A németeknek a második világháborúban két közelfelderítő gépük épült nagy számban: a Focke-Wulf Fw 189 és a Henschel Hs 126. Az utóbbi típus volt a régebbi, a felsőszárnyas (parasol) felderítő repülőgép 1935 elején repült először. A típusból három proto-gép és tíz Hs 126A-0 nullszériás repülőgépet gyártottak, majd ezek vezettek a mintegy 800 darab sorozatgéphez, amelyek két vállozatban készültek, és 1938-ban állították őket szolgálatba a Luftwaffénál és a spanyol polgárháborúban a nemzeti légierőnél. Két altípusuk volt: a Hs 126A-1 880 LE-s (656 kW) BMW l32Dc csillagmotorral és a más motorral épült Hs 126B-1. A Hs 126-osok 1942-ig szolgáltak elsővonalbeli repülőgépként, aztán vitorlázógépek vontatására és éjszakai zavarórepülésekre fogták a típust. Az utóbbi feladatkörben könnyű bombákkal látták el a Baltikumban és a Balkánon bevetett gépeket.
TECHNIKAI ADATOK:
-
Hossz: 10,85 m
-
Magasság: 3,75 m
-
Fesztávolság: 14,50 m
-
Hatótáv: 720 km
-
Személyzet: 2 fő
-
Csúcsmagasság: 8320 m
-
Szerk. tömeg: 2032 kg (felszálló tömeg: 3270 kg)
-
Csúcssebesség: 355 km/ó
-
Fegyverzet: egy 7,92 mm-es mereven beépített géppuska a pilótafülke előtt a törzs jobb oldalának tetején, egy 7,92 mm-es forgatható géppuska a hátsó pilótafülkében és 150 kg-os bombateher külső megerősített pontokon
-
Motor: egy 850 Le-s (634 kW) BMW-Bramo 323A-1 vagy Q-1 Fafnir típusú, kilenchengeres, egysoros csillagmotor
