A Komet a II. világháború egyik legfigyelemreméltóbb repülőgépe volt, egyben tanúbizonysága annak, hogy a tehetséges német tervezők képesek voltak a távoli jövőbe vezető elképzeléseket a jelen gyakorlatában hasznosítani. Messerschmitt már január óta dolgozott a rakétameghajtású Me-163-as modellen, s az utolsó simításokat végezte; a P-1065-ös vadászgépen, a későbbi Me-262-esen is. A Me-163-ast a szövetségesek légitámadásaira válaszul fejlesztették ki. Az elfogó vadászgép 76 prototípusából az első 1941 augusztusában repült először, hátra nyilazott csupaszárny repülőgépként, ledobható futókerekekről indultak és kiengedhető csúszótalpakra szálltak le vele. Hosszú és nehéz kísérletsorozat vezetett a Me 163B 1944 májusi korlátozott szolgálatba lépéséig. Körülbelül 300 Me 163B-1 repülőgép készült el, de csak mérsékelt sikerrel tevékenykedtek; a folyékony tüzelőanyaggal működő rakétahajtómű ugyanis csak rövid ideig működött, és az - általában nem sima - leszállásokkor gyakorta felrobbant.
TECHNIKAI ADATOK
-
Legénység: 1 fő
-
Hajtómű: egy 1700 kp-os (16,67 kN) Walter HWK 109-509A-1/2 típusú, folyékony üzemanyaggal működő rakétahajtómű
-
Sebesség: 955 km/h
-
Fegyverzet: 2 db 20 mm-es vagy 30 mm-es MK 108 gépágyú a szárnytőben.
-
Súly: 1908 kg (üresen), 4310 kg (harckészen)
-
Csúcsmagasság: 12.500 m
-
Hatótávolság: akciórádiusz 35,5 km
-
Fesztávolság: 9,33 m
-
Hossz: 5,85 m
-
Magasság: 2,76 m
