Németország egyike volt azoknak az országoknak, ahol a sugárhajtóműves repülés-kutatások terén a legnagyobb eredményt érték el. A világon elsőként ugyan Angliában készült működőképes gázturbina, de 1937-re már a németek is rendelkeztek ilyennel. A Heinkel repülőgépgyár élen járt a fejlesztésekben, olyannyira, hogy a világ első sugárhajtású repülőgépét is ők készítették el. Willi Messerschmitt már 1939 január óta dolgozott a rakétameghajtású Me-163-as modellen, s az utolsó simításokat végezte a P-1065-ös vadászgépen, a későbbi Me-262-esen. 1940 augusztusában repült először a világ első sugárhajtású vadászrepülőgépe, mely 225 km/h-val bizonyult gyorsabbnak a Messerschmitt Bf-109G-6-osnál. Fordulóköre ugyan nagyobb volt, és gyorsulása/lassulása is elmaradt a hagyományos Messerschmitt modellnél, de zuhanórepülésben utolérhetetlennek bizonyult. 1942 júliusára már véglegesen kialakult a repülőgép, de csak 1943 novemberében engedélyezték a gyártást, s akkor is csak nagysebességű bombázógépként. 1944 közepére egyértelművé vált, hogy a szövetségesek észak-afrikai és olaszországi térhódítása súlyos helyzetbe hozta a Luftwaffét és a német haditengerészetet. Emiatt a német hadvezetés szükségesnek látta, hogy a még szolgálatba sem állított, új Me 262 vadászbombázót bevessék. A döntést követően a gépeket a szárny alján Schloss 503A-1 bombasínekkel látták el. Az átalakított, Me 262A-2 jelzésű gépeket 1944 júliusában kapta meg a Schenk kísérleti egység (Erprobungskommando Schenk). A Me 262-esekből 1100 darabot rendeltek, de csupán mintegy 200 együléses Me 262A és kétüléses Me 262B került elsővonalbeli szolgálatba.
TECHNIKAI ADATOK
-
Legénység: 1 fő
-
Motor: 2 db Junkers Jumo 004B-1/2/3 gázturbina 899 kp-os tolóerõvel
-
Sebesség: 865 km/h (6000 m-en)
-
Fegyverzet: 4 db 30 mm-es Mk 108 gépágyú
-
Súly: 4420 kg (üresen) ; 6401 kg (harckészen)
-
Csúcsmagasság: 11450 m
-
Hatótávolság: 1042 km
-
Fesztávolság: 12,51 m
-
Hossz: 10,60 m
-
Magasság: 3,83 m
