Összecsapások Környén, 1945. január 1-2.

Előzmények: 1944. október 29-én támadás indult Budapest ellen. A német hadvezetés számára a főváros egy „második Sztálingrád" volt, melynek értelmében itt kívánták megállítani a szovjet erőket. December végére egyre inkább úgy tűnt, hogy a Magyarország fővárosa szovjet kézre kerül. Hitler elrendelte a Konrád-hadműveleteket (január 1-11),amely Budapest felszabadítására irányult.

A Konrad I hadművelet (1945. január 1- 7.), a Duna felső szakaszán indított offenzíva által szándékoztak felmenteni Budapestet. És ezen a ponton jutottunk el Környéhez.

Környe

Környe mind a két félnek fontos volt. 1944-től angolszász bombatámadások érték a tőle alig 400 méterre lévő Szőny - Százhalombatta olajvezetékek miatt. A németek január 1-re tervezett Konrad I hadműveletében a település szerepe mindössze annyi volt, hogy a hadművelet első napjait kivészelje. Az alábbi táblázatban ismertetem az aprócska község jelentőségét:

Jelentőség:	Szovjet	Német - Magyar
Szőnyi olajvezetékek	Német-magyar üzemanyag ellátás csökkentése	Üzemanyag utánpótlás biztosítása, ha a Konrad I elbukna!
Német hadifogolytábor	Katonák felszabadítása, újbóli hadrendbe állítása
Konrad I – hadművelet	Német támadás hátába kerülése	Támadás kezdetének biztosítása
Földrajzi	Jó helyen helyezkedett el: Oroszlányra – Tatabányára – Tatára is ellehetett jutni

Jól látható, hogy Környe stratégiailag mindkét fél számára igen-igen fontos volt. De a német hadvezetés nem vette észre a falu jelentőségét, ugyanis Budapest felszabadítására, azaz a Konrad-ra összpontosított.

Német védelem: Mivel a németek nem tulajdonítottak nagy szerepet Környének, ezért nem beszélhetünk jelentős védelemről. Kb. 40-50 SS katona (4. SS pc. , 5. pc. És 6. pc-be tartozó szakadár egységek), 90 magyar gyalogos, 1 lengyel gyalogos és a falusi német kisebbség önkéntesei (pontos számadatot, nem tudni). Ez a 150, legfeljebb 160 katona 2 védvonalba rendeződve várta a szovjet támadást. Az első védvonal a vasúti töltés, a második a tőle 800 m-re lévő Által-ér. Mind a két védvonal kb. 1-3 km hosszú volt.

A két védvonalban kb. 80-80 gyalogos várta az érkező támadást, feltehetőleg megerősítve egy 75 mm-es PAK páncéltörő löveggel. A ma is élő öregek körében él még egy legenda egy Tigris harckocsiról a falu középpontjában, de írásos bizonyíték nincs róla.

Szovjettámadás: A támadás 1944. december 31-én indult meg. Hatalmas túlerőről beszélünk: alig 180 gyalogos néz szembe a teljes 233. lövészhadosztállyal. A védők hősies harcának meg lett az ára: az első szovjettámadás kudarcba fulladt. Még aznap áttörték az első védvonalat, ám 1944-ben Környe nem lett szovjet község! Január 1-jén indított rajtaütés a második védvonal ellen, ugyan nagy veszteségek árán, de sikeres volt. A háború Környén véget ért!

A vasúti töltés

Környe a háború után: A község lakói nagyon örültek az orosz katonáknak, és mint mondták, ez a későbbiekben sem változott meg. Ugyanakkor a falu német lakóit 1948-ban kitelepítették, valamint 24 lakost elvittek a malenkij robotra (soha nem tértek vissza). Így nem mondhatjuk, hogy tárt karokkal fogadta őket mindenki.

Képek:

A második védvonal: Az Által-ér