Második világháború

1942-ben a Magyar Királyi Honvédség vezérkarában felmerült az igény egy rohamlöveg-család fejlesztésére. A példát a német StuG (Sturmgeschütz, azaz rohamlöveg) típusú harcjárművekről vették. A magyar hadiipar ebben az egy kategóriában azonban felülmúlta a német mestereket... A Zrínyi I egy 75 mm-es páncéltörő ágyúval felszerelt páncélvadász lett volna, de ezt elvetették.

A sikeres tereppróbák után a 105 mm-es löveggel felszerelt Zrínyi II rohamlöveg sorozatgyártását 1943 tavaszán kezdték meg. Ez ugyan rohamtaracknak készült, de a löveg alkalmas volt páncéltörő feladatok ellátására is. 300 darabra született megrendelés, melyekből 50 darabot kellett 1944 végére leszállítania a Weiss Manfréd gyárnak. Az 1945-re tervezett, szintén 50 darabos Zrínyi II-es sorozat legyártását is megkezdték, ugyanis az így felszabaduló időt a korábban elvetett Zrínyi I-es továbbfejlesztésére és gyártására fordíthatták volna. 1943-45-ig a Zrínyi II rohamlövegből kb. 60 példány, a Zrínyi I-ből pedig egy prototípus épült a Weiss Manfréd, illetve a Ganz gyár üzemeiben. 1944 késő tavaszán vetették be az első Zrínyi II rohamtarackokat (a m. kir. 1. rohamtüzérosztály állományában, a Galíciában harcoló m. kir. 1. hadsereg keretén belül). A Zrínyi rohamlövegek a tordai csatában megsemmisítettek 18 db legendás T-34 típusú szovjet közepes harckocsit, míg a Zrínyi II-es típusú rohamtarackok közül csak 6 darabot tettek harcképtelenné a szovjet harckocsik! Később ezeket a rohamlövegeket Bozsoki János próbaszolgálatos zászlós rohamlövegével elvontatta, így sikerült ezeket is kijavítani. Bozsoki zászlós tettéért megkapta a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet. A Zrínyi rohamlövegek Budapest védelménél is kiválóan szerepeltek Billnitzer Ernő tábornok parancsnoksága alatt. A Zrínyi I-es prototípusa nem vett részt a harcokban. 1944 nyarán még javában folyt a sorozatgyártás, amikor is légitámadás érte a Weiss Manfréd gyárat, és az üzemben épülő félkész Zrínyi rohamlövegeket és a gépsorokat teljesen szétrombolták a bombák. A még javítható alkatrészeket a Ganz gyárba szállították, és ott újabb 6 darab rohamlöveget szereltek össze. Mára csak egyetlen Zrínyi rohamlöveg maradt fenn. Ezt a Moszkva melletti kubinkai harckocsimúzeumban őrzik.

TECHNIKAI ADATOK

• Személyzet: 4 fő

• Hosszúság: 5,5 m

• Szélesség: 2,9 m

• Magasság: 1,90 m

• Tömeg: 21,6 t

• Páncélzat: 75 mm - 15 mm

• Fegyverzet: 105 mm 40/43 M típusú tarack, másodlagos fegyverzet nincs

• Motor: Weiss Manfréd V-8H benzinmotor

• Teljesítmény: 191 kW (260 LE)

• Felfüggesztés: laprugó

• Sebesség: 43 km/h