TECHNIKAI ADATOK
-
Legénység: 4 fő
-
Motor: 2 db Junkers Jumo 211B-1, 12 hengeres; 1200 LE (felszálláskor)
-
Sebesség: 519 km/h (5500 m-en)
-
Fegyverzet: max. 4 db 7,9 mm-es MG 15-ös géppuska; max. 1800 kg bomba
-
Súly: 7258 kg (üresen); 10.750 kg (harckészen)
-
Csúcsmagasság: 8000 m
-
Hatótávolság: 1700 km (póttankkal)
-
Fesztávolság: 18,37 m
-
Hossz: 14,36 m
-
Magasság: 5,33 m
Bővebben:
Bár a Ju 88-as tervezését 1935-ben mint a Luftwaffe gyors közepes méretű bombázógépként kezdték meg, valójában a típust a II. világháború egyik legsokoldalúbb repülőgépeként és a Luftwaffe egyik legjelentősebb típusaként tartják nyilván. A Ju 88-as különlegesen átalakított altípusait bevetették bombázó, zuhanóbombázó, alacsonytámadó, nehézvadász, éjszakai vadász, felderítő és torpedóvető feladatokra egyaránt.
A Ju 88-as prototípusa 1936. december 21-én repült először 1000 LE-s Daimler-Benz DB 600A soros motorokkal. (Első ránézésre a Ju 88-asokat csillagmotor hajtotta, de ez csak a motor kerek formájú hűtője miatt tűnik így. Néhány késői Ju 88-as változatot egyébként BMW 801-es csillagmotorral is gyártottak.) Az első sorozatgyártású Ju 88-asok éppen a háború kitörésekor léptek csapatszolgálatba, és az első éles bevetést 1939. szeptember végén hajtották végre egy angol csatahajó ellen.
A Ju 88A-kat különféle változatban gyártották, különböző védelmi és támadó fegyverzettel és számos modernizálással, egészen a Ju 88A-17-es modellig. A legelterjedtebb alváltozat a Ju 88A-4-es volt, amelyet Észak-Európától kezdve a Balkánon és a Mediterrán-térségen át Észak-Afrikáig minden frontvonalon bevetettek. A típussal támadták a Szovjetúnióba tartó hajókonvojokat az Északi-tengeren, de ugyanúgy a szovjet csapatokat és városokat a keleti front déli végén, a Fekete-tengernél. A típus későbbi változatai voltak az alacsonytámadásra és harckocsi-elhárításra kifejlesztett Ju 88P-k, vagy a különleges teljesítményű motorokkal felszerelt, gyors Ju88S. A típus sokoldalúságát bizonyítja a Ju 88C nehézvadász repülőgép, amelynek néhány változatát radarral felszerelve éjszakai vadászgépként vagy éppen éjszakai támadógépként is alkalmazták. Igen sikeres volt a Ju 88G, amely függőleges formájú vezérsíkját a Ju 188-asról vették át, és Lichteinstein típusú radarral szerelték fel a Németorzágot és a megszállt Európát éjszakabombázó RAF gépek elfogására.
A Ju 88R későbbi vadászgépváltozat volt, míg a felderítőgépek sorába tartozott a Ju 88D, a Ju88H és a Ju 88T. A háború végi „Mistel" fiahordó programban is fontos szerep jutott a 88-asoknak. A repülőgéphiánnyal bajlódó Magyar Királyi Honvéd Légierő 1942-ben jutott 17 darab Ju 88D felderítőgéphez, majd 1943-ban két, különleges kamerákkal felszerelt légifényképező/felderítő Ju 88D-hez. A bombázóerőink részére a Luftwaffe 32 darab Ju 88A-4 és C-6-os repülőgépet adott át 1943-ban, és tények igazolják, hogy néhány német felségjelű, de a magyar személyzet repült a keleti fronton. Összesen 14676 Ju 88-ast gyártottak, és a típust a Ju 188-as típusjellel fejlesztették tovább.
Forrás: John Batchelor, Malcolm V. Lowe: A repülés enciklopédiája
Írta: Liberator
