A II. világháborút megelőző időszakban a Savoia-Marchetti repülőgépgyár által épített repülőgépek rendkívül esztétikusak és technikailag korszerűek voltak. Ezek közül is kiemelkedik azonban az S.55-ös repülőcsónak, amely aerodinamikailag letisztult vonalaival és folyamatosan fejlesztett motorjaival a kor egyik legkiválóbb repülőgépévé vált. Az S.55-ös külső megjelenésében nem volt hagyományosnak mondható. Két úszótestből, melyekben az utasférőhelyeket alakították ki, az azokat összekötő és a pilótafülkét magába foglaló középső szekcióból, valamint a rácsszerkezetű, osztott vezérsíkban végződő farokrészből álló konstrukció sok tekintetben megelőzte korát. Két egymás mögé épített motor hajtotta melyet a pilótafülke fölötti konzolra erősítettek. A pilótafülke kezdetben nyitott volt, később alakították zártra. Az üzemanyagot a két úszótestbe ágyazva, 14 különböző tartályban helyezték el, melyek közül 6 darab 630 literes, 8 darab pedig 205 literes volt. A törzs középső része fölött elhelyezkedő motorokhoz olyan üzemanyag rendszer továbbította a repülőbenzint amely biztosította a tartályok egyenletes ürülését, elősegítve ezáltal a stabilitást. Az optimális teljesítmény elérése érdekében a gépet felszerelték légcsavar fordulatszám csökkentővel. Hadi alkalmazás esetén a hidroplán bevethető volt torpedó- és bombavetőként, ez esetben 4 darab 7,7 mm-es géppuskával és 1 darab torpedóval vagy 2000 kg bombával szerelhették fel. Annak ellenére, hogy ez a felépítés nem volt elterjedt az S.55-ös sikeres repülőgép konstrukció volt, melyet a vele végrehajtott rekordrepülések és hosszú távú óceánrepülések is bizonyítanak.
TECHNIKAI ADATOK:
-
Hossz: 16,75 m
-
Magasság: 5,01 m
-
Fesztávolság: 24,08 m
-
Hatótáv: 4500 km
-
Személyzet: 5-6 fő
-
Csúcsmagasság: 5000 m
-
Szerkezeti tömeg: 5750 kg
-
Felszálló tömeg: 8260 kg
-
Csúcssebesség: 279 km/ó
-
Fegyverzet: 4 db 7,7 mm-es géppuska, 1 torpedó vagy 2000 kg bomba
-
Hajtómű: 2 db Isotta-Fraschini Asso 750R
