötelezettségeket. Brit csapatok foglalják el Falaise-t, a német ellentámadás Normandia irányába elakad.
1944.08.18. - Horthy kormányzó elismeri a Nemzetközi Vöröskereszt illetékességét a Magyarországon lévő 1939-es lengyel menekültekre. Az 1. Ukrán Front elfoglalja Sandomierzet.
1944.08.19. - Chamboisnál az amerikai és a kanadai csapatok találkoznak, ezzel bekerítik az ellentámadó német erőket és megnyitják az utat a Szajna-medence felé (Falaise-i zsák). Kitör a párizsi felkelés. A felkelők katonai vezetője Henry Raoul-Tanguy ezredes.
1944.08.20. - A 2. és a 3. Ukrán Front megindítja a jasi-kisinyovi hadműveletet.
1944.08.21. - Összeül a 09.28-ig brit, amerikai, szovjet, 09.29-től brit, amerikai, kínai összetételben ülésező Dumbarton Oaks-i konferencia.
1944.08.22. - Amerikai csapatok foglalják el Toulont.
1944.08.23. - Bukarestben a királypárti katonai csoport I. Mihály király irányításával megdönti Ion Antonescu marsall, miniszterelnök, conducator (államvezető) hatalmát. Románia átáll a szövetségesek oldalára. Constantin Sanatescu vezérezredes alakít kormányt. A katonai-fasiszta (sic!) diktatúra felszámolását bejelentő királyi deklaráció egyben felszólítja a román hadsereget Észak-Erdély elfoglalására. A Román Nagyvezérkar újonnan kinevezett főnöke, Gheorghe Mihail hadosztálytábornok parancsot ad a román hadseregnek a német hadsereg kiverésére Románia terülétéről, és elrendeli az 1940.08.30-i második bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt területek elfoglalását. Kolozsvárott megalakul az Erdélyi Magyar Tanács. Vezetői gróf Teleki Béla és báró Bánffy Dániel.
1944.08.24. - A magyar Koronatanács elrendeli a határvédelmi erők megerősítését, és teljes határzárat rendel el a magyar-román határon. A Honvéd Vezérkar mozgósítja a Fővezérséget, a pótalakulatokat, a IX. (kolozsvári) hadtestet és a Székely Határvédelmi Erőket. A belügyminiszter betilt minden politikai pártot és pártpolitikai tevékenységet. Edmund Veesenmayer, a Nagynémet Birodalom magyarországi tejhatalmú követe kétszer is fogadja Szálasi Ferencet, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom vezetőjét. A román hadvezetés távozásra szólítja fel a német katonai szerveket a romániai helységekből. Hajnali 04 órakor a román hadsereg Bukarestben és több helyen megtámadja a német csapatokat. A német légierő 10 órától bombázza Bukarestet. Kirobban az ellenségeskedés a német és a román haderő között. Bécsben Horia Sima vezetésével németbarát román ellenkormány alakul. Leclerc tábornok 2. francia páncéloshadosztálya áttör Párizs irányába.
1944.08.25. - Horthy kormányzó lemondatja Sztójay Döme miniszterelnököt, és Lakatos Géza vezérezredest kéri fel kormányalakításra. A minisztertanács foglalkozik egy dél- erdélyi támadás gondolatával, majd elnapolja ülését. Előzőleg a hajnalban Németországból hazaérkezett Vörös János vezérezredes, vezérkarfőnök elnökletével tartott vezérkari értekezlet állást foglal a védelmi rendszer kiterjesztésének szükségességéről a Déli-Kárpátokra. Heinrich Himmler SS birodalmi vezető elrendeli Otto Winkelmann SS- Obergruppenführernek, a magyarországi SS és rendőri erők parancsnokának, hogy a rendelkezésre álló erőkkel szállja meg a Déli-Kárpátok hágóit, egyben utal arra, hogy a magyar-román háborút elkerülendő magyar csapatok nem indíthatnak katonai akciót Románia ellen. E naptól a román haderő betöréseket hajt végre a Székelyföldre és a Dél-Alföldre. Románia hadat üzen Németországnak. Párizs városparancsnoka, Dietrich von Choltitz tábornok harc nélkül átadja a várost. Stockholmban szovjet-finn fegyverszüneti tárgyalások kezdődnek. Himmler megtiltja a további deportálásokat.
1944.08.26. - Az előző nap elnapolt ülését folytató magyar minisztertanács arra a német kérdésre, hogy Magyarország bekapcsolódik-e egy Dél-Erdély felé indítandó német támadásba, igennel válaszol, annak kikötésével, hogy az együtt történik német csapatokkal, nem jár együtt a magyar haderő szétforgácsolásával, s az csak a résztvevő magyar csapatok (német) felfegyverzése és felvonulásának befejezése után indul meg. A 2. Ukrán Front jobbszárnya az Úz és a Csobányos völgyében, valamint az Ojtozi- szorosban átlépi Magyarország határát, és felveszi a harcérintkezést a székely határőrséggel. Bukarestben befejeződnek a harcok. Bulgária egyidejű semlegességi nyilatkozatot juttat el Moszkvába és Berlinbe.
1944.08.27. - A szovjet csapatok elfoglalják Sósmezőt, az első magyar községet (az Ojtozi-szorosban). Ugyancsak elfoglalják Úzvölgy-fűrésztelepet, időben még Sósmező előtt. A szovjet csapatok elfoglalják Foksányt és Galacot.
1944.08.28. - Horthy kormányzó táviratilag megbízza báró Bakach-Bessenyey György volt berni magyar követet, hogy a magyar fegyverszüneti szándék fogadtatásának kitapogatására lépjen kapcsolatba az angolszász szövetségesekkel. Horthy kormányzó fogadja Szálasi Ferenc pártvezetőt. A kolozsvári IX. hadtestparancsnokságból feláll a 2. magyar hadsereg-parancsnokság.
1944.08.29. - Lakatos Géza szolgálaton kívüli vezérezredes vezetésével új kormány lép hivatalba. Kirobban a Szlovák Nemzeti Felkelés. Josef Tiso elnök hívására a német hadsereg megszállja Szlovákiát
1944.08.30. - Kétnapos tárgyalásokra Budapestre érkezik Heinz Guderian vezérezredes, a német szárazföldi csapatok főparancsnokságának (OKH) megbízott vezérkari főnöke. Szálasi Ferenc nyilas-hungarista pártvezetőt fogadja Edmund Veesenmayer német követ. Sanatescu román miniszterelnök ultimátumot intéz Magyarországhoz, amelyben a második bécsi döntéssel visszacsatolt területek kiürítésére szólít fel. Román bombatámadás éri Nagyváradot, Szászrégent, Debrecent, Kecskemétet és Ceglédet. Szovjet csapatok foglalják el Ploiestit. A Szovjetunió jegyzékben követeli Bulgáriától, hogy tiltsa meg német csapatok átvonulását és tartózkodását területén, egyben elutasítja a 26-i bolgár semlegességi nyilatkozatot.
1944.08.31. - A 2. Ukrán Front balszárnya bevonul Bukarestbe. Amerikai-francia csapatok foglalják el Marseille-t.
1944.09.01. - A Legfelső Honvédelmi Tanács elrendeli az aktív határvédelmet Észak- Erdélyben. Az amerikai Külügyminisztérium leszögezi, hogy a fegyverszünet megkötését követően a magyar politikai vezetés nem maradhat hatalmon, a Habsburg-ház nem térhet vissza a hatalomba Magyarországon, s hogy az országban reformokat kell kezdeményezni. A 3. Ukrán Front Gyurgyevónál, másnap Dobrudzsában eléri a dunai bolgár határt. Eisenhower amerikai tábornok átveszi a nyugati hadszíntér főparancsnokságát Montgomery brit tábornagytól.
1944.09.02. - Az amerikai Külügyminisztérium nyilatkozatot ad ki, hogy Magyarországnak megadási és fegyverszüneti kérelmével mindhárom fő szövetségeshez egyaránt kell fordulnia. A francia (másnap az amerikai) csapatok elérik Lyont. Finnország elfogadja az előzetes fegyverszüneti feltételeket, és megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Németországgal.
1944.09.03. - A brit csapatok bevonulnak Brüsszelbe. Felkelés robban ki Antwerpenben.
1944.09.04. - A minisztertanács döntést hoz támadás indításáról másnap hajnalban Dél- Erdélyben. Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke memorandumában leszögezi, hogy Németország elvesztette a háborút, bármikor összeomolhat, így Magyarország megmentése érdekében a Honvédségnek hamarabb kell birtokba vennie a Déli- Kárpátok hágóit, mint a szovjet csapatoknak. Brit csapatok foglalják el Antwerpent. Megszűnnek a hadműveletek a finn-szovjet fronton. Muraviev bolgár miniszterelnök megszakítja a diplomáciai viszonyt Németországgal.
1944.09.05. - A kormány bevezeti a Honvédségben a rögtönítélő bíráskodást. A Minisztertanács határozatot hoz Nemzetőrség felállításáról. A 2. magyar hadsereg Kolozsvár térségéből támadást indít. Még aznap elfoglalja Tordát. A 2. Ukrán Front centruma Dél-Erdély irányába fordul a Havasalföldről. A 3. Ukrán Front eléri a román-szerb határt. A Szovjetunió hadat üzen Bulgáriának.
1944.09.06. - A 2. magyar hadsereg eléri a Kis-Küküllőt. Amerikai csapatok foglalják el Liege-t. Bulgáriában felkelés robban ki (10-ére győz).
1944.09.07. - A magyar kormány felfüggeszti a választott önkormányzatok működését. A Koronatanács ultimátumot intéz az OKW-hez, hogy küldjön 24 órán belül öt páncélos hadosztályt az erdélyi hadműveletekhez, ellenkező esetben Magyarország kénytelen lesz fegyverszünetet kérni.
1944.09.07. - A Koronatanács megállapítja egy esetleges fegyverszünet magyar részről támasztandó feltételeit: a szövetséges csapatok csak hadászati fontosságú pontokat szálljanak meg, a megszállásban román és csehszlovák csapatok ne vegyenek részt, a magyar biztonsági szervek (Rendőrség, Csendőrség) vegyenek részt a rendfenntartásban, a német csapatok akadálytalanul hagyhassák el az országot. Románia hadat üzen Magyarországnak. A 2. Ukrán Front főerői átlépik a Déli-Kárpátokat.
1944.09.08. - Megérkezik a német válasz az előző napi ultimátumra: négy hadosztállyal (ebből egy páncélos) tudnak azonnali segítséget nyújtani, a német csapatok úgy védik Magyarországot, mint saját területüket, de letörnek minden, belső felfordulásra utaló kísérletet. A magyar minisztertanács a háború folytatása mellett dönt. A 2. hadsereg támadását parancsnoka, Veress Lajos vezérezredes a Maros-vonalon leállítja a Déli-Kárpátokon átkelt szovjet csapatok közeledése miatt. A 3. Ukrán Front átlépi a román-bolgár határt. A 4. Ukrán Front támadó hadműveletbe kezd az Északkeleti-Kárpátokban. Az 1. Ukrán Front megindítja duklai támadó hadműveletét. Megkezdődnek a német V-2 rakétatámadások London ellen.
1944.09.09. - Bulgáriában a Hazafias Front alakít kormányt. Miniszterelnök: Kimon Georgiev.
1944.09.10. - A titkos tanácsosok ülése Vörös János vezérezredes, vezérkarfőnök tájékoztatóját követően úgy dönt, hogy másnapra hívják össze a minisztertanácsot, s ott kormányzói akaratként jelentsék be fegyverszünet kérését. Jelen van többek között Lakatos Géza miniszterelnök, Csatay Lajos honvédelmi és Hennyey Gusztáv külügyminiszter, illetve gróf Bethlen István és gróf Károlyi Gyula volt miniszterelnökök. Megkezdődik Székelyföld kiürítése. Bulgária hadat üzen Németországnak. Dijonnál egyesül a délről támadó 6. és az északról támadó 12. szövetséges hadseregcsoport, ezzel kialakul az összefüggő nyugati arcvonal. Amerikai csapatok foglalják el Luxembourg várost.
1944.09.11. - A minisztertanácsban Horthy Miklós kormányzó bejelenti: fegyverszünetet kér. A kormány lemond, mire a kormányzó visszavonja elhatározását. A minisztertanács (aznapi második) ülésén Lakatos Géza miniszterelnök bejelenti, hogy a kormányzó elállt a fegyverszünet kérésének szándékától. Felkérik Vörös János vezérezredes vezérkarfőnököt, hogy utazzon a német főhadiszállásra, s ott érje el a megígért katonai segítség megadását. Churchill brit miniszterelnök és Roosevelt amerikai elnök részvételével megkezdődik a (19-ig tartó) második quebeci értekezlet. Az amerikai csapatok elérik a német határt Triernél.
1944.09.12. - Vörös Jánost főhadiszállásán fogadja Hitler. Vörös kéri a már Magyarországra érkezett német páncéloscsapatok átirányítását Budapest térségéből a frontra, nagy mennyiségű fegyver és lőszer átadását a Honvédség részére, illetve a magyar katonai vezetés biztosítását a magyarországi hadműveletekben. Hitler megígéri a kérések teljesítését, a vezetés kivételével. Hozzájárul a Budapest térségében állomásozó 23. páncéloshadosztály frontra küldéséhez, s nagyerejű offenzívát helyez kilátásba a magyar térségben 1945 elejére. Nagy-Britannia, az USA és a Szovjetunió egyezményt ír alá Németország és (külön) Berlin három megszállási övezetre osztásáról, az 1937.12.31-i német határokon belül. Moszkvában aláírják a szövetséges hatalmak és Románia fegyverszüneti szerződését. Bécsben Alexandar Cankov németbarát emigráns "bolgár nemzeti kormányt" alakít.
1944.09.13. - A IV. magyar hadtest (19-től 3. hadsereg) Arad térségében támadást indít. Még aznap elfoglalja Aradot.
1944.09.13. - Szálasi Ferenc pártvezető kinevezi Kovarcz Emilt a hungarista erők főparancsnokává, és megbízza a hatalomátvétel előkészítésével. Kovarcz Emilt, aki a 22. SS lovashadosztály pasaréti elhelyezési körletében rendezi be főhadiszállását, ebben segíti Rajniss Ferenc, a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetsége vezetője és Mosonyi Gábor, a hungarista erők fegyverzetellátási felelőse. Tevékenységük még kiterjed a (hungarista) Rend és Védelem fegyveres pártszolgálatra és az Antibolsevista Fiatalok Táborára. Kovarcz Emil kapcsolatba lép Otto Winkelmann SS-Obergruppenführerrel, a magyarországi SS és rendőri erők parancsnokával.
1944.09.14. - A szovjet csapatok kombinált szárazföldi-tengeri offenzívát kezdenek a Baltikumban. Az 1. Belorusz Front bevonul a Varsó melletti Pragába, de a Visztulát elérve leállítja támadását.
1944.09.15. - A 3. Ukrán Front csapatai bevonulnak Szófiába. Amerikai csapatok, átkelve a Marne folyón, elfoglalják Nancy-t.
1944.09.16. - Báró Bánffy Dániel, az Erdélyi Párt egyik vezetője az erdélyi magyarság nevében emlékiratban kéri a kormányzótól az azonnali fegyverszünetet. Szálasi Ferenc tárgyal a katonai helyzetről Hans von Greiffenberg gyalogsági tábornok német katonai attaséval, a Wermacht magyarországi meghatalmazott tábornokával. Az 1. lengyel hadsereg átkel a Visztulán (23-ára a németek felszámolják a hídfőt).
1944.09.17. - Hollandiában brit-amerikai-lengyel csapatok megindítják a II. világháború legnagyobb ejtőrnyős hadműveletével kombinált offenzívájukat (Market Garden). A bolgár csapatok bekapcsolódnak a 3. Ukrán Front hadműveleteibe.
1944.09.18. - Horthy kormányzó (utólag szovjet részről letagadott) üzenetet kap a Szovjetunió tárgyalási készségéről a fegyverszünetről (Makarov-levél).
1944.09.19. - A IV. hadtest törzséből megalakul a 3. magyar hadsereg-parancsnokság, alárendeltségében a VII. hadtesttel és a IV. hadtestparancsnokság feladatát átvevő VIII. hadtesttel. Aláírják a szövetséges hatalmak és Finnország fegyverszüneti szerződését.
1944.09.20. - A Magyar Front memorandumot intéz a kormányzóhoz a fegyverszünetről. Finnország megszakítja a diplomáciai viszonyt Magyarországgal. Az 1. Ukrán Front a Duklai-hágóban Szlovákia területére lép. Tallinban deklarálják Észtország függetlenségét (újjáalakulását).
1944.09.21. - A Lakatos-kormány bemutatkozik az országgyűlésben. A 3. magyar hadsereg kiüríti Aradot. A német szárazföldi csapatok főparancsnoksága Magyarország területén megerődített vonalak kiépítését rendeli el. Tito Moszkvába utazik. 29-én egyezményt ír alá a szovjet csapatok jugoszláviai harctevékenységéről.
1944.09.22. - A kormányzó megbízásából Náday István vezérezredes a nyugati szövetségesek itáliai főhadiszállására repül, hogy tájékozódjon a fegyverszünet feltételeiről. Ott azonban csak mint önként hadifogságot választó tábornokot fogadják. Szálasi az általános helyzetről és személyi kérdésekről tárgyal Otto Winkelmannal. Az OKH engedélyezi az 1. magyar hadsereg visszavonulását az Északkeleti-Kárpátokban kiépített Árpád-vonalba. Szovjet csapatok foglalják el Tallint.
1944.09.24. - A kormányzónál tartott bizalmas értekezleten döntés születik fegyverszüneti delegáció kiküldéséről Moszkvába. Jelen van ifj. Horthy Miklós, Ambrózy Gyula, a kabinetiroda főnöke, Vattay Antal altábornagy, a Kormányzó Katonai Irodájának főnöke, báró Bánffy Dániel (Erdélyi Párt) és gróf Zichy Ladomér kettős birtokos (akinek a magyar-szlovák határt átszelő birtokán át távozik majd a delegáció).
1944.09.25. - A Honvédelmi Minisztérium Nemzetőrség felállítását rendeli el (lásd 12.3.). Veszprémben megalakul a 101. vadászrepülő-ezred. Magyarország egész területét német hadműveleti területté nyilvánítják, az OKH (szárazföldi csapatok főparancsnoksága) rendelkezése alatt. Az 1. magyar hadsereg a galíciai Hunyadi-állásból, illetve a magyar határon kiépített Szent László-állásból megkezdi a visszavonulást az Árpád-vonalba (Wintersport). Hitler elrendeli a Volkssturm (Népi Rohamosztag) felfegyverzését.
1944.09.26. - Hitler vezetésével (10.2-ig tartó) megbeszélés-sorozat kezdődik a magyarországi helyzetről. Megegyezés születik, hogy csak magyar kiugrási kísérlet esetén hajtanak végre fegyveres akciót, s hogy ez esetben Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom vezére legyen a legfőbb magyar vezető. Veesenmayer teljhatalmú német követet, akinek javaslatát elfogadva történik a döntés, felelőssé teszik Szálasi biztonságáért. Veesenmayer közli Szálasival Hitler döntését, tárgyal vele a hatalom átvételéről és kormánya összetételéről. Megkezdik a budapesti hatalomátvétel katonai előkészítését. Bulgária megszakítja a diplomáciai viszonyt Magyarországgal. Arnheimnél elakad a Market Garden hadművelet.
1944.09.28. - Elindul Moszkvába a Faragho Gábor vezérezredes, a Csendőrség főfelügyelője vezette fegyverszüneti delegáció. Tagja gróf Teleki Géza és Szent-Iványi Domokos miniszterelnökségi tanácsos. A küldöttség 10.1-én érkezik Moszkvába. A 3. Ukrán Front, a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg és a 2. bolgár hadsereg megindítja a belgrádi hadműveletet.
1944.10.01. - Moszkvában megkezdődnek a (11-ig tartó) fegyverszüneti
tárgyalások a magyar delegációval. A tárgyalásokat a szövetségesek
részéről Kuznyecov vezérezredes, a Vörös Hadsereg helyettes vezérkari
főnöke vezeti. Dél-Magyarországon megalakul a 31. SS önkéntes
gránátoshadosztály. A finn hadsereg harcot kezd az országot északon el
nem hagyó német csapatok ellen. Kanadai csapatok kelnek át a belgiumi
Lipót-csatornán.
1944.10.02. - A (nyilas hatalomátvételt elősegítő) Panzerfaust-akció pontosítására Budapestre érkezik Walther Wenck páncélos tábornok, az OKH vezérkari főnökének helyettese. 10.3-4-én vezetésével megtárgyalják a nyilas hatalomátvétel technikai kérdéseit. Edmund Veesenmayer budapesti német követ közli Szálasi Ferenccel, hogy a kormányzó és a miniszterelnök szerepét a jogfolytonosság biztosításával kell átvennie. A honvéd lovasalakulatok nevét (kitüntető jelleggel) huszárra módosítják. A német csapatok befejezik a varsói felkelés leverését. Brit csapatok szállnak partra a Peloponnészosz-félszigeten.
1944.10.03. - Az OKH visszavonulást rendel el a Görögországot és Macedóniát megszállva tartó E Hadseregcsoportnak.
1944.10.04. - A szovjet csapatok Kelet-Poroszországban átlépik a Harmadik Birodalom határát.
1944.10.05. - Szálasi utasítja Gera Józsefet, a nyilas pártépítés vezetőjét, hogy a Rend és Védelem nevű pártmilíciát szervezze át fegyveres pártszolgálattá. A német Észak Hadseregcsoportot Kurlandban bekerítik. Craiovában bolgár-jugoszláv egyezményt írnak alá a bolgár csapatok jugoszláviai harctevékenységéről.
1944.10.06. - A 2. Ukrán Front általános támadást indít a Délkelet-Alföldön. Az 1. Ukrán Front elfoglalja a Duklai-hágót.
1944.10.08. - A 2. magyar hadsereg megkezdi a visszavonulást Észak-Erdélyből. A németek elrabolják Bakay Szilárd altábornagyot, a budapesti I. hadtest parancsnokát, a tervezett kiugrás katonai biztosításának egyik fővárosi kulcsemberét.
1944.10.09. - Moszkvában Molotov szovjet külügyminiszter a magyar küldöttség elé terjeszti a fegyverszünet előzetes feltételeit. Megalakul a Törvényhozók Nemzeti Szövetsége. Tagjai: Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom, Magyar Nemzeti Szocialista Párt, Nemzeti Szocialista Front, Magyar Élet Pártja, Magyar Megújulás Pártja, Erdélyi Párt. Elnöke: Jaross Andor (lásd 10.30.).
1944.10.09-18. - Szovjet-brit kormányfői és külügyminiszteri találkozó Moszkvában.
1944.10.09-20. - A debreceni páncéloscsatában a magyar-német csapatok kiharcolják a 2. magyar és a 8. német hadsereg kitörését Észak-Erdélyből.
1944.10.10. - A Koronatanács elfogadja az előzetes fegyverszüneti feltételeket, ezt táviratilag tudatja a Moszkvában tárgyaló magyar fegyverszüneti delegációval, és kéri a Budapest felé nyomuló szovjet csapatok leállítását. Budapesten kommunista-szociáldemokrata egységfrontról írnak alá megállapodást.
1944.10.11. - Faragho Gábor (egyedül) Moszkvában aláírja a Magyar Királyság és a szövetséges hatalmak között kötendő fegyverszünet előzetes feltételeit. A kormányzó Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke jelenlétében a kiugrásról tárgyal Szakasits Árpáddal, az MSZDP, valamint Tildy Zoltánnal, a FKgP illegalitásban lévő elnökével mint a Magyar Front vezetőivel. Horthy Vattay Antal altábornagy, a Kormányzó Katonai Irodájának főnöke jelenlétében a kiugrás előkészítéséről tárgyal Miklós Béla vezérezredessel, az 1. magyar hadsereg parancsnokával. Vattay külön fogadja Veress Lajos vezérezredes, a 2. magyar hadsereg parancsnokának személyes küldöttét, Geréb László alezredest. A szovjet csapatok elfoglalják Szegedet.
1944.10.12. - Szovjet csapatok foglalják el Nagyváradot. A szovjet hadvezetés leállítja a támadást a Duna-Tisza közén ott, ahol magyar csapatokkal állnak szemben.
1944.10.13. - Deszken (Szeged mellett) Malinovszkij marsall, a 2. Ukrán Front parancsnoka fogadja (szovjet kérésre) a Honvéd Vezérkar képviseletében a kiugrással kapcsolatos katonai együttműködés megbeszélésére hozzá küldött Utassy Loránd ezredest. Molotov szovjet külügyminiszter Moszkvában bemutatja a 11-én aláírt előzetes magyar fegyverszüneti feltételeket Churchill brit miniszterelnöknek és Eden külügyminiszternek, akik elfogadják az okmányt. A szovjet csapatok elfoglalják Rigát. Athént kiürítik a német csapatok.
1944.10.14. - Faragho Gábor vezérezredes, a Moszkvában lévő magyar fegyverszüneti delegáció vezetője táviratban figyelmezteti a kormányzót, hogy a 11-én aláírt előzetes fegyverszüneti feltételek végrehajtását a szövetségesek követelésére 48 órán belül meg kell kezdeni. Az USA kormánya táviratban elfogadja a 11-én a magyar delegációval aláírt előzetes fegyverszüneti feltételeket. A minisztertanács a fegyverszüneti feltételekről és a kormányzó fegyverszünet-kérési jogáról vitatkozik. Kormányzói utasításra szabadon bocsátják a politikai foglyokat. Szovjet-jugoszláv csapatok megkezdik Belgrád ostromát.
1944.10.15. - 08:30-kor Otto Skorzeny SS-Obersturmbannführer kommandója (502. SS ejtőernyős vadászzászlóalj) elrabolja ifj. Horthy Miklóst. 10:30-kor utoljára ül össze Horthy Miklós elnökletével a Koronatanács. A kormányzó bejelenti, hogy fegyverszünetet kér (!), Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke hadműveleti tájékoztatót tart, a kormány lemond, de a kormányzó kérésére változatlan összetételben azonnal újjáalakul. 12:00-kor Horthy fogadja Edmund Veesenmayer teljhatalmú birodalmi követet, s tájékoztatja a kiugrás szándékáról. Veesenmayer kérésére a kormányzó fogadja Rudolf Rahn salói német nagykövetet, Hitler különmegbízottját. A déli órákban Aggteleky Béla altábornagyot, a budapesti I. hadtest kormányzóhű parancsnokát helyettese, Hindy Iván vezérőrnagy letartóztatja. 13:10-kor, majd 14:00-kor a rádióban elhangzik Horthy fegyverszüneti proklamációja. 14:50-kor a csapatoknak rádión Vörös János vezérezredes, vezérkarfőnök nevével szignált parancsot adnak le, hogy a proklamáció nem értelmezhető a Honvédség fegyverletételeként, a harcot folytatni kell. 15:00 óra után németek szállják meg a fővárosi Duna-hidak hídfőit. 16:00 óra után németek és nyilas pártszolgálatosok foglalják el a Rádiót. 16:15-kor beolvassák a Beregfy Károly vezérezredest Budapestre rendelő felhívást. 17:20-kor a rádióban beolvassák a Vörös János vezérkarfőnök nevével szignált hadparancsot a fegyveres küzdelem folytatásáról. 21:40-kor a rádióban elhangzik Szálasi Ferenc kiáltványa a hatalom átvételről és a harc folytatásáról Németország oldalán.
1944.10.16. - Hajnalban a németek őrízetbe veszik Horthy Miklós kormányzót, Lakatos Géza miniszterelnököt és környezetüket. Reggel 6 órától az 503. német páncélososztály, a 22. SS lovashadosztály részei és az 502. SS ejtőernyős vadászzászlóalj ostrom alá veszi a Budai Várat. A Testőrség rövid védekezés után, Lakatos Géza miniszterelnök utasítására beszünteti a tüzet. Délelőtt Horthy Mikós kormányzó elutasítja a nála jelentkező Szálasi Ferencet, késő délután német nyomásra aláírja lemondását és Szálasi kormányalakítási megbízatását. Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom pártvezetője elnökletével megalakul a Nemzeti Összefogás Kormánya. Honvédelmi miniszter Beregfy Károly vezérezredes, aki magának tartja fenn a Honvéd Vezérkar főnökének teendőit is, belügyminiszter Vajna Gábor, külügyminiszter báró Kemény Gábor. Szálasi Ferenc elnökletével megalakul a Kormányzótanács. Tagja Beregfy Károly, Rajniss Ferenc és dr. Csia Sándor. Vajna Gábor elrendeli a Nemzeti Számonkérés Szervezete felállítását. Parancsnoka Orendy Norbert csendőr ezredes. Az 1. magyar hadsereg parancsnoka, Miklós Béla vezérezredes és vezérkari főnöke, Kéri Kálmán vezérkari ezredes átmegy a fronton. A 2. magyar hadsereg parancsnokát, a Horthy kormányzó akadályoztatása esetére homo regiussá kinevezett Veress Lajos vezérezredest a németek letartóztatják.
1944.10.17. - Horthyt és családját a németek elszállítják Budapestről. Megkezdődik a fegyveres erők és testületek, valamint az államigazgatási testületek tagjainak spontán felesketése Szálasira. Az 1. magyar hadsereg megkezdi a visszavonulást az Északkeleti-Kárpátokból. Az 1. hadsereg volt parancsnoka, Miklós Béla vezérezredes Alsóvereckéről átállási felhívást bocsát ki, amit korábban hadifogságba esett hivatásos magyar katonák visznek át a fronton. Az 1. magyar hadsereg parancsnokságát László Dezső altábornagy, a 2. hadseregét Major Jenő altábornagy veszi át. A 3. hadsereg parancsnoka, Heszlényi József altábornagy a helyén marad. Tito elrendeli Jugoszláviában a "nép- és osztályellenességgel való leszámolást", ami mintegy 20-40 ezer délvidéki magyar felkoncolásához vezet.
1944.10.18. - A Szálasi-kormány elrendeli a totális mozgósítást. A szovjet vezetés kormányalakításra tesz javaslatot a még Horthy által kiküldött fegyverszüneti delegációnak, Horthy államfői mivolta jogfolytonosságának elismerésével. A fegyverszüneti delegáció átalakul egy emigráns magyar kormány szerepét betölteni kívánó Moszkvai Magyar Bizottsággá. Eisenhower és Montgomery tábornokok tanácskozásán eldöntik, hogy a döntő offenzívát csak 1945-ben indítják meg nyugatról.
1944.10.19. - A belügyminiszter engedélyezi a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom működését, a többi pártra és politikai szervezetre vonatkozó tilalmat fenntartja. A Magyar Állam Vasutakat katonai vezetés alá helyezik. A szovjet csapatok behatolnak Debrecenbe (elfoglalását 20-án hajnalra fejezik be).
1944.10.20. - Szálasi miniszterelnök új honvédesküt vezettet be, amelyben a katonáknak reá, Magyarországra és a hungarizmusra (ilyen sorrendben) kell felesküdniük. Beregfy honvédelmi miniszter felhívást bocsát ki a felállítandó magyar SS-alakulatokba történő jelentkezésre. Budapesten magyar-német tárgyalások kezdődnek a katonai együttműködés további kérdéseiről (lásd 10.23.). A szovjet kormány újabb javaslatot tesz a Moszkvai Magyar Bizottságnak emigráns magyar kormány alakítására. Megkezdődik a budapesti zsidóság (gyalogos) kihajtása Nyugat-Magyarországra és Ausztriába, munkaszolgálatra. Belgrád elfoglalásával befejeződik a 3. Ukrán Front, a bolgár és a jugoszláv csapatok belgrádi hadművelete. Amerikai csapatok szállnak partra a Fülöp-szigetekhez tartozó Leytei-öbölben. Albániában Ideiglenes Demokratikus Kormány alakul.
1944.10.21. - Amerikai csapatok foglalják el Aachent.
1944.10.22. - A szovjet csapatok Norvégia területére lépnek.
1944.10.23. - Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagy honvédelmi miniszterhelyettes és Otto Winkelmann SS-Obergruppenführer, a magyarországi SS és rendőri erők parancsnoka megállapodást kötnek a katonai együttműködésről, amelynek értelmében német területen, német szervezeti elvek alapján, német fegyverzettel, magyar személyi állománnyal fel kell állítani négy SS gránátoshadosztályt és négy hungarista honvédhadosztályt, előbbit a Waffen-SS és a Honvédség (kettős), utóbbiakat a Honvédség hadrendi elemeként, folytatni kell az okt. 12-én felállított Szent László hadosztály szervezését, ki kell telepíteni német területre a magyar katonaiskolákat, a 16-20 éves fiúkat és leventéket, illetve a magyar anyagi és kulturális értékeket, a Birodalomba települő magyar alakulatok felett a magyar Póthadsereg Parancsnokság veszi át a vezetést, Magyarország 190 ezer 35 év feletti segédszolgálatost biztosít a német haderő számára, valamint szükség esetén teljes 16-70 év közötti férfilakosságát a német hadvezetés rendelkezésére bocsátja. A három nagyhatalom elismeri Franciaország de Gaulle tábornok vezette Ideiglenes Kormányát.
1944.10.23-26. - A Fülöp-szigeteknél, a Leytei-öbölben lezajlik az amerikai és a japán flotta közt a II. világháború legnagyobb tengeri ütközete. Az amerikai flotta döntő győzelmet arat.
1944.10.24. - Magyarországon megszüntetik a német szállítások vámkezelését.
1944.10.25. - A Szovjetunió helyreálítja a diplomáciai kapcsolatot a királyi Olaszországgal.
1944.10.26. - Megalakul a Nemzeti Számonkérés Szervezete. A VIII. hadtestparancsnokságot kijelölik az 10.23-i egyezményben szereplő 8 új hadosztály felállítására. A szovjet csapatok elfoglalják Munkácsot.
1944.10.27. - Budapesten, a nyilas hatalomátvétel óta először ül össze az Országtanács. Elnöke a Felsőház elnöke, tagja a Képviselőház elnöke, a Kúria (másod-) elnöke, a Közigazgatási Bíróság (másod-) elnöke és az esztergomi érsek. Az ülésen, amelyen jelen van Szálasi, a miniszterelnöki ellenjegyzés hiánya ellenére hitelesnek ismerik el Horthy Miklós kormányzó lemondó levelét, így az 1937:XIX. törvénycikk alapján az állami főhatalmat az Országtanácsra szálltnak nyilvánítják, s 11.03-ra ideiglenes nemzetvezető-választásra összehívják az Országgyűlést. Az Országtanács előtt Szálasi Ferenc leteszi a miniszterelnöki esküt. A szovjet csapatok elfoglalják Ungvárt. A szovjet csapatok befejezik észak-norvégiai hadműveleteiket. Besztercebánya bevételével a német csapatok befejezik a szlovákiai felkelés leverését.
1944.10.28. - Befejeződik az 1. Ukrán Front duklai támadó hadművelete. Aláírják a szövetséges hatalmak és Bulgária fegyverszüneti szerződését.
1944.10.29. - Szálasi miniszterelnök Magyarország teljes területét hadműveleti területté nyilvánítja. A 2. Ukrán Front a Duna-Tisza közén támadást indít Budapest menetből történő elfoglalására (11.2-án az Attila-vonal dél-pesti szektorában elakad).
1944.10.30. - A honvédelmi miniszter az ország teljes területét hadműveleti területté nyilvánítja. Ravasz László református püspök-elnök, a dunamelléki egyházkerüllet püspökeként levélben kéri Szálasitól Budapest nyílt várossá nyilvánítását. Megalakul a Felsőházi Tagok Nemzeti Szövetsége. Elnöke József főherceg (lásd 10.9.). Szabadkán megkezdődik a jugoszláv állam által kollaboránsnak minősített magyar etnikumú személyek kivégzése.
1944.10.31. - Szovjet csapatok foglalják el (másodszor, végleg) Nyíregyházát.
1944.11.01. - Farkas Ferenc vezérezredes, országos elhelyezési kormánybiztos elrendeli a kormányszervek kitelepítését a front által veszélyeztetett fővárosból. A német (gerilla) Werwolf-mozgalom keretében megalakul a Hungarista Légió (Kopjásmozgalom). Vezetője: Korponay Miklós vezérkari százados. Szovjet csapatok foglalják el Kecskemétet. Chichagóban 12.7-ig tartó nemzetközi értekezlet kezdődik a polgári légi közlekedés szabályozására,
1944.11.02. - A nyilas hatalomátvétel óta először ül össze a Képviselőház. Szálasi Ferenc leteszi az államfői esküt a Szent Koronára. Kormányának miniszterei leteszik a hivatali esküt az Országtanács előtt. Görögországban befejeződnek a hadműveletek.
1944.11.03. - A Felsőház és a Képviselőház együttes ülésén elfogadja Horthy Miklós kormányzó lemondását és Szálasi Ferenc nemzetvezetői jogkörrel történő felruházását. Kormányrendelet jelenik meg az állami, a katonai és a párt vezetőszerveinek kitelepítéséről Budapestről (Gyepűrendszer). A kormány rendeletet hoz a zsidók vagyonának átszállásáról az államra. Friessner vezérezredes, a német Dél Hadseregcsoport parancsnoka Budapest és a pesti hídfő katonai parancsnokává nevezi ki Hermann Breith páncélos tábornokot, a III. páncéloshadtest parancsnokát.
1944.11.04. - Az Országgyűlés elfogadja az Országtanács 10.27-i határozatát az államfői poszt betöltéséről, ezzel Szálasi Ferenc miniszterelnök, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom pártvezetője a Hungarista Munkaállam nemzetvezetőjévé válik. Szöllősi Jenő miniszterelnök-helyettes átveszi a Nemzeti Összefogás Kormányának vezetését Szálasi Ferenctől. Az Országos Elhelyezési Kormánybiztosság kijelöli a vezető állami, katonai és pártszervek települési helyeit a Budapestről történő evakuálás után (Gyepűszállások).
1944.11.04. - Beregfy Károly vezérezredes honvédelmi miniszter 18 évről 17-re szállítja le a hadkötelezettség alsó határát. A 2. Ukrán Front támadást indít a Tisza-vonalról, s elfoglalják Szolnokot és Ceglédet. Budapesten a robbantásra előkészített Margit híd két pesti íve véletlenül felrobban. Franklin Delano Rooseveltet (egyedülállóan) negyedszer is az Amerikai Egyesült Államok elnökévé választják.
1944.11.05. - Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar volt főnöke Moszkvából átállási felhívást bocsát ki a Honvédség számára.
1944.11.06. - Miklós Béla vezérezredes, az 1. magyar hadsereg volt parancsnoka csatlakozik a Moszkvai Magyar Bizottsághoz.
1944.11.07. - A 3. Ukrán Front hídfőt foglal a Duna jobb partján a Baranya-háromszögben.
1944.11.08. - Vörös János csatlakozik a Moszkvai Magyar Bizottsághoz.
1944.11.09. - Budapesten megalakul a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága. Elnöke Bajcsy-Zsilinszky Endre.
1944.11.10. - Zalaegerszeg térségében megkezdődik a 25. SS gránátoshadosztály (Hunyadi) felállítása. (12.23-tól a sziléziai Neuhammerben folytatódik.) Churchill Párizsban elismeri de Gaulle igényét Franciaország részvételére Németország megszállásában.
1944.11.11. - Kiss János nyugállományú altábornagy veszi át a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága Katonai Vezérkara vezetését.
1944.11.12. - Az angol légierő elsüllyeszti a német TIRPITZ csatahajót. Több felszíni támadás nem éri a konvojokat. Megkezdődik a budapesti zsidók gettóba költöztetése.
1944.11.13. - Mindszenty József veszprémi püspök átadja a dunántúli római katolikus püspökök 10.31-én keltezett memorandumát Szálasinak, amelyben kérik Budapest és a Dunántúl harc nélküli kiürítését. A Moszkvai Magyar Bizottság Molotov szovjet külügyminiszter részvételével megtartja a kormányalakítási tárgyalások első fordulóját. A 3. magyar hadsereg parancsnoksága átveszi a Duna-vonal védelmének irányítását.
1944.11.14. - Szakváry Emil iparügyi miniszter és Edmund Veesenmayer német követ egyezményt ír alá a háború folytatásához fontos magyar iparágak áttelepítéséről a Német Birodalomba. Miklós Béla vezérezredes volt parancsnok Moszkvából (ismételten) átállásra szólítja fel az 1. magyar hadsereg katonáit. Malinovszkij marsall, a 2. Ukrán Front parancsnoka a visszatérő román hatóságok túlkapásai miatt, Sztálin jóváhagyásával szovjet katonai közigazgatást vezet be Észak-Erdélyben, egyben intézkedik a magyarellenes atrocitásokat elkövető Maniu-gárdák feloszlatásáról. A három nagyhatalom egyezményt ír alá arról, hogy Németország kapitulációját követően az országban a legfőbb hatalom a háromtagú Ellenőrző Tanács kezébe megy át.
1944.11.15. - Beregfy Károly vezérezredes honvédelmi miniszter rendeletet ad ki minden magyar állampolgár katonai vagy munkaszolgálatos kötelezettségéről.
1944.11. 16. - A Moszkvai Magyar Bizottság Molotov szovjet külügyminiszter jelenlétében megkezdi a kormányalakítási tárgyalások második, kétnapos fordulóját. A tárgyalásokon a szovjet fél Miklós Béla vezérezredest nevezi meg a leendő kormány elnökeként.
1944.11.18. - A szovjet csapatok elfoglalják Gyöngyöst.
1944.11.20. - Beregfy Károly vezérezredes, honvédelmi miniszter másodszor ad ki felhívást, ezúttal konkrétan a Hunyadi SS gránátoshadosztályba történő jelentkezésre.,
1944.11.21. - A szovjet csapatok átkelnek a Csepel-szigetre.
1944.11.22. - Befejeződik a Képviselőház, a Felsőház, a kormány Sopronba, Kőszegre és környékére (Gyepű-II), Szálasi Ferenc nemzetvezető és törzse a Bakonyban lévő Farkasgyepü községbe (Gyepű-I) evakuálása a fővárosból. Letartóztatják a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága vezetőit. Az angol-amerikai hadászati légierő befejezi Közép- és Kelet-Magyarország rendszeres bombázását (nem ez az utolsó légitámadás). Amerikai csapatok elfoglalják Metzet.
1944.11.23. - Szálasi Ferenc nemzetvezető rendelete a Dolgozó Nemzet Hivatásrendje felállításáról. Hitler erőddé nyilvánítja a magyar fővárost (Festung Budapest). A 17. szovjet légi hadsereg átveszi a Dunántúl légterét mint szövetséges hadműveleti területet a 15. amerikai légi hadseregtől és a 205. brit bombázó csoporttól. Amerikai és francia csapatok beveszik Strassbourgot. A londoni emigráns csehszlovák kormány kéri a nagyhatalmaktól a magyar etnikumú lakosság kitelepítését Szlovákiából.
1944.11.24. - Befejeződik a Baltikumban folyó szovjet támadó hadművelet. A szovjet csapatok elfoglalják Hatvant. Megkezdődik a kormányszervek kitelepülése Budapestről.
1944.11.25. - Serédi Jusztinián hercegprímás levélben tiltakozik Szálasinál a zsidóüldözés miatt. Megalakul a Fegyveres Nemzetszolgálat. Parancsnoka Návay Imre.
1944.11.26. - A 3. Ukrán Front, kitörve a dunai hídfőkből (Baranya-háromszög) támadást indít a Dél-Dunántúlon. Még aznap elfoglalja Mohácsot. Munkácson Kárpátalja Népi Bizottságainak első kongresszusa határozatot hoz a közjogilag még Magyarországhoz tartozó, szovjet katonai megszállás alatt álló Kárpátalja Csehszlovákiától a Szovjetunióhoz történő átcsatlakozásáról.
1944.11.27. - A három nagyhatalom negyedikként felveszi Szabad Franciaországot az Európai Tanácskozó Bizottságba.
1944.11.29. - Beregfy Károly vezérezredes Budapest teljhatalmú katonai biztosává nevezi ki Hindy Iván altábornagyot, a budapesti I. hadtest parancsnokát. Budapesten lezárják a gettót. A szovjet csapatok elfoglalják Pécset. Albániában befejeződnek a hadműveletek.
1944.11.30. - A szovjet csapatok elfoglalják Egert.
1944.12.01. - Sopronban a kitelepülés utáni első ülését tartja a Képviselőház. Hitler felállítja a Budapest-erőd egységes parancsnokságát, és vezetőjévé kinevezi Otto Winkelmann SS-Obergruppenführert. Ravasz László, a Magyarországi Református Egyház püspök-elnöke levélben követeli Szálasitól a zsidóüldözés azonnali beszüntetését. Görögországban polgárháború robban ki.
1944.12.02. - Szálasi Ferenc miniszterelnök újabb rendeletet ad ki a társadalom Dolgozó Nemzet Hivatásrendjébe történő tömörítésére. Szegeden megalakul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Tagjai: Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, (a legitimista) Kettőskereszt Szövetség és a szakszervezetek. De Gaulle, a francia Ideiglenes Kormány vezetője (10-éig tartó) tárgyalásokat kezd Moszkvában (11.26-a óta a Szovjetunióban tartózkodik). A szovjet csapatok elfoglalják Miskolcot és Kaposvárt.
1944.12.03. - A magyar kormány rendeletet ad ki a Nemzetőrség átszervezéséről Kisegítő Karhatalommá (KISKA).
1944.12.03. - Megkezdődik a brit csapatok burmai hadművelete.
1944.12.04. - Szálasi Ferenc nemzetvezető látogatást tesz Hitlernél. Beregfy Károly vezérezredes honvédelmi miniszter, a Honvéd Vezérkar főnöke katonai egyezményt köt Wilhelm Keitel tábornaggyal, az OKW (Wermacht Főparancsnoksága) főnökével. A 2. Ukrán Front Ercsinél átkel a Dunán.
1944.12.05. - Moszkvában Molotov szovjet külügyminiszter, a Moszkvai Magyar Bizottság és az (ekkor bekapcsolódó) Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megtartja a kormányalakítási tárgyalások harmadik fordulóját. Megegyeznek új államiság deklarálásáról, ideiglenes nemzetgyűlés összehívásáról és a két szervezet képviselőiből összeállított kormány ezen keresztül történő megválasztásáról. Hitler a Budapest-erőd teljhatalmú parancsnokává nevezi ki Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführert. A 2. Ukrán Front felújítja támadását Észak-Magyarországon.
1944.12.07. - A bujkáló Bethlen István gróf jelentkezik a szovjet katonai hatóságoknál. December folyamán visszautasítja a kormányfői felkérést.
1944.12.08. - Kivégzik az MNFFB elfogott katonai vezetői egy részét: Kiss János nyugállományú altábornagyot, Nagy Jenő nyugállományú ezredest és Tartsay Vilmos szolgálaton kívüli századost, a többieket fegyházbüntetéssel sújtják. Amerikai támadások kezdődnek Iwo-Jima szigete, a Japánhoz vezető út kulcsa ellen.
1944.12.09. - A 105. szovjet nehéztüzérdandár 203 mm-es lövegekkel megkezdi Budapest rombolását. Szovjet csapatok foglalják el Vácot.
1944.12. 10. - A Szálasi-kormány 17-70 éves korig terjeszti ki az általános honvédelmi kötelezettséget. De Gaulle, a francia Ideiglenes Kormány elnöke és Sztálin Moszkvában aláírják a Francia Köztársaság és a Szovjetunió szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási szerződését.
1944.12.12. - A leendő ideiglenes kormány tagjai megérkeznek Debrecenbe.
1944.12.13. - Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága.
1944.12.16. - A 6. SS páncélos-, a német 5. páncélos- és 7. hadsereg az Ardennekben offenzívát indít.
1944.12.20. - A 2. és a 3. Ukrán Front támadást indít Budapest bekerítésére.
1944.12.21. - Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Az ideiglenes államfői jogkörrel felruházott Elnökség elnöke Zsedényi Béla. A német csapatok felújítják támadásukat az Ardennekben. Az 5. német páncéloshadsereg megkezdi Bastogne ostromát.
1944.12.22. - Az Ideiglenes Nemzetgyűlés a Moszkvában összeállított kormánylista elfogadásával megválasztja az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Miniszterelnök dálnoki Miklós Béla szolgálaton kívüli vezérezredes, honvédelmi miniszter Vörös János szolgálaton kívüli vezérezredes, közellátási miniszter Faragho Gábor szolgálaton kívüli vezérezredes, külügyminiszter Gyöngyösi János, belügyminiszter Erdei Ferenc.
1944.12.23. - A nyugati német offenzíva eléri maximális kiterjedését. Az amerikai csapatok ellentámadást indítanak az Ardennekben.
1944.12.24. - A 3. Ukrán Front áttöri a Margit-vonalat a Kelet-Dunántúlon. Megkezdődik Budapest ostroma. Kivégzik az MNFFB elfogott polgári vezetőjét, Bajcsy-Zsilinszky Endrét. A sziléziai Neuhammerben megkezdődik a 26. SS gránátoshadosztály (Hungária) felállítása (nem fejeződik be).
1944.12.25. - A szovjet kormány értesíti a brit és az amerikai kormányt a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány fegyverszüneti kérelméről. A szovjet és a román csapatok elfoglalják Salgótarjánt.
1944.12.26. - Nagy-Britannia és az USA kormánya hozzájárul, hogy a Magyarországnak szóló fegyverszüneti feltételeket a szovjet kormány dolgozhassa ki. A szovjet 4. gárdahadsereg elfoglalja Esztergomot, a 7. gárdahadsereg Párkányt, Budapest körül bezárul a gyűrű. A 3. amerikai hadsereg eléri Bastogne térségét.
1944.12.27. - Moszkvában a három nagyhatalom megkezdi a Magyarországnak szóló fegyverszüneti egyezmény tervezetének vitáját. A temesvári hadifogolytáborban megalakul az 1. magyar önkéntes hadosztály.
1944.12.28. - Az Ideiglenes Nemzeti Kormány hadat üzen Németországnak. Gyöngyösi János külügyminiszter vezetésével az Ideiglenes Nemzeti Kormány fegyverszüneti delegációja elindul Moszkvába.
1944.12.29. - Az USA kormánya bejelenti fegyverszünet-kötési szándékát a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal. Hősi halált halnak a Budapesten körülzárt erőket megadásra felszólító szovjet parlamenterek: Steinmetz Miklós és Ilja Osztapenko századosok.
1944.12.30. - Az 1. bolgár hadsereg a Dráván át Magyarország területére lép.
1944.10.02. - A (nyilas hatalomátvételt elősegítő) Panzerfaust-akció pontosítására Budapestre érkezik Walther Wenck páncélos tábornok, az OKH vezérkari főnökének helyettese. 10.3-4-én vezetésével megtárgyalják a nyilas hatalomátvétel technikai kérdéseit. Edmund Veesenmayer budapesti német követ közli Szálasi Ferenccel, hogy a kormányzó és a miniszterelnök szerepét a jogfolytonosság biztosításával kell átvennie. A honvéd lovasalakulatok nevét (kitüntető jelleggel) huszárra módosítják. A német csapatok befejezik a varsói felkelés leverését. Brit csapatok szállnak partra a Peloponnészosz-félszigeten.
1944.10.03. - Az OKH visszavonulást rendel el a Görögországot és Macedóniát megszállva tartó E Hadseregcsoportnak.
1944.10.04. - A szovjet csapatok Kelet-Poroszországban átlépik a Harmadik Birodalom határát.
1944.10.05. - Szálasi utasítja Gera Józsefet, a nyilas pártépítés vezetőjét, hogy a Rend és Védelem nevű pártmilíciát szervezze át fegyveres pártszolgálattá. A német Észak Hadseregcsoportot Kurlandban bekerítik. Craiovában bolgár-jugoszláv egyezményt írnak alá a bolgár csapatok jugoszláviai harctevékenységéről.
1944.10.06. - A 2. Ukrán Front általános támadást indít a Délkelet-Alföldön. Az 1. Ukrán Front elfoglalja a Duklai-hágót.
1944.10.08. - A 2. magyar hadsereg megkezdi a visszavonulást Észak-Erdélyből. A németek elrabolják Bakay Szilárd altábornagyot, a budapesti I. hadtest parancsnokát, a tervezett kiugrás katonai biztosításának egyik fővárosi kulcsemberét.
1944.10.09. - Moszkvában Molotov szovjet külügyminiszter a magyar küldöttség elé terjeszti a fegyverszünet előzetes feltételeit. Megalakul a Törvényhozók Nemzeti Szövetsége. Tagjai: Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom, Magyar Nemzeti Szocialista Párt, Nemzeti Szocialista Front, Magyar Élet Pártja, Magyar Megújulás Pártja, Erdélyi Párt. Elnöke: Jaross Andor (lásd 10.30.).
1944.10.09-18. - Szovjet-brit kormányfői és külügyminiszteri találkozó Moszkvában.
1944.10.09-20. - A debreceni páncéloscsatában a magyar-német csapatok kiharcolják a 2. magyar és a 8. német hadsereg kitörését Észak-Erdélyből.
1944.10.10. - A Koronatanács elfogadja az előzetes fegyverszüneti feltételeket, ezt táviratilag tudatja a Moszkvában tárgyaló magyar fegyverszüneti delegációval, és kéri a Budapest felé nyomuló szovjet csapatok leállítását. Budapesten kommunista-szociáldemokrata egységfrontról írnak alá megállapodást.
1944.10.11. - Faragho Gábor (egyedül) Moszkvában aláírja a Magyar Királyság és a szövetséges hatalmak között kötendő fegyverszünet előzetes feltételeit. A kormányzó Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke jelenlétében a kiugrásról tárgyal Szakasits Árpáddal, az MSZDP, valamint Tildy Zoltánnal, a FKgP illegalitásban lévő elnökével mint a Magyar Front vezetőivel. Horthy Vattay Antal altábornagy, a Kormányzó Katonai Irodájának főnöke jelenlétében a kiugrás előkészítéséről tárgyal Miklós Béla vezérezredessel, az 1. magyar hadsereg parancsnokával. Vattay külön fogadja Veress Lajos vezérezredes, a 2. magyar hadsereg parancsnokának személyes küldöttét, Geréb László alezredest. A szovjet csapatok elfoglalják Szegedet.
1944.10.12. - Szovjet csapatok foglalják el Nagyváradot. A szovjet hadvezetés leállítja a támadást a Duna-Tisza közén ott, ahol magyar csapatokkal állnak szemben.
1944.10.13. - Deszken (Szeged mellett) Malinovszkij marsall, a 2. Ukrán Front parancsnoka fogadja (szovjet kérésre) a Honvéd Vezérkar képviseletében a kiugrással kapcsolatos katonai együttműködés megbeszélésére hozzá küldött Utassy Loránd ezredest. Molotov szovjet külügyminiszter Moszkvában bemutatja a 11-én aláírt előzetes magyar fegyverszüneti feltételeket Churchill brit miniszterelnöknek és Eden külügyminiszternek, akik elfogadják az okmányt. A szovjet csapatok elfoglalják Rigát. Athént kiürítik a német csapatok.
1944.10.14. - Faragho Gábor vezérezredes, a Moszkvában lévő magyar fegyverszüneti delegáció vezetője táviratban figyelmezteti a kormányzót, hogy a 11-én aláírt előzetes fegyverszüneti feltételek végrehajtását a szövetségesek követelésére 48 órán belül meg kell kezdeni. Az USA kormánya táviratban elfogadja a 11-én a magyar delegációval aláírt előzetes fegyverszüneti feltételeket. A minisztertanács a fegyverszüneti feltételekről és a kormányzó fegyverszünet-kérési jogáról vitatkozik. Kormányzói utasításra szabadon bocsátják a politikai foglyokat. Szovjet-jugoszláv csapatok megkezdik Belgrád ostromát.
1944.10.15. - 08:30-kor Otto Skorzeny SS-Obersturmbannführer kommandója (502. SS ejtőernyős vadászzászlóalj) elrabolja ifj. Horthy Miklóst. 10:30-kor utoljára ül össze Horthy Miklós elnökletével a Koronatanács. A kormányzó bejelenti, hogy fegyverszünetet kér (!), Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke hadműveleti tájékoztatót tart, a kormány lemond, de a kormányzó kérésére változatlan összetételben azonnal újjáalakul. 12:00-kor Horthy fogadja Edmund Veesenmayer teljhatalmú birodalmi követet, s tájékoztatja a kiugrás szándékáról. Veesenmayer kérésére a kormányzó fogadja Rudolf Rahn salói német nagykövetet, Hitler különmegbízottját. A déli órákban Aggteleky Béla altábornagyot, a budapesti I. hadtest kormányzóhű parancsnokát helyettese, Hindy Iván vezérőrnagy letartóztatja. 13:10-kor, majd 14:00-kor a rádióban elhangzik Horthy fegyverszüneti proklamációja. 14:50-kor a csapatoknak rádión Vörös János vezérezredes, vezérkarfőnök nevével szignált parancsot adnak le, hogy a proklamáció nem értelmezhető a Honvédség fegyverletételeként, a harcot folytatni kell. 15:00 óra után németek szállják meg a fővárosi Duna-hidak hídfőit. 16:00 óra után németek és nyilas pártszolgálatosok foglalják el a Rádiót. 16:15-kor beolvassák a Beregfy Károly vezérezredest Budapestre rendelő felhívást. 17:20-kor a rádióban beolvassák a Vörös János vezérkarfőnök nevével szignált hadparancsot a fegyveres küzdelem folytatásáról. 21:40-kor a rádióban elhangzik Szálasi Ferenc kiáltványa a hatalom átvételről és a harc folytatásáról Németország oldalán.
1944.10.16. - Hajnalban a németek őrízetbe veszik Horthy Miklós kormányzót, Lakatos Géza miniszterelnököt és környezetüket. Reggel 6 órától az 503. német páncélososztály, a 22. SS lovashadosztály részei és az 502. SS ejtőernyős vadászzászlóalj ostrom alá veszi a Budai Várat. A Testőrség rövid védekezés után, Lakatos Géza miniszterelnök utasítására beszünteti a tüzet. Délelőtt Horthy Mikós kormányzó elutasítja a nála jelentkező Szálasi Ferencet, késő délután német nyomásra aláírja lemondását és Szálasi kormányalakítási megbízatását. Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom pártvezetője elnökletével megalakul a Nemzeti Összefogás Kormánya. Honvédelmi miniszter Beregfy Károly vezérezredes, aki magának tartja fenn a Honvéd Vezérkar főnökének teendőit is, belügyminiszter Vajna Gábor, külügyminiszter báró Kemény Gábor. Szálasi Ferenc elnökletével megalakul a Kormányzótanács. Tagja Beregfy Károly, Rajniss Ferenc és dr. Csia Sándor. Vajna Gábor elrendeli a Nemzeti Számonkérés Szervezete felállítását. Parancsnoka Orendy Norbert csendőr ezredes. Az 1. magyar hadsereg parancsnoka, Miklós Béla vezérezredes és vezérkari főnöke, Kéri Kálmán vezérkari ezredes átmegy a fronton. A 2. magyar hadsereg parancsnokát, a Horthy kormányzó akadályoztatása esetére homo regiussá kinevezett Veress Lajos vezérezredest a németek letartóztatják.
1944.10.17. - Horthyt és családját a németek elszállítják Budapestről. Megkezdődik a fegyveres erők és testületek, valamint az államigazgatási testületek tagjainak spontán felesketése Szálasira. Az 1. magyar hadsereg megkezdi a visszavonulást az Északkeleti-Kárpátokból. Az 1. hadsereg volt parancsnoka, Miklós Béla vezérezredes Alsóvereckéről átállási felhívást bocsát ki, amit korábban hadifogságba esett hivatásos magyar katonák visznek át a fronton. Az 1. magyar hadsereg parancsnokságát László Dezső altábornagy, a 2. hadseregét Major Jenő altábornagy veszi át. A 3. hadsereg parancsnoka, Heszlényi József altábornagy a helyén marad. Tito elrendeli Jugoszláviában a "nép- és osztályellenességgel való leszámolást", ami mintegy 20-40 ezer délvidéki magyar felkoncolásához vezet.
1944.10.18. - A Szálasi-kormány elrendeli a totális mozgósítást. A szovjet vezetés kormányalakításra tesz javaslatot a még Horthy által kiküldött fegyverszüneti delegációnak, Horthy államfői mivolta jogfolytonosságának elismerésével. A fegyverszüneti delegáció átalakul egy emigráns magyar kormány szerepét betölteni kívánó Moszkvai Magyar Bizottsággá. Eisenhower és Montgomery tábornokok tanácskozásán eldöntik, hogy a döntő offenzívát csak 1945-ben indítják meg nyugatról.
1944.10.19. - A belügyminiszter engedélyezi a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom működését, a többi pártra és politikai szervezetre vonatkozó tilalmat fenntartja. A Magyar Állam Vasutakat katonai vezetés alá helyezik. A szovjet csapatok behatolnak Debrecenbe (elfoglalását 20-án hajnalra fejezik be).
1944.10.20. - Szálasi miniszterelnök új honvédesküt vezettet be, amelyben a katonáknak reá, Magyarországra és a hungarizmusra (ilyen sorrendben) kell felesküdniük. Beregfy honvédelmi miniszter felhívást bocsát ki a felállítandó magyar SS-alakulatokba történő jelentkezésre. Budapesten magyar-német tárgyalások kezdődnek a katonai együttműködés további kérdéseiről (lásd 10.23.). A szovjet kormány újabb javaslatot tesz a Moszkvai Magyar Bizottságnak emigráns magyar kormány alakítására. Megkezdődik a budapesti zsidóság (gyalogos) kihajtása Nyugat-Magyarországra és Ausztriába, munkaszolgálatra. Belgrád elfoglalásával befejeződik a 3. Ukrán Front, a bolgár és a jugoszláv csapatok belgrádi hadművelete. Amerikai csapatok szállnak partra a Fülöp-szigetekhez tartozó Leytei-öbölben. Albániában Ideiglenes Demokratikus Kormány alakul.
1944.10.21. - Amerikai csapatok foglalják el Aachent.
1944.10.22. - A szovjet csapatok Norvégia területére lépnek.
1944.10.23. - Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagy honvédelmi miniszterhelyettes és Otto Winkelmann SS-Obergruppenführer, a magyarországi SS és rendőri erők parancsnoka megállapodást kötnek a katonai együttműködésről, amelynek értelmében német területen, német szervezeti elvek alapján, német fegyverzettel, magyar személyi állománnyal fel kell állítani négy SS gránátoshadosztályt és négy hungarista honvédhadosztályt, előbbit a Waffen-SS és a Honvédség (kettős), utóbbiakat a Honvédség hadrendi elemeként, folytatni kell az okt. 12-én felállított Szent László hadosztály szervezését, ki kell telepíteni német területre a magyar katonaiskolákat, a 16-20 éves fiúkat és leventéket, illetve a magyar anyagi és kulturális értékeket, a Birodalomba települő magyar alakulatok felett a magyar Póthadsereg Parancsnokság veszi át a vezetést, Magyarország 190 ezer 35 év feletti segédszolgálatost biztosít a német haderő számára, valamint szükség esetén teljes 16-70 év közötti férfilakosságát a német hadvezetés rendelkezésére bocsátja. A három nagyhatalom elismeri Franciaország de Gaulle tábornok vezette Ideiglenes Kormányát.
1944.10.23-26. - A Fülöp-szigeteknél, a Leytei-öbölben lezajlik az amerikai és a japán flotta közt a II. világháború legnagyobb tengeri ütközete. Az amerikai flotta döntő győzelmet arat.
1944.10.24. - Magyarországon megszüntetik a német szállítások vámkezelését.
1944.10.25. - A Szovjetunió helyreálítja a diplomáciai kapcsolatot a királyi Olaszországgal.
1944.10.26. - Megalakul a Nemzeti Számonkérés Szervezete. A VIII. hadtestparancsnokságot kijelölik az 10.23-i egyezményben szereplő 8 új hadosztály felállítására. A szovjet csapatok elfoglalják Munkácsot.
1944.10.27. - Budapesten, a nyilas hatalomátvétel óta először ül össze az Országtanács. Elnöke a Felsőház elnöke, tagja a Képviselőház elnöke, a Kúria (másod-) elnöke, a Közigazgatási Bíróság (másod-) elnöke és az esztergomi érsek. Az ülésen, amelyen jelen van Szálasi, a miniszterelnöki ellenjegyzés hiánya ellenére hitelesnek ismerik el Horthy Miklós kormányzó lemondó levelét, így az 1937:XIX. törvénycikk alapján az állami főhatalmat az Országtanácsra szálltnak nyilvánítják, s 11.03-ra ideiglenes nemzetvezető-választásra összehívják az Országgyűlést. Az Országtanács előtt Szálasi Ferenc leteszi a miniszterelnöki esküt. A szovjet csapatok elfoglalják Ungvárt. A szovjet csapatok befejezik észak-norvégiai hadműveleteiket. Besztercebánya bevételével a német csapatok befejezik a szlovákiai felkelés leverését.
1944.10.28. - Befejeződik az 1. Ukrán Front duklai támadó hadművelete. Aláírják a szövetséges hatalmak és Bulgária fegyverszüneti szerződését.
1944.10.29. - Szálasi miniszterelnök Magyarország teljes területét hadműveleti területté nyilvánítja. A 2. Ukrán Front a Duna-Tisza közén támadást indít Budapest menetből történő elfoglalására (11.2-án az Attila-vonal dél-pesti szektorában elakad).
1944.10.30. - A honvédelmi miniszter az ország teljes területét hadműveleti területté nyilvánítja. Ravasz László református püspök-elnök, a dunamelléki egyházkerüllet püspökeként levélben kéri Szálasitól Budapest nyílt várossá nyilvánítását. Megalakul a Felsőházi Tagok Nemzeti Szövetsége. Elnöke József főherceg (lásd 10.9.). Szabadkán megkezdődik a jugoszláv állam által kollaboránsnak minősített magyar etnikumú személyek kivégzése.
1944.10.31. - Szovjet csapatok foglalják el (másodszor, végleg) Nyíregyházát.
1944.11.01. - Farkas Ferenc vezérezredes, országos elhelyezési kormánybiztos elrendeli a kormányszervek kitelepítését a front által veszélyeztetett fővárosból. A német (gerilla) Werwolf-mozgalom keretében megalakul a Hungarista Légió (Kopjásmozgalom). Vezetője: Korponay Miklós vezérkari százados. Szovjet csapatok foglalják el Kecskemétet. Chichagóban 12.7-ig tartó nemzetközi értekezlet kezdődik a polgári légi közlekedés szabályozására,
1944.11.02. - A nyilas hatalomátvétel óta először ül össze a Képviselőház. Szálasi Ferenc leteszi az államfői esküt a Szent Koronára. Kormányának miniszterei leteszik a hivatali esküt az Országtanács előtt. Görögországban befejeződnek a hadműveletek.
1944.11.03. - A Felsőház és a Képviselőház együttes ülésén elfogadja Horthy Miklós kormányzó lemondását és Szálasi Ferenc nemzetvezetői jogkörrel történő felruházását. Kormányrendelet jelenik meg az állami, a katonai és a párt vezetőszerveinek kitelepítéséről Budapestről (Gyepűrendszer). A kormány rendeletet hoz a zsidók vagyonának átszállásáról az államra. Friessner vezérezredes, a német Dél Hadseregcsoport parancsnoka Budapest és a pesti hídfő katonai parancsnokává nevezi ki Hermann Breith páncélos tábornokot, a III. páncéloshadtest parancsnokát.
1944.11.04. - Az Országgyűlés elfogadja az Országtanács 10.27-i határozatát az államfői poszt betöltéséről, ezzel Szálasi Ferenc miniszterelnök, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom pártvezetője a Hungarista Munkaállam nemzetvezetőjévé válik. Szöllősi Jenő miniszterelnök-helyettes átveszi a Nemzeti Összefogás Kormányának vezetését Szálasi Ferenctől. Az Országos Elhelyezési Kormánybiztosság kijelöli a vezető állami, katonai és pártszervek települési helyeit a Budapestről történő evakuálás után (Gyepűszállások).
1944.11.04. - Beregfy Károly vezérezredes honvédelmi miniszter 18 évről 17-re szállítja le a hadkötelezettség alsó határát. A 2. Ukrán Front támadást indít a Tisza-vonalról, s elfoglalják Szolnokot és Ceglédet. Budapesten a robbantásra előkészített Margit híd két pesti íve véletlenül felrobban. Franklin Delano Rooseveltet (egyedülállóan) negyedszer is az Amerikai Egyesült Államok elnökévé választják.
1944.11.05. - Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar volt főnöke Moszkvából átállási felhívást bocsát ki a Honvédség számára.
1944.11.06. - Miklós Béla vezérezredes, az 1. magyar hadsereg volt parancsnoka csatlakozik a Moszkvai Magyar Bizottsághoz.
1944.11.07. - A 3. Ukrán Front hídfőt foglal a Duna jobb partján a Baranya-háromszögben.
1944.11.08. - Vörös János csatlakozik a Moszkvai Magyar Bizottsághoz.
1944.11.09. - Budapesten megalakul a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága. Elnöke Bajcsy-Zsilinszky Endre.
1944.11.10. - Zalaegerszeg térségében megkezdődik a 25. SS gránátoshadosztály (Hunyadi) felállítása. (12.23-tól a sziléziai Neuhammerben folytatódik.) Churchill Párizsban elismeri de Gaulle igényét Franciaország részvételére Németország megszállásában.
1944.11.11. - Kiss János nyugállományú altábornagy veszi át a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága Katonai Vezérkara vezetését.
1944.11.12. - Az angol légierő elsüllyeszti a német TIRPITZ csatahajót. Több felszíni támadás nem éri a konvojokat. Megkezdődik a budapesti zsidók gettóba költöztetése.
1944.11.13. - Mindszenty József veszprémi püspök átadja a dunántúli római katolikus püspökök 10.31-én keltezett memorandumát Szálasinak, amelyben kérik Budapest és a Dunántúl harc nélküli kiürítését. A Moszkvai Magyar Bizottság Molotov szovjet külügyminiszter részvételével megtartja a kormányalakítási tárgyalások első fordulóját. A 3. magyar hadsereg parancsnoksága átveszi a Duna-vonal védelmének irányítását.
1944.11.14. - Szakváry Emil iparügyi miniszter és Edmund Veesenmayer német követ egyezményt ír alá a háború folytatásához fontos magyar iparágak áttelepítéséről a Német Birodalomba. Miklós Béla vezérezredes volt parancsnok Moszkvából (ismételten) átállásra szólítja fel az 1. magyar hadsereg katonáit. Malinovszkij marsall, a 2. Ukrán Front parancsnoka a visszatérő román hatóságok túlkapásai miatt, Sztálin jóváhagyásával szovjet katonai közigazgatást vezet be Észak-Erdélyben, egyben intézkedik a magyarellenes atrocitásokat elkövető Maniu-gárdák feloszlatásáról. A három nagyhatalom egyezményt ír alá arról, hogy Németország kapitulációját követően az országban a legfőbb hatalom a háromtagú Ellenőrző Tanács kezébe megy át.
1944.11.15. - Beregfy Károly vezérezredes honvédelmi miniszter rendeletet ad ki minden magyar állampolgár katonai vagy munkaszolgálatos kötelezettségéről.
1944.11. 16. - A Moszkvai Magyar Bizottság Molotov szovjet külügyminiszter jelenlétében megkezdi a kormányalakítási tárgyalások második, kétnapos fordulóját. A tárgyalásokon a szovjet fél Miklós Béla vezérezredest nevezi meg a leendő kormány elnökeként.
1944.11.18. - A szovjet csapatok elfoglalják Gyöngyöst.
1944.11.20. - Beregfy Károly vezérezredes, honvédelmi miniszter másodszor ad ki felhívást, ezúttal konkrétan a Hunyadi SS gránátoshadosztályba történő jelentkezésre.,
1944.11.21. - A szovjet csapatok átkelnek a Csepel-szigetre.
1944.11.22. - Befejeződik a Képviselőház, a Felsőház, a kormány Sopronba, Kőszegre és környékére (Gyepű-II), Szálasi Ferenc nemzetvezető és törzse a Bakonyban lévő Farkasgyepü községbe (Gyepű-I) evakuálása a fővárosból. Letartóztatják a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága vezetőit. Az angol-amerikai hadászati légierő befejezi Közép- és Kelet-Magyarország rendszeres bombázását (nem ez az utolsó légitámadás). Amerikai csapatok elfoglalják Metzet.
1944.11.23. - Szálasi Ferenc nemzetvezető rendelete a Dolgozó Nemzet Hivatásrendje felállításáról. Hitler erőddé nyilvánítja a magyar fővárost (Festung Budapest). A 17. szovjet légi hadsereg átveszi a Dunántúl légterét mint szövetséges hadműveleti területet a 15. amerikai légi hadseregtől és a 205. brit bombázó csoporttól. Amerikai és francia csapatok beveszik Strassbourgot. A londoni emigráns csehszlovák kormány kéri a nagyhatalmaktól a magyar etnikumú lakosság kitelepítését Szlovákiából.
1944.11.24. - Befejeződik a Baltikumban folyó szovjet támadó hadművelet. A szovjet csapatok elfoglalják Hatvant. Megkezdődik a kormányszervek kitelepülése Budapestről.
1944.11.25. - Serédi Jusztinián hercegprímás levélben tiltakozik Szálasinál a zsidóüldözés miatt. Megalakul a Fegyveres Nemzetszolgálat. Parancsnoka Návay Imre.
1944.11.26. - A 3. Ukrán Front, kitörve a dunai hídfőkből (Baranya-háromszög) támadást indít a Dél-Dunántúlon. Még aznap elfoglalja Mohácsot. Munkácson Kárpátalja Népi Bizottságainak első kongresszusa határozatot hoz a közjogilag még Magyarországhoz tartozó, szovjet katonai megszállás alatt álló Kárpátalja Csehszlovákiától a Szovjetunióhoz történő átcsatlakozásáról.
1944.11.27. - A három nagyhatalom negyedikként felveszi Szabad Franciaországot az Európai Tanácskozó Bizottságba.
1944.11.29. - Beregfy Károly vezérezredes Budapest teljhatalmú katonai biztosává nevezi ki Hindy Iván altábornagyot, a budapesti I. hadtest parancsnokát. Budapesten lezárják a gettót. A szovjet csapatok elfoglalják Pécset. Albániában befejeződnek a hadműveletek.
1944.11.30. - A szovjet csapatok elfoglalják Egert.
1944.12.01. - Sopronban a kitelepülés utáni első ülését tartja a Képviselőház. Hitler felállítja a Budapest-erőd egységes parancsnokságát, és vezetőjévé kinevezi Otto Winkelmann SS-Obergruppenführert. Ravasz László, a Magyarországi Református Egyház püspök-elnöke levélben követeli Szálasitól a zsidóüldözés azonnali beszüntetését. Görögországban polgárháború robban ki.
1944.12.02. - Szálasi Ferenc miniszterelnök újabb rendeletet ad ki a társadalom Dolgozó Nemzet Hivatásrendjébe történő tömörítésére. Szegeden megalakul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Tagjai: Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, (a legitimista) Kettőskereszt Szövetség és a szakszervezetek. De Gaulle, a francia Ideiglenes Kormány vezetője (10-éig tartó) tárgyalásokat kezd Moszkvában (11.26-a óta a Szovjetunióban tartózkodik). A szovjet csapatok elfoglalják Miskolcot és Kaposvárt.
1944.12.03. - A magyar kormány rendeletet ad ki a Nemzetőrség átszervezéséről Kisegítő Karhatalommá (KISKA).
1944.12.03. - Megkezdődik a brit csapatok burmai hadművelete.
1944.12.04. - Szálasi Ferenc nemzetvezető látogatást tesz Hitlernél. Beregfy Károly vezérezredes honvédelmi miniszter, a Honvéd Vezérkar főnöke katonai egyezményt köt Wilhelm Keitel tábornaggyal, az OKW (Wermacht Főparancsnoksága) főnökével. A 2. Ukrán Front Ercsinél átkel a Dunán.
1944.12.05. - Moszkvában Molotov szovjet külügyminiszter, a Moszkvai Magyar Bizottság és az (ekkor bekapcsolódó) Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megtartja a kormányalakítási tárgyalások harmadik fordulóját. Megegyeznek új államiság deklarálásáról, ideiglenes nemzetgyűlés összehívásáról és a két szervezet képviselőiből összeállított kormány ezen keresztül történő megválasztásáról. Hitler a Budapest-erőd teljhatalmú parancsnokává nevezi ki Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführert. A 2. Ukrán Front felújítja támadását Észak-Magyarországon.
1944.12.07. - A bujkáló Bethlen István gróf jelentkezik a szovjet katonai hatóságoknál. December folyamán visszautasítja a kormányfői felkérést.
1944.12.08. - Kivégzik az MNFFB elfogott katonai vezetői egy részét: Kiss János nyugállományú altábornagyot, Nagy Jenő nyugállományú ezredest és Tartsay Vilmos szolgálaton kívüli századost, a többieket fegyházbüntetéssel sújtják. Amerikai támadások kezdődnek Iwo-Jima szigete, a Japánhoz vezető út kulcsa ellen.
1944.12.09. - A 105. szovjet nehéztüzérdandár 203 mm-es lövegekkel megkezdi Budapest rombolását. Szovjet csapatok foglalják el Vácot.
1944.12. 10. - A Szálasi-kormány 17-70 éves korig terjeszti ki az általános honvédelmi kötelezettséget. De Gaulle, a francia Ideiglenes Kormány elnöke és Sztálin Moszkvában aláírják a Francia Köztársaság és a Szovjetunió szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási szerződését.
1944.12.12. - A leendő ideiglenes kormány tagjai megérkeznek Debrecenbe.
1944.12.13. - Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága.
1944.12.16. - A 6. SS páncélos-, a német 5. páncélos- és 7. hadsereg az Ardennekben offenzívát indít.
1944.12.20. - A 2. és a 3. Ukrán Front támadást indít Budapest bekerítésére.
1944.12.21. - Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Az ideiglenes államfői jogkörrel felruházott Elnökség elnöke Zsedényi Béla. A német csapatok felújítják támadásukat az Ardennekben. Az 5. német páncéloshadsereg megkezdi Bastogne ostromát.
1944.12.22. - Az Ideiglenes Nemzetgyűlés a Moszkvában összeállított kormánylista elfogadásával megválasztja az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Miniszterelnök dálnoki Miklós Béla szolgálaton kívüli vezérezredes, honvédelmi miniszter Vörös János szolgálaton kívüli vezérezredes, közellátási miniszter Faragho Gábor szolgálaton kívüli vezérezredes, külügyminiszter Gyöngyösi János, belügyminiszter Erdei Ferenc.
1944.12.23. - A nyugati német offenzíva eléri maximális kiterjedését. Az amerikai csapatok ellentámadást indítanak az Ardennekben.
1944.12.24. - A 3. Ukrán Front áttöri a Margit-vonalat a Kelet-Dunántúlon. Megkezdődik Budapest ostroma. Kivégzik az MNFFB elfogott polgári vezetőjét, Bajcsy-Zsilinszky Endrét. A sziléziai Neuhammerben megkezdődik a 26. SS gránátoshadosztály (Hungária) felállítása (nem fejeződik be).
1944.12.25. - A szovjet kormány értesíti a brit és az amerikai kormányt a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány fegyverszüneti kérelméről. A szovjet és a román csapatok elfoglalják Salgótarjánt.
1944.12.26. - Nagy-Britannia és az USA kormánya hozzájárul, hogy a Magyarországnak szóló fegyverszüneti feltételeket a szovjet kormány dolgozhassa ki. A szovjet 4. gárdahadsereg elfoglalja Esztergomot, a 7. gárdahadsereg Párkányt, Budapest körül bezárul a gyűrű. A 3. amerikai hadsereg eléri Bastogne térségét.
1944.12.27. - Moszkvában a három nagyhatalom megkezdi a Magyarországnak szóló fegyverszüneti egyezmény tervezetének vitáját. A temesvári hadifogolytáborban megalakul az 1. magyar önkéntes hadosztály.
1944.12.28. - Az Ideiglenes Nemzeti Kormány hadat üzen Németországnak. Gyöngyösi János külügyminiszter vezetésével az Ideiglenes Nemzeti Kormány fegyverszüneti delegációja elindul Moszkvába.
1944.12.29. - Az USA kormánya bejelenti fegyverszünet-kötési szándékát a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal. Hősi halált halnak a Budapesten körülzárt erőket megadásra felszólító szovjet parlamenterek: Steinmetz Miklós és Ilja Osztapenko századosok.
1944.12.30. - Az 1. bolgár hadsereg a Dráván át Magyarország területére lép.
1944.12.31. - A (lublini) Lengyel Nemzeti Felszabadító Bizottság Ideiglenes Kormánnyá alakul. Miniszterelnök: Edward Osóbka-Morawski. A Szovjetunió ezt 1945.01.4-én elismeri.
