A La Plata folyó természetes határ Argentína és Uruguay között, illetve fontos kereskedelmi út volt az angol és francia hajók számára. Henry Harwood fregattkapitány számított arra, hogy a Graf Spee hamarosan csapásközelben lesz és ha lehetősége adódik, támadni fog. A HMS Chumberlandet a Falkland-szigetek védelmével bízta meg, és a G haderővel elindult a La Plata folyóhoz. Az F haderő is bekapcsolódott a keresésbe, melyet a Shropshire és Sussex cirkálók alkották. Az F haderőt a Fokváros és Szent-Ilona-sziget közötti területre vezényelték.
A Renown csatacirkáló, az Ark Royal repülőgép-hordozó és a Neptune cirkáló alkotta K haderő a Freetown és az Atlanti-óceán középső területei közti vonal mentén kutatta a Graf Spee-t.
Harwood fregattkapitány állítása beigazolódott, az Exeter, az Ajax és az Achilles cirkálók december 13-án 06.08-kor észlelte a Graf Speetet, amint a La Plata folyó torkolata felé tartott. A három cirkáló támadást indított. Langsdorff kapitány csak az Exetert lőtte, mely komolyan meg is sérült. F. S. Bell kapitány parancsára azonban a cirkáló tovább folytatta a harcot. A brit hadihajó hajnalban már oly mértékben megsérült, hogy a Graf Spee feleslegesnek tartotta a további tüzelést, így lehetőséget adva Bell kapitánynak, hogy visszavonuljon délkeletre. A legénység 61 tagja hunyt el és 23 megsebesült.
A Graf Spee Uruguay felé tartott, mögötte a folyamatosan tüzelő Ajax és Achilles. Egy szerencsés találat tönkretette az Ajax hátsó lövegtornyait. A Graf Spee is folyamatosan viszonozta a tüzet, és eljutott a La Plata folyó torkolatáig. Harwood visszvonta hajóit és várt mert tudta, hogy a németeknek nem maradt elég muníciójuk. Lehetségesnek tartotta, hogy végveszély esetén Langsdorff a kitörés mellett dönt.
A Graf Spee is súlyosan megrongálódott. Összesen 70 találatot kapott, legénységének 36 tagja elhunyt és 60 megsebesült. A kapitány Montevideó felé vezette hajóját, mert úgy gondolta, hogy ott elláthatja sebesültjeit, valamelyest kijavíthatja a sérüléseket, illetve munícióra is szert tehet. Számítása szerint egy kitörhetett volna Németország felé. Gondot okozott azonban az idő- a javítások közel két hetet vettek volna igénybe, azonban a Graf Spee nem tartózkodhatott 72 óránál többet semleges vizeken.
Az angolok közben megkezdték a félrevezető propagandát. A rádióban információkat hangoztattak, miszerint a folyó torkolatánál hatalmas angol és francia haderő várakozik- iagázból csak a HMS Chumberland jött erősítésként. (A legközelebbi nehézegységek, pl. az Ark Royal repülőgép-hordozó és a Renown csatacirkáló 4630 km-re voltak.)
A csel bevált. Langsdorff üzenetet küldött Berlinbe és felvázolta lehetőségeit: vagy elhajóznak a folyón egészen Buenos Airesig, és ott elfogatja hajóját, vagy saját kezúleg süllyeszti el azt.
Az uruguayi hatóságok kijelentették, hogy nem tűrik meg a Graf Spee jelenlétét 72 óránál tovább- ezért Langsdorff úgy döntött, hogy elsüllyeszti a hajót. Másnap reggel kihajózott Montevideo kikötőjéből, a torkolatnál már várta a három angol hajó, amikor a felderítőgépek jelentették, hogy a Graff Spee-t saját legénysége felrobbantotta.
Parancsnoka, Hans Langsdorff kapitány december 20-án egy montevideói szállodában főbe lőtte magát. A Graf Spee elpusztult - azonban rövid élete során 9 hajót, összesen 50 089 BTR-t süllyesztett el. A tragédia után a Deutschlandot visszahívták Németországba javításra, s ezalatt átkeresztelték Lützowra- Hitler nem engedhette meg, hogy egy esetleges összecsapás után az általa vezetett nemzet nevét viselő hajó elsüllyedjen. A harmadik zsebcsatahajó, az Admiral Scheer javítás alatt állt ekkor, csak 1940. októberben indult vissza bevetésre.
Forrás: Robert Jackson: Kriegsmarine, Hajja és Fiai Kiadó, Debrecen, 2002; John Ward: Hadihajók, Hajja és Fiai Kiadó, Debrecen, 2001
Írta: cserpakszabi
