A Focke-Wulf Fw 190 volt az egyik legjobb (ha nem a legjobb) vadászrepülőgép a második világháborúban, mégis másodhegedűsként él az emlékezetben a Messerschmitt Bf 109 mellett. A prototípus 1939. június 1-jén repült először, ez volt Németország első csillagmotorral épített, alsó szárnyas vadászgéptípusa. A Fw 190D változat meghosszabbított orrában Junkers Jumo 213-as 12 hengeres V-motor kapott helyet. A folyadékhűtéses Jumo V-motor beépítése a pilótafülke átalakítását is szükségessé tette, jóllehet a kör alakú hűtő miatt külső jegyeiben a repülőgép megőrizte a csillagmotoros formát. A szárnyak és a függőleges vezérsík alakja megmaradt, a törzs hossza 10,30 m-re növekedett, a vízszintes vezérsík szélesebb lett. Ezt követően a gép tűzerejét fejlesztették. Az Fw 190D-12 és -13 alkalmas volt a légcsavarszárak között tüzelő, 30 mm-es MK-108 gépágyú befogadására is. Az MW 50 víz-methanol befecskendezési rendszer további teljesítménynövekedést eredményezett. Az Fw 190D-12 legnagyobb sebessége 11 300 méteres magasságban 725 km/h volt.
TECHNIKAI ADATOK (D-9)
-
Legénység: 1 fő
-
Motor: Junkers Jumo 213A-1; 2240 LE
-
Sebesség: 685-688 km/h (6600 m-en), 710 km/h-t (11000 m-en)
-
Fegyverzet: 2 db 20 mm-es Mauser MG 151/20 gépágyú; 2 db 13 mm-es Rheinmetall Borsig MG 131 géppuska
-
Súly: 3490 kg (üresen); 4840 kg (harckészen)
-
Csúcsmagasság: 11280 m
-
Hatótávolság: 960 km
-
Fesztávolság: 10,52 m
-
Hossz: 10,20 m
-
Magasság: 3,36 m
